A legjobb külföldi egyetemek 2011-ben

A Jiao Tong Egyetem 2003. óta teszi közzé a világ legjobb ötszáz egyetemének listáját. A rangsorolás során alkalmazott mutatók különféle súllyal esnek latba. 

Az oktatás minőségét a Nobel-díjasok, valamint Field-díjas öregdiákok számával mérik, a tantestület milyenségét e két mutató mellett az idézett publikációk számával hasonlítják össze. A tudományos munkát pedig a legelfogadottabb szaklapban (Nature and Science) megjelent publikációk számával, valamint azzal jellemzik, hogy Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbe hány munkájuk került be.

A rangsorban idén sincs meglepetés. Az élen az immár évek óta verhetetlen Harvard University végzett. Őt a Stanford University, valamint a MIT követi. Általánosságban elmondható, hogy az ötszázas lista első felében az amerikai intézmények a meghatározóak. 

Az első tíz egyetem közés csupán két európai egyetem fért be. Ezek – nem meglepő módon – a két nagy múltú brit intézmény: az University of Oxford, valamint a University of Cambridge fért be. A legjobb ázsiai intézmény a tokiói lett 21.), bár egy helyet rontott helyezésén. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem a 70. lett, míg a Moszkvai Egyetem lett a legjobb kelet-európai iskola a maga 77. helyével. Ausztria három intézménnyel képviselteti magát a listán a Bécsi Egyetem a 151-200., a Bécsi Orvosi Egyetem, valamint az insbrucki egyetem a 201-300. lett.

A magyar intézmények közül évek óta az ELTE, valamint az SZTE tud bekerülni az ötszázas listába. Mind a két egyetem a 301-400. helyen végzett. Az SZTE a vegyészmérnöki képzés 200-as listáján a 150-200. helyet kaparintotta meg, míg az ELTE a földtudományi-képzések sorrendjében végzett a 100-150. helyen. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar egyetemek listáját ez a két intézmény vezeti.

A Forbes.com is évről-évre elkészíti a legjobb amerikai egyetemek listáját. A magazin és a Center of College Affordability and Productivity által felállított sorrend mérőszámai a tandíj nagyságán, a végzett hallgatók fizetésén, valamint az öregdiákok tapasztalatain alapul, de természetesen figyelembe veszik az oktatói kar minőségét is. E téren szintén a Nobel-díjasok száma számít, míg a hallgatók által elnyert Rhodes-ösztöndíjat is figyelembe vették.

A világban évek óta verhetetlen Harvard ebben a rangsorban csupán a 8. helyen végzett. 2010-ben a legjobb egyetem az alig 2200 főt képző Williams College volt. A második az a Princeton lett, ami a világszinten a 7. legjobb egyetemnek számít. A dobogó harmadik fokát pedig a – szintén kevésbé ismert – Amherst College szerezte meg.

Az ELTE és a bölcsészkarok az élen

A Educatio Nonprofit Kft. idén elsőször készítette el a hazai felsőoktatási intézmények abszolút listáját. A rangsort az oktatók, illetve a hallgatók elért tudományos eredményei alapján állították fel. 

Az élen az ELTE végzett. Ez két okból sem meglepő: az egyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé is bekerült, valamint a Felvi adatai szerint évek óta ez az intézmény végez a felvételi listák élén. 

A második az a Szegedi Tudományegyetem lett, mely intézmény szintén szerepel az 500-as listán. A harmadik helyet a SOTE kaparintotta meg. Utóbbi évek óta az ország legjobb általános orvosi kara címmel büszkélkedhet, míg a negyedik Budapesti Corvinus Egyetem is lekőrözi a többi általános gazdasági képzést nyújtó intézményt.

A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem és a Nyugat-magyarországi egyetem is befért. Ugyancsak a top tenben szerepelt két egyházi intézmény: a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Utóbbi a kilencedik, előbbi a hetedik lett. 

Pázmány - a hetedik lett

Az intézmények után nézzük a karokat. Az élen a bölcsészkarok állnak: a listát az ELTE-BTK vezeti, megelőzve az SZTE-BTK-át. A DE bölcsészkara a negyedik lett. Ezzel először előzte meg a DE-BTK az orvosi kart, mely a 7. helyen végzett. Az intézményt a SOTE mellett a SZOTE is megelőzte. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi kara a negyedik, míg a Corvinus gazdaságtudományi kara nyolcadik lett.

