tag:blogger.com,1999:blog-81430938549932109702024-03-13T01:54:43.637+01:00Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó blogjaJoó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.comBlogger91125tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-65018020171532245192011-09-12T22:56:00.000+02:002011-09-12T22:56:03.984+02:00Kiadták a parancsot: több női felsővezetőt!<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az <i>Európai Bizottság</i> igazságügyi és esélyegyenlőségi biztosa szerint az EU belső piaca veszteséget szenvedhet, ha a cégek nem alkalmaznak több női vezetőt. <i>Viviane Reding</i> <b>2012. márciusig adott határidőt</b> a vállalatoknak arra, hogy mérhető előrehaladást érjenek el az esélyegyenlőség házon belüli megteremtésében. Ellenkező esetben Brüsszel akár jogszabályokkal is kikényszerítheti a több női vezető alkalmazását. </span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/--vI1alxUpCE/Tm5xMx6hwWI/AAAAAAAABlU/RCicQ23G6Y4/s1600/viviane-reding1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/--vI1alxUpCE/Tm5xMx6hwWI/AAAAAAAABlU/RCicQ23G6Y4/s1600/viviane-reding1.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Viviane Reding</td></tr>
</tbody></table><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A politikus elképzelései szerint egy olyan cég, amelyik alkalmazza a női vezetőkre vonatkozó kvótát, <b>előnyt élvezne</b> a közbeszerzések során azzal a társával szemben, mely figyelmen kívül hagyja ezt az elvárást.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Brüsszel <b>2015-ig 30, míg 2020-ig 40 százalékra bővítené a női felsővezetők arányát</b>. Ez meglehetősen ambiciózus terv, hiszen az EU 300 legnagyobb cégét felmérő kutatás szerint jelenleg 10 százalék alatti a körükben a női vezetők aránya. Ugyanez a mutató az USA 500 legnagyobb vállalatának esetében 15 százalék körül alakul. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
Az EU-n belül egyébként két törésvonal mentén zajlik politikai vita a női kvótáról. A <b>liberális felfogás</b> szerint nem kell mesterségesen beavatkozni a folyamatokba: mind a két nemnek azonos lehetőségeket kell biztosítani. A <b>kvótapártiak</b> viszont azzal érvelnek, hogy ha azonos feltételek mellett sincs érdemi változás, akkor bizony szükség van valamiféle előírásokra e téren. Érdekes, hogy ez utóbbi elvet képviselő országok számára az EU-n kívüli <b>Norvégia a példa,</b> ahol 40 százalékban határozták meg a női felsővezetők minimális arányát. Belgiumban júniusban foglalták törvénybe a női kvótát: 30 százalékban határozták meg a szebbik nemből kikerülő vezetők arányát.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Franciaországban a 2500 főnél több embert foglalkoztató cégek esetében jövőre 20 százalék lesz a kvóta, míg 2016-ra ez 40 százalékra tervezik bővíteni. Az Egyesült Királyságban nincs központi elvárása női vezetők arányának növelésére, de civil kezdeményezésként elindult a <i>„30 Százalékosok Klubja”</i>. Ehhez azok a cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy 30 százalékhoz közelítik a női vezetők arányát. Ez nem kis vállalás, hiszen egy felmérés szerint a 100 legnagyobb tőzsdei cég esetében ez a mutató 12,5 százalék, míg kilencben egyáltalán nincs női vezető. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">És hogy mi újság nálunk? Hát nem túl rózsás a helyzet. A <i>Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara</i> felmérése szerint a honi vállalatok esetében <b>tartósan 9 százalék körül van a női vezetők aránya</b>. A BÉT-en bejegyzett nagyvállalatok közül a <i>MOL, OTP, Richter, Rába</i> egyáltalán nincs nő a cégvezetésben, míg az <i>Egisnél</i> ketten, a <i>Synergonnál</i> hárman képviselik a felső irányításban a gyengébbik nemet.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">És mindjárt itt a március.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-1102835731406403272011-08-31T13:50:00.002+02:002011-08-31T13:50:00.579+02:00A legjobb külföldi egyetemek 2011-ben<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i>Jiao Tong Egyetem</i> 2003. óta teszi közzé a világ legjobb ötszáz egyetemének listáját. A rangsorolás során alkalmazott mutatók különféle súllyal esnek latba. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az oktatás minőségét a Nobel-díjasok, valamint Field-díjas öregdiákok számával mérik, a tantestület milyenségét e két mutató mellett az idézett publikációk számával hasonlítják össze. A tudományos munkát pedig a legelfogadottabb szaklapban (Nature and Science) megjelent publikációk számával, valamint azzal jellemzik, hogy </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbe</span><sup><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> </span></sup><span style="background: white; color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">hány munkájuk került be.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A rangsorban idén sincs meglepetés. Az élen az immár évek óta <b>verhetetlen Harvard University </b>végzett. Őt a Stanford University, valamint a MIT követi. Általánosságban elmondható, hogy <b>az ötszázas lista első felében az amerikai intézmények a meghatározóak. </b></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b></b>Az első tíz egyetem közés csupán <b>két európai egyetem fért be.</b> Ezek – nem meglepő módon – a két nagy múltú brit intézmény: az University of Oxford, valamint a University of Cambridge fért be. A legjobb ázsiai intézmény a tokiói lett 21.), bár egy helyet rontott helyezésén. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem a 70. lett, míg a Moszkvai Egyetem lett a legjobb kelet-európai iskola a maga 77. helyével. Ausztria három intézménnyel képviselteti magát a listán a Bécsi Egyetem a 151-200., a Bécsi Orvosi Egyetem, valamint az insbrucki egyetem a 201-300. lett.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>A magyar intézmények közül évek óta az ELTE, valamint az SZTE tud bekerülni az ötszázas listába.</b> Mind a két egyetem a 301-400. helyen végzett. Az SZTE a vegyészmérnöki képzés 200-as listáján a 150-200. helyet kaparintotta meg, míg az ELTE a földtudományi-képzések sorrendjében végzett a 100-150. helyen. Ezek után nem meglepő, hogy <a href="http://karriertanacsado.blogspot.com/2011/08/az-elte-es-bolcseszkarok-az-elen.html">a magyar egyetemek listáját ez a két intézmény vezeti.</a></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i>Forbes.com</i> is évről-évre elkészíti a legjobb amerikai egyetemek listáját. A magazin és a <i>Center of College Affordability and Productivity</i> által felállított sorrend mérőszámai a <b>tandíj nagyságán, a végzett hallgatók fizetésén, valamint az öregdiákok tapasztalatain alapul,</b> de természetesen figyelembe veszik az <b>oktatói kar minőségét is</b>. E téren szintén a Nobel-díjasok száma számít, míg a hallgatók által elnyert Rhodes-ösztöndíjat is figyelembe vették.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 7.5pt; mso-line-height-alt: 15.0pt; vertical-align: baseline;"><span style="background: white; color: black; mso-bidi-font-size: 16.0pt; mso-fareast-language: HU;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A világban évek óta verhetetlen Harvard ebben a rangsorban csupán a 8. helyen végzett. 2010-ben a legjobb egyetem az alig 2200 főt képző Williams College volt. A második az a Princeton lett, ami a világszinten a 7. legjobb egyetemnek számít. A dobogó harmadik fokát pedig a – szintén kevésbé ismert – Amherst College szerezte meg.</span><o:p></o:p></span></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-31712103735558901712011-08-29T13:50:00.000+02:002011-08-29T13:50:17.298+02:00Az ELTE és a bölcsészkarok az élen<br />
<div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i>Educatio Nonprofit Kft</i>. idén elsőször készítette el a hazai felsőoktatási intézmények <b>abszolút listáját</b>. A rangsort az<b> oktatók, illetve a hallgatók elért tudományos eredményei alapján</b> állították fel. </span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; line-height: 18px;">Az élen az ELTE végzett. Ez két okból sem meglepő: az egyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé is bekerült, valamint a <i>Felvi </i>adatai szerint évek óta ez az intézmény végez a felvételi listák élén. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; line-height: 18px;">A második az a Szegedi Tudományegyetem lett, mely intézmény szintén szerepel az 500-as listán. A harmadik helyet a SOTE kaparintotta meg. Utóbbi évek óta az ország legjobb általános orvosi kara címmel büszkélkedhet, míg a negyedik Budapesti Corvinus Egyetem is lekőrözi a többi általános gazdasági képzést nyújtó intézményt.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem és a Nyugat-magyarországi egyetem is befért. Ugyancsak a top tenben szerepelt két egyházi intézmény: a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Utóbbi a kilencedik, előbbi a hetedik lett. </span></span></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-yJiEIqHw438/Tlt8O14OtTI/AAAAAAAABk4/GQYCSMYl3U8/s1600/homlok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-yJiEIqHw438/Tlt8O14OtTI/AAAAAAAABk4/GQYCSMYl3U8/s320/homlok.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pázmány - a hetedik lett</td></tr>