Szakok között a gazdasági jellegűek vezették a listát. Az abszolút első a turizmus-vendéglátás alapszak volt. Ezt a gazdálkodás és menedzsment követte. E szakra még költségtérítéses szakon is négyszáz pont felett kellett a felvételin teljesíteni. A top tíz közé a jogi, valamint a pénzügyi számviteli alapszakok tartoztak. Egyre népszerűbbek a gépészmérnök, valamint mérnök-informatikus szakok is. A kommunikáció-médiatudomány, valamint a kereskedelem-marketing szakok az elmúlt évekhez képest ugyan veszítettek népszerűségükből, ám még így is többen (közel négyezer fő) pályáztak 2010-ben ezekre a szakokra, mint a fent említett két mérnöki szakra. Gépészmérnöknek ugyanis 2,4, míg mérnök-informatikusnak 2,7 ezren jelentkeztek.

A kezdő mérnökök keresnek a legjobban

Utóbbi két blogbejegyzésemhez kapcsolódik a mai.
Az előzőekben az amerikaiak fizetését taglaló felmérést ismertettem, illetve a hazai pályakezdők indulási esélyeiről írtam röviden.

Most nézzük, mire számíthatnak Amerikában az egyetemet éppen befejezők.
A Huffington Post listáján nem meglepő módon csupa mérnöki munka szerepel. Legjobban az olaj- és gázipari mérnököket fizetik meg: ők kezdőként évi 97,9 ezer dolláros fizetésre számíthatnak, ami a karrierjük közepe táján 155 ezer dollárig kúszhat fel.

A vegyészmérnökök (akik tudását az olajipar mellett a gyógyszeripar, valamint a növényvédő-szerek előállítói, valamint a műanyagipar szereplői is hasznosítják) már közel sem számíthatnak a fentihez hasonló, kiugró keresetre: kezdő éves bérük 64,5 ezer dollár, ami az évek alatt 109 ezer dollárra nőhet. A villamosmérnököknek kezdetben be kell érniük 61 ezer dollárral, ám ez az összeg az évek során akár a duplájára is nőhet. Az anyagmérnökök (akik egyebek mellett az emberi szervezetbe építhető mesterséges csontokat, valamint az űrsiklók hővédő-pajzsát tervezik) kezdetben 60 ezer dollárt vágnak zsebre, ami összeg 103 ezer dollárig emelkedhet. Szintén 60 ezer dollár körüli kezdőbérre számíthatnak a repülőmérnökök, valamint a mérnök-informatikusok.

A legjobban fizetett nem mérnöki szak az alkalmazott matematika, valamint a fizikus. Előbbiek a gyakorlatban felmerülő problémákat modellezik matematikai módszerekkel. Ezért a munkáért kezdetben 52,6 ezer dollárt kapnak, ami az évek során 98 ezer körülire hízhat. 
A fizikusok kezdő bére 49,9 ezer dollár, ami később akár meg is duplázódhat. A képzés nem csupán elméleti az esetükben, mivel a hallgatókat a kísérleti fizikával, valamint az informatika és fizika határterületével is megismertetik. 


A közgazdászok azonban meglehetősen hátul szerepelnek a fizetési listán. Egy-egy alkalmazott közgazdász szakon végzett hallgató eleinte 47,3 ezer dollárt kereshet meg évente. (Ami a korábbi bejegyzésből is kiolvasható - egy kezdő liftszerelő fizetésével egyenlő.) Az évek múlásával egy közgazdász fizetése közel 95 ezer dollárig emelkedhet.

Ki mennyit keres az USÁ-ban?