</tbody></table><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif; line-height: 18px;">Az intézmények után nézzük a karokat. Az <b>élen a bölcsészkarok</b> állnak: a listát az ELTE-BTK vezeti, megelőzve az SZTE-BTK-át. A DE bölcsészkara a negyedik lett. Ezzel először előzte meg a DE-BTK az orvosi kart, mely a 7. helyen végzett. Az intézményt a SOTE mellett a SZOTE is megelőzte. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi kara a negyedik, míg a Corvinus gazdaságtudományi kara nyolcadik lett.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 16.0pt;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Szakok között a <b>gazdasági jellegűek</b> vezették a listát. Az abszolút első a turizmus-vendéglátás alapszak volt. Ezt a gazdálkodás és menedzsment követte. E szakra még költségtérítéses szakon is négyszáz pont felett kellett a felvételin teljesíteni. A top tíz közé a jogi, valamint a pénzügyi számviteli alapszakok tartoztak. Egyre népszerűbbek a gépészmérnök, valamint mérnök-informatikus szakok is. A kommunikáció-médiatudomány, valamint a kereskedelem-marketing szakok az elmúlt évekhez képest ugyan veszítettek népszerűségükből, ám még így is többen (közel négyezer fő) pályáztak 2010-ben ezekre a szakokra, mint a fent említett két mérnöki szakra. Gépészmérnöknek ugyanis 2,4, míg mérnök-informatikusnak 2,7 ezren jelentkeztek.</span><o:p></o:p></span></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-65125721931117502662011-08-22T19:57:00.000+02:002011-08-22T19:57:04.012+02:00A kezdő mérnökök keresnek a legjobban<br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Utóbbi két blogbejegyzésemhez kapcsolódik a mai.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az előzőekben <a href="http://karriertanacsado.blogspot.com/2011/08/ki-mennyit-keres-az-usa-ban.html">az amerikaiak fizetését taglaló felmérést ismertettem, </a>illetve a <a href="http://karriertanacsado.blogspot.com/2011/08/palyakezdok-kapjak.html">hazai pályakezdők </a>indulási esélyeiről írtam röviden.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Most nézzük, mire számíthatnak Amerikában az egyetemet éppen befejezők.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i><a href="http://www.huffingtonpost.com/">Huffington Post</a></i> listáján nem meglepő módon <b>csupa mérnöki munka</b> szerepel. <b>Legjobban az olaj- és gázipari mérnököket fizetik meg</b>: ők kezdőként évi 97,9 ezer dolláros fizetésre számíthatnak, ami a karrierjük közepe táján 155 ezer dollárig kúszhat fel.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
A <b>vegyészmérnökök </b>(akik tudását az olajipar mellett a gyógyszeripar, valamint a növényvédő-szerek előállítói, valamint a műanyagipar szereplői is hasznosítják) már közel sem számíthatnak a fentihez hasonló, kiugró keresetre: kezdő éves bérük 64,5 ezer dollár, ami az évek alatt 109 ezer dollárra nőhet. A <b>villamosmérnököknek </b>kezdetben be kell érniük 61 ezer dollárral, ám ez az összeg az évek során akár a duplájára is nőhet. Az <b>anyagmérnökök</b> (akik egyebek mellett az emberi szervezetbe építhető mesterséges csontokat, valamint az űrsiklók hővédő-pajzsát tervezik) kezdetben 60 ezer dollárt vágnak zsebre, ami összeg 103 ezer dollárig emelkedhet. Szintén 60 ezer dollár körüli kezdőbérre számíthatnak a <b>repülőmérnökök</b>, valamint a <b>mérnök-informatikusok</b>.<br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-4DMT4ZCU_s8/TiwVeJBePoI/AAAAAAAABUM/8cSuiYv56Xw/s1600/93129_2220.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://4.bp.blogspot.com/-4DMT4ZCU_s8/TiwVeJBePoI/AAAAAAAABUM/8cSuiYv56Xw/s320/93129_2220.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
A<b> legjobban fizetett nem mérnöki szak az</b> <b>alkalmazott matematika,</b> valamint a<b> fizikus. </b>Előbbiek a gyakorlatban felmerülő problémákat modellezik matematikai módszerekkel. Ezért a munkáért kezdetben 52,6 ezer dollárt kapnak, ami az évek során 98 ezer körülire hízhat. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A fizikusok kezdő bére 49,9 ezer dollár, ami később akár meg is duplázódhat. A képzés nem csupán elméleti az esetükben, mivel a hallgatókat a kísérleti fizikával, valamint az informatika és fizika határterületével is megismertetik. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <b>közgazdászok</b> azonban meglehetősen hátul szerepelnek a fizetési listán. Egy-egy alkalmazott közgazdász szakon végzett hallgató eleinte 47,3 ezer dollárt kereshet meg évente. (Ami a korábbi bejegyzésből is kiolvasható - egy kezdő liftszerelő fizetésével egyenlő.) Az évek múlásával egy közgazdász fizetése közel 95 ezer dollárig emelkedhet.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-65523950242392220012011-08-18T08:00:00.001+02:002011-08-18T08:00:04.593+02:00Ki mennyit keres az USÁ-ban?<br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A szülőknek való megfelelni vágyás és az egyéni ambíciók mellett egy-egy foglalkoztatás kiválasztásakor nagy súllyal esik-eshet a latba, hogy egy munkakörben milyen jövedelmet lehet elérni. Így van ez az USA-ban is, ahol az elérhető béreket a <i>The Bureau of Labor Statistics</i> vette górcső alá. <br />
A szervezet adatai szerint <b>az Újvilágban a legjobban a légiirányítókat fizetik meg.</b> Az ő éves keresetük elérheti a 110-120 ezer dollárt is. Sőt. A tapasztaltabb szakemberek akár 160 ezer dollárt is zsebre vághatnak évente. (Itt jegyzem meg, hogy hazánkban a polgári repülésben dolgozók szintén a magas jövedelmi kategóriába tartoznak. A poszt betöltéséhez elegendő, ha a jelölt megfelel egy szigorú alkalmassági vizsgán, valamint részt vesz egy szakirányú angol nyelvi képzésben.)</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A kutatás adatai szerint <b>őket az ingatlanközvetítők követik</b>. A válság ellenére is átlagosan 70-80 ezer dollárt keresnek évente. A keresetek felső plafonja a 145 ezer dollárt is elérheti. Ahhoz, hogy az USA-ban valaki ezen a területen kezdjen el dolgozni, ki kell váltania az értékesítési engedélyt. (Magyarországon a cégek felelőssége, hogy milyen végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak. Beérhetik az érettségivel is, de akár OKJ-és végzettséghez is köthetik a munkába állást.) </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A fukosimai erőmű katasztrófája vélhetően nem teszi vonzóvá a reaktoroperátori munkát, ám az elérhető jövedelem ellensúlyozhatja a félelmeket. E szegmensben ugyanis átlag 72-75 ezer dolláros bér érhető el.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-jG-i7MQU6Q0/TkrPUTMjrwI/AAAAAAAABkc/Gw6vBq_k590/s1600/doll%25C3%25A1rok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://4.bp.blogspot.com/-jG-i7MQU6Q0/TkrPUTMjrwI/AAAAAAAABkc/Gw6vBq_k590/s320/doll%25C3%25A1rok.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <b>légi utaskísérők és a liftszerelők közel azonos jövedelmi kategóriába esnek. </b>Az előbbiek átlagkeresete 56 ezer dollár körül alakul, ám egy tapasztaltabb steward, vagy stewardess akár 99 ezer dollárral is gyarapodhat évente. A két foglalkozás azonban nem egyformán terheli meg a munkavállalót. Az USA-ban a liftszerelő tanfolyamot úgy hirdeti meg egy cég, hogy azok jöjjenek, akik szeretnek dolgozni és nem kerülik a fizikai munkát. A jövedelem ennek fejében elérheti az évi 65-70 ezer dollárt. E területen még egy pályakezdő is 50 ezer dollárt tesz zsebre, az évek múlásával pedig a jövedelem akár 75 ezer dollárig is felkúszhat. A statisztikák szerint <b>a liftszerelő az egyik legkeresettebb foglalkozás.<br />
<br />
</b></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <b>legrosszabbul a szolgáltatási szegmensben dolgozókat</b> fizetik az USA-ban. A gyorséttermekben dolgozók évi 18,1 ezer dollárt keresnek átlagosan. Náluk még a mosogató is jobban (18,3 ezer dollár) keresnek. A pénztárosok fizetése sem sokkal magasabb: az ő javadalmazásuk évi 19 ezer dollár. A gyorséttermekben egyébként az USA-ban 2,7 millió ember dolgozik. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A jegyszedők 19,6 ezer dollárért tépik szét a belépőt. A farmokon foglalkoztatottak bérezése is hasonló. Mindez azt is jelenti, hogy az órabérük nem éri el a 10 dollárt. Hasonlóan alacsony a bérezése az éttermekben dolgozó hostoknak és hostesseknek, valamint a szórakoztató és vidámparkok gondnokainak. Előbbiek óránként 9,2, míg utóbbiak 9,35 dollárt kapnak.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-47982286127272646742011-08-16T21:52:00.001+02:002011-08-16T22:07:51.361+02:00Pályakezdők kapják<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Hogyan alakulnak a pályakezdők fizetései? Mit tarthatnak reálisnak?</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Gyors körképünk rövid sommázata: A végzettség emelkedésével szinte azonos arányban nőnek a pályakezdők bérei. A legfrissebb adatok szerint átlagosan a szakmunkások 112 ezer, az érettségizettek 128 ezer, a valamilyen OKJ-és tanfolyamot végzettek 140 ezer forintra számíthatnak. A felsőfokú végzettségűek minimum 181 ezer forintra számíthatnak az első évben.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i><a href="http://fizetesek.hu/">fizetesek.hu</a> </i>egyik utolsó felmérése arra is kitért, hogy az <b>érettségizett munkavállalók </b>körében mely területen dolgozók számíthatnak a legnagyobb bérezésre. Nem meglepő módon <b>a pénzügyi szférában dolgozók járnak a legjobban</b>: körükben az átlagbér bruttó 205 ezer forint körül alakul. Ettől az IT szférában dolgozók alig 14 ezer forinttal maradnak el. Az áram-előállítás és –szolgáltatás terén dolgozók pedig bruttó 186 ezer forintra számíthatnak havonta az első évben.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-Z8Y0UMN-AqA/TkrHan-QbFI/AAAAAAAABj0/JZ_oU-npUxU/s1600/014.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="284" src="http://2.bp.blogspot.com/-Z8Y0UMN-AqA/TkrHan-QbFI/AAAAAAAABj0/JZ_oU-npUxU/s320/014.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A következő fizetési kategória a 160-170 ezer forint közé esik. E körbe tartoznak a szállítmányozással foglalkozók (169 ezer), a telekommunikáció (166 ezer), az autóipar (163 ezer). Legrosszabbul kiskereskedelemben, idegenforgalomban, valamint a vendéglátásban elhelyezkedők járnak. E szektorokban a fizetések sorrendben a következőképpen alakulnak: 126 ezer, 123 ezer, illetve 114 ezer forint. <br />
<br />
Ahogy azonban nő a végzettség foka, úgy emelkedik a várható pályakezdő bér is, azonban az ágazatok közül már nem a pénzügyi szektor a legjobban fizetett.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <b>felsőfokú végzettséggel</b> <b>rendelkezők az IT-szegmensben keresik a legtöbbet:</b> az ő bruttó havi bérük 364 ezer forint. A gyógyszeriparban 332 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők az első évben, míg az áram-előállítás és –szolgáltatás terén 322 ezer forint szerepel a fizetéses papíron. Az élelmiszeriparban átlagosan 322 ezer forintot ajánlanak a zöldfülűeknek. Viszont meglepő, hogy <b>a banki szektor kezdő fizetése </b>(302 ezer forint), még a gépipar első éves bérét (305 ezer forint) is alulmúlja. Az <b>állami szektorban</b> kezdők átlagosan 274 ezer forintra számíthatnak munkavállalásuk első esztendejében.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A vegyiparban 262 ezer forint, a sport, wellness, kulturális szektorban pedig 226 ezer forint a kezdőbér. A média-marketing-pr területe a hiedelmekkel szemben korántsem a tejjel-mézzel folyó kánaán. Előbbiben 214 ezer forintos kezdőbérrel kecsegtetik a „mikrofonállványokat”, míg a marketing és pr területén kezdők ennél valamivel kevesebbre (211 ezer forint) számíthatnak. A fizetési sorrend végén az építőiparban (208 ezer forint), az egészségügyben (204 ezer forint), illetve az oktatásban elhelyezkedők (164 ezer forint) keresnek.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ugyanakkor az <i>Educatio Nonprofit Kft</i>. egy felmérése szerint érdekes kettősség figyelhető meg a pályakezdő felsőfokú végzettségűek terén. A szervezet adatai szerint ugyanis a bolognai rendszerben végzett pályakezdők bérezése jelentősen <b>alatta marad </b>a hagyományos 4-5 éves rendszerben végzettekének. Egy úgynevezett BSc-diplomás (ami nagyjából a hagyományos egyetemi végzettségnek felel meg) átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek. Azok pedig, akik a három éves alapképzés után helyezkednek el, csupán 130 ezer forintot találnak hó végén a borítékjukban.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-87002561092085443892011-08-13T08:00:00.004+02:002011-08-13T08:00:05.656+02:00Agyelszívás<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Elgondolkodtatóak a <i>GfK Custom Research</i> <b>Nemzetközi Elkötelezettség 2011 </b>című tanulmányának adatai, melyben a megkérdezettek negyede válaszolt arra a kérdésre, hogy egy jobb állás reményében vállalnának-e új munkát külföldön. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A kutatás adatai szerint – melybe 17 országot vontak be – a fiatal és jól képzett munkavállalók lennének a legmobilisabbak: a 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a diplomások harmada menne külföldre dolgozni. A PhD-vel is rendelkezők még ennél is nagyobb arányban (37 százalék) költöznének külföldre, míg a középiskolai végzettségűek között ez a mutató „csupán” 22 százalék.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-VDBdc69VQxM/TiwVdRal-0I/AAAAAAAABUI/PsjfJWZRF_I/s1600/151133_9454.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="252" src="http://3.bp.blogspot.com/-VDBdc69VQxM/TiwVdRal-0I/AAAAAAAABUI/PsjfJWZRF_I/s320/151133_9454.jpg" width="320" /></a></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint az adatok ismeretében fennáll egy újabb agyelszívás kockázata, mely főként a recesszióból éppen felálló országokat érintheti a leghátrányosabban. Ugyanis, <b>ahogy nő az iskolai végzettség foka, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is</b>. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F szektorban dolgozók harmada menne külföldre. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Egyébként a migrációban a legérintettebb a Latin-Amerikai térség. Mostanra azonban az USA és Kanada lakosainak<b> ötöde költözne külföldre</b> azért, hogy munkát kapjon.</span><o:p></o:p></span></div><blockquote><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Magyarország a hetedik helyen végzett a kivándorlási rangsorban. A honi munkavállalók 30 százaléka egy éven belül elhagyná jelenlegi munkahelyét, míg 25 százalékuk akár azonnal is felmondana, ha adódna számára egy jobb munkalehetőség. </span></b></blockquote><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ez a mentalitás inkább a fiatalokat, a kereskedelemben, vagy vevőszolgálati területen dolgozókat, valamint azokat jellemzi, akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak jelenlegi munkahelyükön.<br />
</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A magyar munkavállalók külföldre távozását az egyéni tényezők (életkor, végzettség), valamint <b>a jelenlegi munkahelyhez fűzödő viszony</b> határozza meg. A felmérés alapján a legaktívabbak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek. Azok is szívesen váltanának, akik kevéssé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Azonban a szavakban megnyilvánuló hajlandóságot nem minden esetben követik tettek. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; mso-line-height-alt: 13.5pt;"><span style="color: black;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A nagyfokú migráció a vállalatokat is érinti, hiszen a válaszadók egynegyede egy éven belül elhagyná vállalatát. A fenti csoporton belül pedig már 30 százalék keres már aktívan munkát. Csupán nyolc százaléknyi az a réteg, amelyik inkább megvárná a gazdasági helyzet stabilizálódását.</span><o:p></o:p></span></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-53099214607774703282011-08-09T15:18:00.001+02:002011-08-10T11:44:47.383+02:00Nem kell szégyellni a förtelmes főnököket<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az emberi gyarlóság és konfliktusok kifigurázásának egy munkahely remek terepet ad. Erre a komikumra épült már a <i>Waczak Szálló</i> is. A jelenkor alkotásai közül kiemelkedett az angol <i>Office</i> című sitcom, aminek később elkészült az amerikai verziója is. De ugyanígy remek szórakozást nyújt a most futó sorozatok közül a <i>Városfejlesztési osztály</i> című vígjáték, ami egy önkormányzat működését figurázza ki. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A műfaj annyira népszerű lett az utóbbi időben, hogy önálló meghatározást is kapott. Ez a „mockumentary”, vagyis az áldokumentumfilm.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A téma (az ügyfelek, alkalmazottak, főnökök) botladozása annyira adja magát, hogy a széles vászonra is felkapaszkodott. ilyen jellegű alkotás volt már a <i>Csupasz pisztoly</i> széria is, mely a rendőrségi módszereket figurázta ki. Ugyancsak e körbe tartozott a <i>Hivatali patkányok</i>. Gondolom a témáját nem kell különösebben magyarázni, hiszen a címe magáért beszél. <br />
<br />