A szülőknek való megfelelni vágyás és az egyéni ambíciók mellett egy-egy foglalkoztatás kiválasztásakor nagy súllyal esik-eshet a latba, hogy egy munkakörben milyen jövedelmet lehet elérni. Így van ez az USA-ban is, ahol az elérhető béreket a The Bureau of Labor Statistics vette górcső alá.
A szervezet adatai szerint az Újvilágban a legjobban a légiirányítókat fizetik meg. Az ő éves keresetük elérheti a 110-120 ezer dollárt is. Sőt. A tapasztaltabb szakemberek akár 160 ezer dollárt is zsebre vághatnak évente. (Itt jegyzem meg, hogy hazánkban a polgári repülésben dolgozók szintén a magas jövedelmi kategóriába tartoznak. A poszt betöltéséhez elegendő, ha a jelölt megfelel egy szigorú alkalmassági vizsgán, valamint részt vesz egy szakirányú angol nyelvi képzésben.)
A kutatás adatai szerint őket az ingatlanközvetítők követik. A válság ellenére is átlagosan 70-80 ezer dollárt keresnek évente. A keresetek felső plafonja a 145 ezer dollárt is elérheti. Ahhoz, hogy az USA-ban valaki ezen a területen kezdjen el dolgozni, ki kell váltania az értékesítési engedélyt. (Magyarországon a cégek felelőssége, hogy milyen végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak. Beérhetik az érettségivel is, de akár OKJ-és végzettséghez is köthetik a munkába állást.) 
A fukosimai erőmű katasztrófája vélhetően nem teszi vonzóvá a reaktoroperátori munkát, ám az elérhető jövedelem ellensúlyozhatja a félelmeket. E szegmensben ugyanis átlag 72-75 ezer dolláros bér érhető el.

A légi utaskísérők és a liftszerelők közel azonos jövedelmi kategóriába esnek. Az előbbiek átlagkeresete 56 ezer dollár körül alakul, ám egy tapasztaltabb steward, vagy stewardess akár 99 ezer dollárral is gyarapodhat évente. A két foglalkozás azonban nem egyformán terheli meg a munkavállalót. Az USA-ban a liftszerelő tanfolyamot úgy hirdeti meg egy cég, hogy azok jöjjenek, akik szeretnek dolgozni és nem kerülik a fizikai munkát. A jövedelem ennek fejében elérheti az évi 65-70 ezer dollárt. E területen még egy pályakezdő is 50 ezer dollárt tesz zsebre, az évek múlásával pedig a jövedelem akár 75 ezer dollárig is felkúszhat. A statisztikák szerint a liftszerelő az egyik legkeresettebb foglalkozás.


A legrosszabbul a szolgáltatási szegmensben dolgozókat fizetik az USA-ban. A gyorséttermekben dolgozók évi 18,1 ezer dollárt keresnek átlagosan. Náluk még a mosogató is jobban (18,3 ezer dollár) keresnek. A pénztárosok fizetése sem sokkal magasabb: az ő javadalmazásuk évi 19 ezer dollár. A gyorséttermekben egyébként az USA-ban 2,7 millió ember dolgozik. 
A jegyszedők 19,6 ezer dollárért tépik szét a belépőt. A farmokon foglalkoztatottak bérezése is hasonló. Mindez azt is jelenti, hogy az órabérük nem éri el a 10 dollárt. Hasonlóan alacsony a bérezése az éttermekben dolgozó hostoknak és hostesseknek, valamint a szórakoztató és vidámparkok gondnokainak. Előbbiek óránként 9,2, míg utóbbiak 9,35 dollárt kapnak.

Pályakezdők kapják

Hogyan alakulnak a pályakezdők fizetései? Mit tarthatnak reálisnak?
Gyors körképünk rövid sommázata: A végzettség emelkedésével szinte azonos arányban nőnek a pályakezdők bérei. A legfrissebb adatok szerint átlagosan a szakmunkások 112 ezer, az érettségizettek 128 ezer, a valamilyen OKJ-és tanfolyamot végzettek 140 ezer forintra számíthatnak. A felsőfokú végzettségűek minimum 181 ezer forintra számíthatnak az első évben.
A fizetesek.hu egyik utolsó felmérése arra is kitért, hogy az érettségizett munkavállalók körében mely területen dolgozók számíthatnak a legnagyobb bérezésre. Nem meglepő módon a pénzügyi szférában dolgozók járnak a legjobban: körükben az átlagbér bruttó 205 ezer forint körül alakul. Ettől az IT szférában dolgozók alig 14 ezer forinttal maradnak el. Az áram-előállítás és –szolgáltatás terén dolgozók pedig bruttó 186 ezer forintra számíthatnak havonta az első évben.

A következő fizetési kategória a 160-170 ezer forint közé esik. E körbe tartoznak a szállítmányozással foglalkozók (169 ezer), a telekommunikáció (166 ezer), az autóipar (163 ezer). Legrosszabbul kiskereskedelemben, idegenforgalomban, valamint a vendéglátásban elhelyezkedők járnak. E szektorokban a fizetések sorrendben a következőképpen alakulnak: 126 ezer, 123 ezer, illetve 114 ezer forint.

Ahogy azonban nő a végzettség foka, úgy emelkedik a várható pályakezdő bér is, azonban az ágazatok közül már nem a pénzügyi szektor a legjobban fizetett.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az IT-szegmensben keresik a legtöbbet: az ő bruttó havi bérük 364 ezer forint. A gyógyszeriparban 332 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők az első évben, míg az áram-előállítás és –szolgáltatás terén 322 ezer forint szerepel a fizetéses papíron. Az élelmiszeriparban átlagosan 322 ezer forintot ajánlanak a zöldfülűeknek. Viszont meglepő, hogy a banki szektor kezdő fizetése (302 ezer forint), még a gépipar első éves bérét (305 ezer forint) is alulmúlja. Az állami szektorban kezdők átlagosan 274 ezer forintra számíthatnak munkavállalásuk első esztendejében.
A vegyiparban 262 ezer forint, a sport, wellness, kulturális szektorban pedig 226 ezer forint a kezdőbér. A média-marketing-pr területe a hiedelmekkel szemben korántsem a tejjel-mézzel folyó kánaán. Előbbiben 214 ezer forintos kezdőbérrel kecsegtetik a „mikrofonállványokat”, míg a marketing és pr területén kezdők ennél valamivel kevesebbre (211 ezer forint) számíthatnak. A fizetési sorrend végén az építőiparban (208 ezer forint), az egészségügyben (204 ezer forint), illetve az oktatásban elhelyezkedők (164 ezer forint) keresnek.


Ugyanakkor az Educatio Nonprofit Kft. egy felmérése szerint érdekes kettősség figyelhető meg a pályakezdő felsőfokú végzettségűek terén. A szervezet adatai szerint ugyanis a bolognai rendszerben végzett pályakezdők bérezése jelentősen alatta marad a hagyományos 4-5 éves rendszerben végzettekének. Egy úgynevezett BSc-diplomás (ami nagyjából a hagyományos egyetemi végzettségnek felel meg) átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek. Azok pedig, akik a három éves alapképzés után helyezkednek el, csupán 130 ezer forintot találnak hó végén a borítékjukban.

Agyelszívás

Elgondolkodtatóak a GfK Custom Research Nemzetközi Elkötelezettség 2011 című tanulmányának adatai, melyben a megkérdezettek negyede válaszolt arra a kérdésre, hogy egy jobb állás reményében vállalnának-e új munkát külföldön. 

A kutatás adatai szerint – melybe 17 országot vontak be – a fiatal és jól képzett munkavállalók lennének a legmobilisabbak: a 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a diplomások harmada menne külföldre dolgozni. A PhD-vel is rendelkezők még ennél is nagyobb arányban (37 százalék) költöznének külföldre, míg a középiskolai végzettségűek között ez a mutató „csupán” 22 százalék.

A GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint az adatok ismeretében fennáll egy újabb agyelszívás kockázata, mely főként a recesszióból éppen felálló országokat érintheti a leghátrányosabban. Ugyanis, ahogy nő az iskolai végzettség foka, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F szektorban dolgozók harmada menne külföldre. 

Egyébként a migrációban a legérintettebb a Latin-Amerikai térség. Mostanra azonban az USA és Kanada lakosainak ötöde költözne külföldre azért, hogy munkát kapjon.

Magyarország a hetedik helyen végzett a kivándorlási rangsorban. A honi munkavállalók 30 százaléka egy éven belül elhagyná jelenlegi munkahelyét, míg 25 százalékuk akár azonnal is felmondana, ha adódna számára egy jobb munkalehetőség. 

Ez a mentalitás inkább a fiatalokat, a kereskedelemben, vagy vevőszolgálati területen dolgozókat, valamint azokat jellemzi, akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak jelenlegi munkahelyükön.