A legújabb alkotás ebben a tárgykörben a <i>Förtelmes főnökök.</i> A filmhez meglehetősen színvonalas szereplőgárdát nyertek meg az alkotók: a főbb szerepekben <i>Kevin Spacey, Jamie Foxx, Jennifer Aniston, Jason Bateman, Jason Sudeikis,</i> valamint <i>Charlie Day </i>látható.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az alkalmazottak különféle munkahelyeken tengetik mindennapjaikat, így problémáik sem azonosak. Van akinek csupán kokainista főnökének hülyeségeit kell lenyelnie, van, akinek viszont a mindennapos szexuális zaklatást kell elviselni. Aztán van olyan is, aki az előreléptetés reményében nyel nagyokat. Egy napon azonban mindegyiküknél betelik a pohár: ha már a gazdasági válságban nehéz munkahelyet váltani, akkor kénytelenek a saját kezükbe venni a sorsukat: Itt lép a színre az emberölési tanácsadó (Jamie Foxx), aki sajátos tanácsaival oktatgatja a förtelmes főnököktől szenvedőket.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az alkotók egyébként a témaválasztással nem nyúlhattak mellé: <b>nincs az a kutatás, mely ne azt hozná ki, hogy a munkavállalók döntő többsége ilyen, vagy olyan okokból, de elégedetlen a főnökével</b>. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A karaktereket is sikerült azon a határmezsgyén tartani, amikor még nem fordulnak önmaguk paródiájába. Az utóbbi időkben elharapózott ordenáré poénokról is leszakadtak az alkotók, bár azért a szexuális viccek széles tárházát nyújtja a Jennifer Aniston megformálta nimfomán fogorvos és beosztottjának viszonya.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-5WIzJHyprZ8/TkJSR1TTR9I/AAAAAAAABjM/kFZT8-IwOc4/s1600/Boss.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="316" src="http://2.bp.blogspot.com/-5WIzJHyprZ8/TkJSR1TTR9I/AAAAAAAABjM/kFZT8-IwOc4/s320/Boss.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A film abszolút élvezhető. Ezt jelzi, hogy a két legnagyobb filmes portálon meglehetősen jól szerepel. Az IMDB-én 7,5 pontot kapott, míg a kritikákat gyűjtő Rottentomatoeson 69 százalékon áll. Izomlázat ugyan nem kapunk majd a folyamatos röhögéstől, de mindenképpen üde színfolt az elmúlt évek vacak kínálatában. Úgyhogy kijelenthető: a rendező, <i>Seth Gordon</i> reszelt egy kicsit a nimbuszán, amin sokat rontott a Négy karácsony című förtelem. Persze ehhez a filmhez remek előtanulmányok voltak a már említett Városfejlesztési osztály, vagy éppen az Office.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-47749921200927953042011-07-31T11:37:00.006+02:002011-07-31T11:37:00.208+02:00Hollandia: 1424 eurós minimálbér, 600 eurós albérlet<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az elmúlt hónapokban több bejegyzést is közzé tettem a munkaerő-piacát most megnyitó Ausztriáról és Németországról. Most nézzük meg, mi a helyzet a kapuit már 2007-ben kitáró, az EU-ban a külföldiek foglalkoztatása terén az élcsoportba tartozó, de Magyarországon Angliához, Németországhoz vagy Ausztriához képest még kevésbé népszerűbb Hollandiában.<br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-SoHCBrycIWE/TiwVYdk289I/AAAAAAAABT0/W4iwbyWSeH0/s1600/1134932_38155823.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="http://4.bp.blogspot.com/-SoHCBrycIWE/TiwVYdk289I/AAAAAAAABT0/W4iwbyWSeH0/s320/1134932_38155823.jpg" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">„Nagyon más kultúra, mint a magyar, vagy éppen a szomszédos osztrák, ahol sokszor idegenkednek a külföldi munkavállalóktól. A <b>hollandok nagyon barátságos, nyitott emberek, nem különböztetik meg a külföldieket. </b>Nagyon alacsony az országban a munkanélküliségi ráta. A gazdasági válság ugyan ott is éreztette hatását, de most fokozatosan ismét növekszik a munkaerő kereslet” – olvastam a Bombahír.hu-n a hollandiai munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, veszprémi székhelyű EU Munka Ügynökség képviselőjének, <i>Bősze Zsuzsannának</i> a nyilatkozatát.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">„Mi elsősorban különböző ipari, építőipari területekkel foglalkozunk. Festőket, CNC operátorokat, vasbetonszerelőket, gépkezelőket, villanyszerelőket, gépészeket közvetítünk” – fogalmazott a munkaerő-piaci szakember. Hollandiában tehát Ausztriához képest nagyobb kereslet van a szakmunkások iránt, viszont a legtöbb munka esetén több éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, éppen ezért nem a huszonévesek jelentik az elsődleges célcsoportot, hanem a 30-40 év közöttiek.</span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-xf8X3wYhpnk/TiwVcIsyCUI/AAAAAAAABUE/0bEo1Ul8wdU/s1600/1020809_69869455.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="255" src="http://1.bp.blogspot.com/-xf8X3wYhpnk/TiwVcIsyCUI/AAAAAAAABUE/0bEo1Ul8wdU/s320/1020809_69869455.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szakmunkásokat keresnek</td></tr>
</tbody></table><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Hollandiában a minimálbért törvény szabályozza, melynek összege<b> havi bruttó 1 424 euró</b>, ez a bérezés a betanított munkások esetében jellemző. A <b>szakmunkások átlagos nettó keresete 1350 eurótól kezdődik havonta, </b>és ebből már le van vonva a szállásra fizetett összeg is. Ugyanakkor egy háromfogásos menü ára 12–20 euró között mozog, egy egyszobás albérletért pedig 250–600 eurót is elkérhetnek havonta. A szállásolásban azonban a munkáltató tud segíteni, és ebben az esetben már 250–300 euróért is lehet találni albérletet. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Egy kimutatás szerint 2000 és 2009 közötti ötszázról 1900-ra nőtt a Magyarországról Hollandiába évente kivándorlók száma (Ausztria tekintetében ugyanez a szám 2400-ról 5200-ra nőtt). </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">„Vannak olyan cégek melyek kimondottan olyan dolgozókat keresnek, akikkel hosszú távon számolhatnak, akik le is telepednek, de vannak olyan munkahelyek is, amelyek mellet nem megoldható, hogy a család is kiköltözzön. Inkább a magasabb végzettségűek, az értelmiségi munkakörben elhelyezkedők esetében gyakoribb, hogy a család is kiköltözik” – mondta a kitelepülés kapcsán a megkérdezett szakértő, aki hangsúlyozta, mint a legtöbb ország esetében, Hollandiában is az az egyik alapkövetelmény, hogy a munkavállalónak legyen használható (Hollandia esetében <b>angol vagy német) nyelvtudása</b>. </span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-80287924087816290312011-07-29T11:25:00.005+02:002011-07-29T11:25:01.131+02:00Nem a szakmai kihívás, a pénz számít<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <b>Randstad Workmonitor</b> legfrissebb (júniusban publikált) felmérése szerint a magyar munkavállalók 74 százaléka csak akkor vállalna nagyobb felelősséggel járó munkakört, ha azzal több fizetés is jár. Európában átlagosan minden harmadik munkavállaló vállalná el az új beosztást csak a kihívás kedvéért, míg Lengyelországban a válaszadók 44 százaléka venne magára nagyobb terhet a jelenlegi fizetéséért. A kutatás arra is kitért, hogy nem feltétlenül a magyar dolgozók képzettségével, vagy éppen képességeivel van baj.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A felmérésbe bevontak 92 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkakörében nem aknázzák ki teljes mértékben a benne rejlő szakmai lehetőségeket. Éppen ezért annak oka, hogy a magyarok a nagyobb felelősségért több pénzt is szeretnének inkább abban keresendő, hogy <b>a munkavállalók alulfizetettnek érzik magukat.</b> Ezt támasztja alá, hogy a vizsgálatba bevont hazai dolgozók 71 százaléka szerint az elmúlt évben kompenzáció nélkül nőttek a jelenlegi munkájával kapcsolatos terhei.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Felmerül viszont a kérdés: ha nincs több pénz, akkor mégis mivel lehetne motiválni a magyarokat a nagyobb szakmai kihívásokra? A válasz egyszerű: <b>képzéssel és vállalati tréningekkel</b>. A válaszadók 56 százaléka szerint ugyanis a jelen gazdasági helyzetben a karrierje most főként a különféle oktatásokon múlik. Azonban az a fura kettősség figyelhető meg, hogy míg az egyes dolgozók előrelépése nagymértékben függ ettől, és szívesen áldoznának is rá időt, a többség (61 százalék) úgy vélekedett: nem kapnak meg minden lehetőséget ezen a téren.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-RFQ7Dd9bZ7w/S9SVSPG5MnI/AAAAAAAAAfg/G8SvXIaIzMw/s1600/IMG_5774.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://1.bp.blogspot.com/-RFQ7Dd9bZ7w/S9SVSPG5MnI/AAAAAAAAAfg/G8SvXIaIzMw/s320/IMG_5774.JPG" width="320" /></a></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A válság kitörése óta a helyzet még bonyolultabbá vált, hiszen az – esetleges – továbbképzések <b>ellenére sem érzik úgy a munkavállalók, hogy érdemben javulnának pozícióik</b>. A kutatásba bevontak 60 százaléka szerint lenne ugyan lehetősége cégének magasabban kvalifikált munkavállalót alkalmazni, 80 százalékuk azonban úgy nyilatkozott: ezek aránya nem nőtt jelentősen az elmúlt években. Az ellentmondás oka vélhetően a számos cégnél bevezetett létszámstopban keresendő, ami fokozottabban érinthette a magasabb bérigénnyel fellépő, tapasztaltabb kollegákat.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Mindez azt az érzetet erősítheti, hogy pusztán a bérköltségek miatt a cégek inkább kevésbé képzett munkavállalókkal töltik fel a létszámot. A tények azonban ennek ellentmondanak. A Randstad felmérése szerint ugyanis a válaszadók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cégénél <b>több az alulképzett,</b> mint a megfelelő szakmai kvalitásokkal munkavállalók száma. Ez az adat viszont azt vetíti előre, hogy a honi cégek még az alacsonyabb felkészültséget igénylő munkakörökben is magasan képzett embereket alkalmaznak – állította <i>Jankovich Ilona</i>, a Randstad szakértője.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-9659526313255700742011-07-24T11:24:00.000+02:002011-07-24T11:24:11.633+02:00Munkát keresel? Linkeld magad!<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A általános közösségi portálok mellett (My Vip, Facebook, IWIW) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a <b>kifejezett szakmai célú LinkedIn</b> is. A portált 2003-ben alapították, s mostanra a világ több mint 200 országában használják több-kevesebb rendszerességgel. A felhasználók létszáma mostanra elérte a 100 millió főt. Azt azonban a cég sem tagadja, hogy a regisztrált felhasználók száma nem azonos a portál szolgáltatásait rendszeresen használók rétegével. Februárban például 71,5 millió volt az egyéni oldalletöltések száma.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A világszerte dinamikus növekedés azt is magával hozta, hogy mostanra a felhasználók több mint fele nem az USA-ból kerül ki: az Újvilágban „alig” 44 millió felhasználója van a LinkedIn-nek. A legdinamikusabban egyébként a brazil felhasználók létszáma növekszik: az elmúlt esztendőben 428 százalékkal nőtt az ottani júzerek száma. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Természetesen nem csupán egyének találhatóak meg a speciális oldalon: jelenleg <b>körülbelül kétmillió cég regisztrált</b> a közösségi portálon, köztük olyanok is, mint például az<i> Apple, </i>az <i>Amazon</i>, vagy éppen az <i>eBay.</i></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i><br />
</i></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A LinkedIn mostanra Magyarországon is egyre nagyobb teret hasít ki magának a piacon. A <i>SocialTimes </i>legfrissebb adatai szerint az oldalnak <b>127.300 magyar felhasználója </b>van. Ez az adat jelentősen eltörpül az IWIW mintegy 4,2 millió, a Facebook közel 3 millió regisztrált tagja mellett. (Igaz a látogatottsági adatokra tekintettel az előbbi lassan, de biztosan veszít piaci szerepéből.) Hazánk egyébként régiós kitekintésben sem szerepel túl jól a regisztráltak számát nézve: Romániában például közel 390 ezren használják az oldalt, de arányaiban nézve a 109 ezer horvát júzer is több mint a magyar. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Mivel a LinkedIn egyértelműen a szakmai életrajzokra, a munkakapcsolatok kialakítására hegyezte ki a szolgáltatását nem meglepő, hogy a felhasználók között a 25-34 éves korosztály messze felülreprezentált: közel 121 ezren tartoznak ebbe a csoportba. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A regisztráltak között <b>a férfiak vannak túlsúlyban</b>: az erősebbik nembe a regisztráltak közül 39,7 ezer tartozik. A női felhasználók száma alig haladja meg a 31 ezer főt. A fennmaradó mintegy 56,5 ezer profilt vélhetően különféle cégek alakíthatták ki, hiszen a regisztrációkor kötelező megadni a nemi hovatartozást.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<blockquote><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>A gyakorlatilag online életrajzként funkcionáló oldal mind állás- mind munkaerő-keresésre alkalmas, bár felhasználható klasszikus kapcsolatépítésre is. </b></span></blockquote><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b></b>A munkát keresők meg tudják nézni, hogy az általuk preferált területen <b>milyen cégek vannak jelen az oldalon, milyen állást hirdettek meg</b>. Sőt adott esetben még olyan statisztikai adatokra is rákereshet, hogy az adott vállalatnál milyen a férfi és női dolgozók aránya. </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A munkaadóknak és fejvadász cégeknek ugyanezek a lehetőségek állnak rendelkezésére, csak ők az egyéni felhasználók profiljai között keresgélve lelhetik meg álmaik munkavállalóját.</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-81278327381779166202011-06-23T19:29:00.000+02:002011-06-23T19:29:10.815+02:00Ezért is kell a (német) nyelvtudás!<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A gazdasági válságból lassan kilábaló Németország jelentős szakember hiánnyal küzd. A legfrissebb felmérések szerint 2025-ig az országban mintegy 6-7 milliós szakemberigény alakulhat ki, amit a hazai dolgozók csak felerészben lesznek képesek pótolni. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a német cégek a jövőben racionalizálhatják tevékenységüket, vagyis oda telepítik a gyártókapacitásukat, ahol megfelelően képzett munkások állnak rendelkezésükre. Ezt is figyelembe véve még mindig <b>közel kétmillió fő képzett </b>munkavállalóra lesz szüksége Németországnak. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A legfrissebb adatok 2009-ből valók, és eszerint két éve Németországban 6,7 millió fő volt a segélyezettek száma, amiből 28 százalék körüli a migránsok részaránya. A bevándorlók <b>főként a nyelvismeret, illetve a megfelelő szakképesítés hiánya miatt</b> szorulnak rá az államra.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Jelenleg közel félmillió olyan diplomást is nyilvántartanak, akiknek végzettségét a német hatóságok <b>nem ismerik</b> el. Ahhoz, hogy az ő képesítésüket hasznosítani tudja a német gazdaság, politikai változásokra lenne szükség.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ausztriában is hasonló a helyzet. Szomszédunkban is főként a szakképzett munkaerőre lenne nagy szükség. Az ottani foglalkoztatási szolgálat 2009-es adatai szerint a legnagyobb munkaerőhiány <b>az idegenforgalom terén</b> volt: 29 ezer pincér, 18,5 ezer szakács, valamint 11 ezer takarítónő számára kínáltak hiába állást. Ugyancsak jelentős számban akadt betöltetlen munkahely a kereskedelemben, illetve az egészségügyben. Utóbbi esetében 14,7 ezer munkahely volt betöltetlen. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az osztrák kormány szerint egyébként hamarosan összeomolhat az egészségügyi- és nyugdíjrendszer, amennyiben nem érkezik kellő számú és megfelelően képzett külföldi munkavállaló. Meglehetősen riasztó adatnak tűnik, hogy Ausztria lakossága már 1970. óta folyamatosan csökkenne, ha mindezt nem ellensúlyozná a migráció. A következő években Ausztria továbbra is<b> évi mintegy 100 ezer munkavállaló betelepedésére</b> számít, ám a jelenleginél egy sokkal rendezettebb formában. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Szomszédunk egyébként egy úgynevezett A-kártya bevezetésével szabályozná a migrációt. Az igazolvány a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozna és szakképzettség, nyelvtudás, valamint családi állapot alapján differenciálna. Uniós szinten egyébként várhatóan még az idén bevezetik a hasonló elvek mentén szűrő „kék kártyát”.</span></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-45876032642103943462011-06-21T08:58:00.000+02:002011-06-21T08:58:49.270+02:00Egy férfi ennyiért nem dolgozik!<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ugyan rég elmúlt már március, de nekem most került a szemem elé a hír, amelyből megtudható, hogy a már évek óta kedvelt napok, éjszakák után <b>idén először rendezték meg az egyenlő fizetések európai napját</b>. A program a nőkkel szembeni hátrányos munkahelyi megkülönböztetés elleni elkötelezett fellépést jelzi az Unióban, amely az uniós alapelvek egyikéhez, a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódik. </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az ugyan igaz, hogy az azonos munkát végző nők és férfiak közötti bérszakadék szűkülőben van, ám az előrelépés nem elég gyors. A <b>nők ugyanis átlagosan még most is körülbelül 17,5 százalékkal keresnek kevesebbet,</b> mint az ugyanolyan beosztásban dolgozó férfitársaik. Az EU idén először rendezte meg <b>március 5-én</b> az egyenlő fizetések napját. A dátum kiválasztása nem véletlen, hiszen ahhoz, hogy a nők ugyannyi bért kapjanak, mint a férfiak, két hónappal tovább – nagyjából március elejéig – kellene dolgozniuk.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az EU alapelvei szerint a nők és férfiak között bérszakadék a nemek között fennálló és folyamatos hátrányos megkülönböztetéssel ér fel. Ráadásul az ugyanazért a munkáért kapott kevesebb bér a nőket egész életükön át elkíséri. Így például <b>jóval alacsonyabb nyugdíjra</b> is számíthatnak. Nem véletlen, hogy egyes felmérések szerint a 65 évét betöltött népességen belül a nők 22 százalékát fenyegeti szegénység. Ugyanez a mutató a férfiak esetében „csak” 16 százalék. Az Európai Bizottság számos programmal is fel kíván lépni a diszkrimináció ellen. Ezek némelyike közvetlenül, míg mások közvetve szolgálják az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Közvetlen eszköznek számít különféle <b>munkahelyi programok</b> kidolgozása, valamint olyan <b>díjak </b>alapítása, melyekkel azokat a munkáltatókat jutalmaznák, melyek sokat tesznek a hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért. Közvetett eszköz lehet az a <b>bérkalkulátor</b> mellyel az azonos munkakörben dolgozónők és férfiak fizetését lehet összevetni. Ez az elképzelések szerint arra ösztönözhetné a munkaadókat, hogy felszámolják az indokolatlan bérkülönbségeket. </span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az elképzelések szerint a férfiak és nők számára egyszerűbbé tenné a bizottság, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a család és a munka közt. Ugyancsak cél, hogy javuljon a <b>fizetések átláthatósága</b>. Az EU fel kíván lépni a hátrányos megkülönböztetés egy másik fajtájával szemben is. Ennek célja az, hogy minél <b>több nő töltsön be vezető állást.</b> Jelenleg az EU-ban működő cégek igazgató tanácsában csupán 12 százalék a női tisztségviselők aránya. Egy minapi tárgyalás után a cégvezetők arra tettek ígéretet, hogy ezt 2015-re 30, míg 2050-re 40 százalékra emelik.