A magyar munkavállalók külföldre távozását az egyéni tényezők (életkor, végzettség), valamint a jelenlegi munkahelyhez fűzödő viszony határozza meg. A felmérés alapján a legaktívabbak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek. Azok is szívesen váltanának, akik kevéssé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz. 

Azonban a szavakban megnyilvánuló hajlandóságot nem minden esetben követik tettek. 

A nagyfokú migráció a vállalatokat is érinti, hiszen a válaszadók egynegyede egy éven belül elhagyná vállalatát. A fenti csoporton belül pedig már 30 százalék keres már aktívan munkát. Csupán nyolc százaléknyi az a réteg, amelyik inkább megvárná a gazdasági helyzet stabilizálódását.

Nem kell szégyellni a förtelmes főnököket

Az emberi gyarlóság és konfliktusok kifigurázásának egy munkahely remek terepet ad. Erre a komikumra épült már a Waczak Szálló is. A jelenkor alkotásai közül kiemelkedett az angol Office című sitcom, aminek később elkészült az amerikai verziója is. De ugyanígy remek szórakozást nyújt a most futó sorozatok közül a Városfejlesztési osztály című vígjáték, ami egy önkormányzat működését figurázza ki. 
A műfaj annyira népszerű lett az utóbbi időben, hogy önálló meghatározást is kapott. Ez a „mockumentary”, vagyis az áldokumentumfilm.
A téma (az ügyfelek, alkalmazottak, főnökök) botladozása annyira adja magát, hogy a széles vászonra is felkapaszkodott. ilyen jellegű alkotás volt már a Csupasz pisztoly széria is, mely a rendőrségi módszereket figurázta ki. Ugyancsak e körbe tartozott a Hivatali patkányok. Gondolom a témáját nem kell különösebben magyarázni, hiszen a címe magáért beszél.

A legújabb alkotás ebben a tárgykörben a Förtelmes főnökök. A filmhez meglehetősen színvonalas szereplőgárdát nyertek meg az alkotók: a főbb szerepekben Kevin Spacey, Jamie Foxx, Jennifer Aniston, Jason Bateman, Jason Sudeikis, valamint Charlie Day látható.

Az alkalmazottak különféle munkahelyeken tengetik mindennapjaikat, így problémáik sem azonosak. Van akinek csupán kokainista főnökének hülyeségeit kell lenyelnie, van, akinek viszont a mindennapos szexuális zaklatást kell elviselni. Aztán van olyan is, aki az előreléptetés reményében nyel nagyokat. Egy napon azonban mindegyiküknél betelik a pohár: ha már a gazdasági válságban nehéz munkahelyet váltani, akkor kénytelenek a saját kezükbe venni a sorsukat: Itt lép a színre az emberölési tanácsadó (Jamie Foxx), aki sajátos tanácsaival oktatgatja a förtelmes főnököktől szenvedőket.

Az alkotók egyébként a témaválasztással nem nyúlhattak mellé: nincs az a kutatás, mely ne azt hozná ki, hogy a munkavállalók döntő többsége ilyen, vagy olyan okokból, de elégedetlen a főnökével. 
A karaktereket is sikerült azon a határmezsgyén tartani, amikor még nem fordulnak önmaguk paródiájába. Az utóbbi időkben elharapózott ordenáré poénokról is leszakadtak az alkotók, bár azért a szexuális viccek széles tárházát nyújtja a Jennifer Aniston megformálta nimfomán fogorvos és beosztottjának viszonya.

A film abszolút élvezhető. Ezt jelzi, hogy a két legnagyobb filmes portálon meglehetősen jól szerepel. Az IMDB-én 7,5 pontot kapott, míg a kritikákat gyűjtő Rottentomatoeson 69 százalékon áll. Izomlázat ugyan nem kapunk majd a folyamatos röhögéstől, de mindenképpen üde színfolt az elmúlt évek vacak kínálatában. Úgyhogy kijelenthető: a rendező, Seth Gordon reszelt egy kicsit a nimbuszán, amin sokat rontott a Négy karácsony című förtelem. Persze ehhez a filmhez remek előtanulmányok voltak a már említett Városfejlesztési osztály, vagy éppen az Office.