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A bizottság mindezek mellett a nőket és a férfiakat egyaránt arra buzdítja, hogy olyan foglalkozást válasszanak, ahol saját nemük <b>alulreprezentált.</b> Mindezek remek ötletek, bár pont az utóbbira tudok példát mondani, mennyire nehéz ezt megvalósítani. A fiatal férfit az isten is arra teremtette, hogy kisgyermekekkel foglalkozzon. Remek kompetenciái mellett igazi elhivatást érzett az óvódás korúak iránt. Ám amikor megtudta, hogy az óvónénik mennyit keresnek, azonnal visszavonta pályázatát, amire egyébként jó esélye lett volna, hogy megnyerje. <i>„Egy férfi ilyen keveset nem kereshet „</i> – méltatlankodott.</span><o:p></o:p></div><div class="MsoNormal"><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-46864624324578360952011-06-07T19:08:00.000+02:002011-06-07T19:08:57.079+02:00Adalék a digitálisan analfabéta kosárfonóhoz<div class="MsoNormal"><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">„A kosárfonáshoz nincs szükség az Excel tábla ismeretéhez”.</span></i></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Talán ez a hét legfontosabb mondata karrier témában, amely </span><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Matolcsy Györgytől</span></i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> származik, és a Magyar Nemzet mai számában olvasható.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Azóta ezen lamentálok. Jó-e, ha a legalább 240 órás képzéseket meghaladó tanfolyamokon </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">kötelező</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> a digitális írástudás vagy sem?</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Én most arra nem térek ki (hiszen nem ez a munkám), hogy a kvázi </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">felesleges tananyagok</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> mennyire emelik az állami képzések árát. Egyetemisták, főiskolások ezrei számolhatnának be a teljesen felesleges tantárgyakról, amiknek az életben nem vették hasznát, azaz ablakon kidobott pénz volt. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Aztán arra sem térnék ki, hogyan lehet az analfa- és félanalfabéta embereket, köztük legnagyobb számban a romákat oktatni, hiszen ehhez meg nem értek.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Csak három, egymástól eltérő információt szeretnék megosztani.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;"></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">1. Pár éve a saját fülemmel hallottam egy előadáson egy olyan projektről, amelynek feladata az volt, hogy az írni-olvasni nem tudó rabok számára készítsen </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">speciális tankönyveket, </span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">amelyből a betűvetést elsajátíthatják a börtönéveik alatt a rabok. Ugyanis a szakemberek úgy vélték, hogy felnőtt (zömében) férfiakat nem a Gőgös Gúnár Gedeonból kellene megtanítani, hanem olyan szövegek segítségével, amellyel azonosulni tudnak, és amely kellő motivációt nyújthat számukra.</span><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
2. A másik példa a fejlődő országokból, Afrikából és Távol-Keletről való. A technikai fejlődés napjainkban olyan gyors, hogy nem egy területen </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">kimaradt egy-két láncszem a telekommunikáció törzsfejlődéséből</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">. Pontosabban a táviratot (lásd Rejtő Jenő) nem a vonalas telefon, a telex és a fax követte, hanem azonnal a mobiltelefon illetve az internet. Botorság lett volna ugyanis a telefonhálózatot kiépíteni (szerintem drágább is), hanem az etióp parasztnak </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">a kőbalta után azonnal a mobiltelefont nyomták a kezébe</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> kapcsolattartás céljából, és a keleti teaültetvényeken dolgozó gazda is az interneten tájékozódhat évek óta a tea világpiaci áráról. Hogy le tudják-e írni a saját nevüket kézírással, arról nincs információm.<br />
<br />
3.</span><span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> </span></span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">És most ugorjunk Svédországba! Egy kedves ismerősöm weboldalak készítésével és dizájnjával foglalkozik ott, mellesleg egy autószerelőket képző középiskolában is tanít. Ugyanis a szakmunkásképzőben </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">a kötelező tantárgyak közé tartozik a weboldal készítés,</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> ugyanis úgy szeretnék kiengedni a tanulókat, hogyha valamikor az életük folyamán vállalkozók akarnak lenni, tudjanak saját maguk részére weblapot készíteni.<br />
</span><br />
<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ezeken gondolkodom ma egész nap.</span></div></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-45241058156789192172011-06-03T10:00:00.002+02:002011-06-03T10:00:07.449+02:00Csökkentek a hazai reálbérek<div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i>Központi Statisztikai Hivatal </i>az év eleje óta nem közöl adatokat a reálbérek alakulásáról. A hivatal ezt a személyi jövedelemadó változásaival, főként a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésével indokolja. Az azonban nem kizárható, hogy az év vége felé, akár visszamenőleg is szolgáltat adatokat a KSH, hiszen addigra már tudható lesz, hogy hányan és milyen mértékben vettek igénybe adókedvezményt. Addig azonban a szakmabeliek számára marad az adatok közti bogarászás.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
A Takarékbank egyik elemzője szerint <b>a bruttó bérek 1,4 százalékkal csökkentek az előző év márciusához képest, </b>ami azonban <b>az adóváltozások miatt 1,7 százalékos javulást jelent.</b> <i>Suppan Gergely </i>szerint ugyanakkor a 4,5 százalékos inflációt is figyelembe véve a reálbérek 2,7 százalékkal csökkentek. Az 1,4 százalékos bruttó bércsökkenéssel az <i>MKB Bank</i> elemzői is egyetértettek. Eszerint a fenti adat úgy tevődik össze, hogy a költségvetési szektorban 15,9 százalékkal csökkentek, míg a versenyszférában 4,6 százalékkal nőttek a bérek.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
A KSH legfrissebb jelentése szerint egyébként idén január márciusban átlagosan mintegy 2,6 millió fő állt alkalmazásban. Közülük valamivel többen mint 1,8 millióan öt fős, vagy azt meghaladó vállalkozásokban dolgoztak, ami 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A költségvetési szektorban dolgozók száma 712 ezer fő. Ők 4,6 százalékkal kevesebben vannak, mint tavaly, ami főként a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának tudható be. </span></span></div><blockquote><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A bruttó átlagkereset 210 ezer forint volt. Ezen belül a versenyszektorban 215 ezer, míg a költségvetési szférában 198 ezer forint volt az átlagbér.</span></blockquote><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az egyes iparágak között azonban továbbra is <b>jelentős különbségek</b> vannak. </span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Továbbra is a <b>pénzügyi-biztosítási szektor a legjobban fizetett</b>: az itt dolgozók átlagbére 500 ezer forint. Őket a<b>z informatikusok követték,</b> a maguk 404 ezer forintos fizetésükkel. Az <b>energiaszektorban dolgozók</b> átlagbére 344 ezer forint körül alakult. A két legrosszabbul fizetett iparág a vendéglátás és szállodaipar, valamint a mezőgazdaság-halászat-erdőgazdálkodás volt. Utóbbiban az átlagbér alig haladta meg a 141 ezer forintot. Az előbbi szektorban dolgozók még náluk is rosszabbul jártak: ők havonta kevesebb, mint 125 ezer forinttal kellett, hogy beérjék.</span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"><br />
</span></span><br />
<span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Végezetül álljon itt egy példa egy iparágon belül a különböző elérhető jövedelmekről. Az autóiparban egy műszaki tervezőmérnök bruttó 343 ezer, egy folyamat mérnök 331 ezer, míg egy karbantartó mérnök 327 ezer forintot keres. A szervizvezetők bruttó bére 288 ezer, a technológusoké pedig 250 ezer forint. Tőlük jóval elmaradnak a munkafelvevők, illetve a karbantartók juttatásai. Előbbiek bruttó bére 195, míg utóbbiaké 193 ezer forint. A mezei „melósok” fizetése még ennél is jóval alacsonyabb. </span></span><span class="apple-style-span"><span style="color: #1c1c1c; line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Egy átlagos javító, szerelő alkalmazott országosan havi 174 ezer forintra számíthat, a lakkozók 166 ezer forintot keresnek. A legrosszabbul az autóvillamossági-, illetve autószerelőket fizetik. Az ő bruttó bérük 138-139 ezer forint körül alakul.</span></span></span><span style="font-family: Cambria, serif; font-size: 16pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-75760151694531693452011-06-01T15:17:00.000+02:002011-06-01T15:17:06.368+02:00Uniós minimálbérek<div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az EU 27 tagállama legtöbbjében van meghatározott minimálbér. Néhány országban (Franciaország, Görögország, BENELUX-államok, Portugália, Spanyolország) több évtizedre visszanyúló hagyománya van az államilag garantált legkisebb fizetésnek. Vannak azonban olyanok is (például Írország és az Egyesült Királyság), ahol nem olyan rég vezették be a minimálbér intézményét. Akadnak olyan államok is (egyebek mellett Németország, Ausztria, Dánia, Finnország) ahol ismeretlen a központilag szavatolt bér fogalma. Ezekben az országokban főként ágazati megállapodásokban garantálnak valamiféle bérminimumot.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 24px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az Eurostat legfrissebb (2009-es) adatai szerint a legkevesebb minimálbért Bulgáriában fizetik a munkavállalóknak: ott 123 eurós keresetet garantálnak a munkavállalóknak. A másik véglet Luxemburg. Ott közel tizennégyszer annyi, legkevesebb 1683 euró illeti meg a dolgozót. Ha azonban úgynevezett vásárlóerő-paritáson vetjük össze a két végletet, még akkor is hatszoros eltérés van a legkisebb és legnagyobb minimálbér között. (Az </span><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Eurostat </span></i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">erre az összevetésre egy fiktív valutát a Purchasing Power Standardot használja. Egy PPS vásárlóereje az EU teljes területén egy euróval egyezik meg.)</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
Számos tagállamban szintén </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">meghaladja az ezer eurót</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> legkisebb megkereshető bér. E körbe tartozik </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Nagy-Britannia, Írország, Franciaország </span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">is. Szintén 1000 euró felett van a minimálbér </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Hollandiában</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">. Az </span><i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Európai Munkáltatók Szövetségének</span></i><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> adatai alapján a környezetünkben Lengyelországban 313, míg Horvátországban 384 euró volt a minimálbér. </span><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A legkisebb magyar fizetés ettől jóval elmarad, hiszen 264 euró a minimálbér.</span></b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"> Nálunk rosszabb helyzetben csak a már említett bolgár, illetve román munkavállalók vannak. Romániában ugyanis a minimálbér alig éri el a 146 eurót, míg Bulgáriában ugyanez alig 123 euró.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
A minimálbért egyes tagállamokban évek óta nem emelték, míg Franciaország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália 2010. januárjától növelte azt. Ezekben az államokban sorrendben 633, 562 illetve 472 euró a megkereshető jövedelem minimuma. Az összevetésben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetéseit vették figyelembe. Az adatok nem tartalmazták a 13. esetleg 14. havi juttatásokat, illetve az egyéb plusz jövedelmeket. Az is tény, hogy az említett bérminimumok az adott államok bruttó átlagbérének fele körül alakulnak, hazánkban azonban a 40 százalékát sem érik el.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 24px;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="line-height: 115%;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A garantált magyar bérek az utolsó helyek egyikén kullognak, az azonban elmondható, hogy a pénzromlás ütemre is tekintettel évi 6,8 százalékkal nőttek. Ezzel mindenféleképpen beelőztük Görögországot és Belgiumot, hiszen ezekben az államokban a minimálbér növekedési üteme elmaradt az inflációtól.</span><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-76157556673089030332011-05-23T15:53:00.000+02:002011-05-23T15:53:54.574+02:00Ott sincs kolbászból<div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 18px;"></span></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Arial, sans-serif;"><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az utolsó két blogbejegyzés a <a href="http://karriertanacsado.blogspot.com/2011/05/kinyitottak.html">május elsején kinyitott osztrák és német munkaerőpiacról szólt</a>, illetve a <a href="http://karriertanacsado.blogspot.com/2011/05/ki-menne-ki.html">hazai kivándorlási hajlandóságot mutatta</a> be. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Aki ezekbe az országokba készül, nagyon alaposan tanulmányozza át az alábbi számokat, ugyanis azt hiszem, az elvárt magasabb fizetések mellett az <b>adófizetés mikéntje is fontos</b> a kapuit most megnyitott két államban.<b> </b></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A német adórendszert Európa egyik legbonyolultabb szisztémájaként tartják számon. Az adóbevallást az is megnehezítheti, hogy ha valaki egy éven belül visszatért egy adott országból, akkor kétféle (a külföldi és magyar) adójog szerint is ki kell töltenie adóbevallását. <b>Németországban </b>progresszív adózás van, eszerint <b>négy adósávot</b> különböztetnek meg. Erre épül az a kedvezményrendszer, melyben hat csoportot alakítottak ki, családi és egyéb szociális viszonyok alapján. Egyedülállók számára 7834 euróig nem kell adót fizetni. Házaspár esetében a küszöb értelemszerűen megduplázódik.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A<b> legkisebb adó mértéke 15, míg a legmagasabb 45 százalék.</b> Utóbbi körbe a 250 ezer eurónál nagyobb jövedelmek tartoznak. Az elmaradottabb kelet-német térség megsegítésére szolidaritási adót kell fizetni, melynek mértéke 5,5 százalék. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Németországban, mint megannyi más államban is akadnak különféle adójóváírások.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ilyen könnyítés például a 18 év alatti gyermek, vagy gyermekek. A gyermekek után járó adókedvezményt akár a gyerek 27 éves koráig is lehet érvényesíteni, ha iskolába jár, vagy nem rendelkezik jövedelemmel. A különféle biztosítási díjak, illetve jótékonykodások is levonhatóak. Bizonyos feltételek megléte esetén az elkerülhetetlen kiadásokat is le lehet vonni az adóból. (Például saját, Németországban élő lányomék egy másik városba való költözködésük költségeire kaphattak adókedvezményt.) </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Szintén a fiatalokat segíti, hogy 30 év alattiaknak csak egy jelképes mértékű adót kell fizetni. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A levont járulékokért a külföldi munkavállalók is megkapják mindazt az ellátást, amit az őshonosok élveznek. </span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-n2SWzeoiDWc/SWZ6rAKE3MI/AAAAAAAAAHI/Vn2K1bVZeFI/s1600/a+havas+d%25C3%25B3m.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-n2SWzeoiDWc/SWZ6rAKE3MI/AAAAAAAAAHI/Vn2K1bVZeFI/s320/a+havas+d%25C3%25B3m.jpg" width="240" /></a></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b><br />
</b></span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Ausztria adórendszere</b> mind a német, mind pedig a magyar adójoggal sok hasonlatosságot mutat. Szomszédunknál is progresszívan kell adózni a jövedelem után. Az adó megfizetésére <b>hét jövedelem kategóriát </b>különböztetnek meg, az SZJA-t pedig öt adókulccsal kell megfizetni. 3640 euróig az adó mértéke nulla százalék, e felett pedig 21 százalék. A következő sáv a 31 százalék, és ebbe a körbe a 7271 euró feletti jövedelmek esnek. 21801 euró felett már 41 százalék a megfizetendő adó mértéke, míg az 50871 euró feletti résznek már a felét levonja az állam.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az adóalapot csökkenti többek között a lakásépítés költsége, a nyugdíj- és életbiztosítások díja, az egyházaknak jutatott adomány egy része, a felnőttképzés díja. A gyermekek után adókedvezmény jár. Az osztrák társadalombiztosítási járulékok átlagosan a jövedelmek 30 százalékát teszik ki.</span></div><div class="MsoNormal"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A nyugdíjjárulék mértéke 22,8 százalék, amiből 10,25 százalék terheli a munkavállalót. Az egészségbiztosítási járulék szektorfüggő: mértéke 7,2-7,5 százalék között változik, és körülbelül egyforma arányban oszlik meg a munkáltató és a dolgozó között. 3-3 százalékot kell a munkáltatónak és a munkavállalónak a Foglalkoztatási Alapba fizetni, míg a munkáltatónak újabb 4,5 százalékot kell a Családi Kompenzációs Alapba leperkálnia. </span></div><div><br />
</div></span>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-64441513224977381772011-05-13T22:04:00.000+02:002011-05-13T22:04:04.363+02:00Ki menne ki?A <i>TÁRKI</i> legfrissebb áprilisi adatai szerint <b>a kivándorlási hajlandóság még sosem volt ilyen magas </b>a rendszerváltás óta. A kutatás adatai szerint a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezi azt, hogy néhány hónapot külföldön tölt. Az egy éven túli külhoni életet tervezők száma is hasonlóképpen alakult: minden hatodik lakos élne hosszabb rövidebb ideig külföldön. Végleges kivándorlást a megkérdezettek 7 százaléka tervezett.<br />
<br />
Az Uniós csatlakozással egyébként <b>megváltozott a migráció iránya</b>. Ugyan megmaradt a német-osztrák dominancia, ám az Egyesült Királyság államai egyre népszerűbbek lettek. 16 százaléknyi megkérdezett dolgozna az Egyesült Királyságban néhány hónapig, míg 15 százalékuk hosszabb távon vállalna ott munkát. Tizenhét százalékuk pedig kivándorolna.<br />
<br />
2011-ben a megkérdezettek 20-20 százaléka dolgozna Németországban és Ausztriában rövidebb ideig. Éven túl a válaszadók 18 százaléka az előbbi államot választaná, míg 17 százalékuk a szomszédba menne szerencsét próbálni.<br />
<br />
Míg a fenti adatok a teljes lakosságot jellemzik, addig<b> a munkát keresők körében még nagyobb a kivándorlási hajlandóság.</b> A <i>Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft.</i> saját adatbázisában szereplő munkavállalók közel <b>42 százaléka próbálna szerencsét külföldön.</b> <b>A legnépszerűbb Ausztria</b>: a válaszadók 82 százaléka menne a szomszédba dolgozni. A dobogó második fokán holtversenyben <b>Németország és Svájc</b> végzett: mintegy 52 százaléknyi munkakereső választaná a két ország valamelyikét. A megkérdezettek egyharmada egy és három év között vállalna külföldön munkát, ám több mint 25 százalékuk soha többet nem jönne vissza Magyarországra.<br />
<br />
Hogy melyek a külföldi munkavállalás fő motivációi? Nem meglepő módon <b>a jobb bérezés, a karrier lehetősége, valamint a szakmai fejlődés.</b> A Trenkwalder által megkérdezettek körében egyébként <b>havi 1000-1400 euró</b> az elvárt bérezés.<br />
<br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-81788579103956910232011-05-02T22:03:00.000+02:002011-05-02T22:03:11.499+02:00Kinyitottak!<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Május elseje ezúttal valóban a munka ünnepe volt. Ezen a napon nyitotta meg ugyanis kapuit Ausztria és Németország az újonnan csatlakozott uniós tagállamok munkavállalói előtt. A kölni székhelyű gazdaságkutató intézet (IW) becslése szerint az intézkedés 1,2 millió munkavállalót vonzhat az E8-ak országaiból. Hogy a becslés nem alaptalan, jól jelzi, hogy az IW egy korábbi, áprilisi felmérése szerint még soha nem volt ennyi betöltetlen álláshely Németországban. A kezdeti rohamnál 800 ezer bevándorlóra számítanak, míg 2013-tól az érdeklődés valamelyest visszaeshet.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A Bécsi Munkaerő-piaci Szolgálat (AMW) szerint 15-25 ezer munkavállaló érkezhet a nyitással. A felmérésük alapján ezek zöme, mintegy 8 ezer fő nyugat-szlovákiai dolgozó lehet. Az AMW várakozásai szerint a legtöbben Bécsben igyekeznek majd boldogulni, és az új munkavállalók főként <b>a turizmus, a vendéglátás </b>terén helyezkedhetnek el, míg a magasabban kvalifikáltak közül <b>a németül jól beszélő mérnökökre</b> lesz a legnagyobb igény. Ugyanakkor a bevándorló munkavállalók az<b> egészségügy </b>területén is megjelenhetnek.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
Németországban ugyanakkor az érdekvédők nem örülnek a nyitásnak. Az IW adatai szerint az „őshonos” munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy számukra negatív következménye lesz a munkaerőpiac megnyitásának. Persze a félelmek akár indokolhatóak is. Lengyel statisztikai adatok szerint 2004-ben kétmillió munkavállaló ment, elsősorban Nagy-Britanniába és Írországba, a mostani nyitás kapcsán pedig 800 ezer munkahelyről cikkezik a lengyel sajtó. Németországban jelenleg is 400 ezer lengyel dolgozik.<br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A TÁRKI legfrissebb, 2010-es felmérése szerint egyébként Magyarországon éppen a most nyitó két ország a legnépszerűbb célpont. A reprezentatív felmérés alapján a felnőtt magyar lakosság<b> 7-8 százaléka tervez külföldön munkát vállalni. </b>A legkedveltebb célországok: Ausztria, Németország és Írország. Ausztria esetében érdemes megjegyezni, hogy Bugenlandban jelenleg is számos magyar ingázik. A tartomány székhelyén például 14 ezer álláshely van, ez több mint Kismarton 13 ezres lélekszáma. A két ország nyitása – felmérések szerint – egyébként kevéssé érintheti a magyar munkavállalókat, főként a lengyel és német munkaerőpiacot befolyásolhatja.</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Na, majd meglátjuk!</span><br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-13753273273943814972011-04-28T12:28:00.000+02:002011-04-28T12:28:19.688+02:00Túl optimista<div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Bizonyára találkoztál már a <i>Széll Kálmán Tervnek</i> azzal a passzusával, amely jelentősen megváltoztatná az álláskeresési támogatás, lánykori nevén a munkanélküli segély rendszerét. A jelenlegi rendszerben az utcára került munkavállalók kilenc hónapig, 270 napig jogosultak a támogatásra A kormány elképzelései szerint a segélyezés időtartama három hónapra csökkenne. Ugyanakkor a támogatás időtartama alatt a jelenleginél nagyobb összeghez juthatnának a munkavállalók.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Így a kormány által támogatott tervek szerint az utcára került dolgozók az első hónapban a korábbi munkabérük 90, a másodikban 80, míg a harmadikban fizetésük 70 százalékát kapják meg támogatásként. Az intézkedés a munka fontosságát kívánja hangsúlyozni. Miközben a cél nemes, az állás keresés időtartamára vonatkozó adatok nem támasztják alá a kabinet optimizmusát. </span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az álláskeresési adatok alapján még a kurrens szakmákban is kevés olyan terület van, ahol a kormány által preferált három hónap alatt el lehet helyezkedni. A <i>Manpower</i> adatai szerint hiába a piacképes tudás, a nyelvismeret (akár a manapság egyre fontosabb távol-keleti is), nem egyszerű elhelyezkedni. Még az egyre inkább preferált mérnök-végzettséggel sem ritka, hogy nem sikerül a most megszabott három hónapon belül munkát találni.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A <i>Központi Statisztikai Hivatal </i>adatai egyre riasztóbbak. A 25-54 évesek, vagyis a legaktívabb korú népességben a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. <b>A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap, 2 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál. </b></span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az összevont adatokban sincs pozitív változás. A KSH jelentése alapján a foglalkoztatottak száma a decembertől februárig tartó időszakban 0,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de a munkanélküliek száma is 1,7 százalékkal emelkedett, így a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékra nőtt. Mindez azt jelzi, hogy az álláskeresési támogatás folyósításának három hónapra való csökkentése a pillanatnyi egyensúly-javítás mellett nincs összhangban a munkaerő-piaci folyamatokkal.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Minderről bővebben nyilatkoztam pár hete a HR Portálon. Ebből idézném a legfontosabbakat:</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">„A rövid idő alatt történő elhelyezkedés véleményem szerint azért is nehézkes, mert a cégek életében is felfedezhető egyfajta ciklikusság, ami a felvételiztetés folyamatát kíséri. Nyáron, illetve a karácsonyi időszakban leállnak a döntéshozatali folyamatok.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">A kormányzati tervek azért is kérdéses kimenetelűek, mert nem látni, hol, milyen szektorban fog az ígért 300 ezer munkahely létesülni. A közmunkaprogram pedig a jelenlegi formájában nem alkalmas a munkanélküliek felszívására. Először ugyanis ki kellene találni, mi is az, amit közmunkaként definiálunk. Ha csak a mostani, alacsony presztízsű, rosszul fizetett tevékenységek tartoznak ebbe a tevékenység-csoportba, akkor már egy szakképzett munkavállaló is inkább a fekete-szürke piacon keres megélhetést magának. Föl kellene építeni a közmunkát úg,y mint bármely más márkát.</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Aki majd a jövő évben kerül a munkahelye kapuin kívül, mindenképpen keressen szakembert, mert nagyon erős versenyben lesz az idővel. De a legfontosabb tanácsom, hogy ezekben a nehéz időszakokban csak akkor állj fel a munkahelyedről, ha már találtál másikat.</span></div><div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-50552982555724270792011-03-27T19:23:00.000+02:002011-03-27T19:23:46.529+02:00Álláskeresők írták: a kísérő levélről<div>Olyan sorozatot kezdek, amiben az álláskeresők hozzám eljuttatott durva tapasztalatait osztom meg a blog olvasóival. Íme az első.</div><blockquote>Az a tapasztalatom, a kísérőleveleket manapság egyálalán nem olvassák el. Hogy honnan veszem?</blockquote><blockquote>Rengeteg helyre behívtak (heti 2-3). Sok olyan helyre is, amelyek jóval keveseb fizut gondoltak volna. (volt olyan hogy az interjú 15 percében ez kiderült, hogy mennyit kérek, és ekkor közölték hogy túlképzett vagyok. No comment...akkor minek hívtak be?) A bérigényem a kísérőlevelem végén volt -de azt nem olvasta. </blockquote><blockquote>Véleményem szerint a cégek a kísérőlevelet egyáltalán nem olvassák el! Konzultálva vezető pozícióban - gazdasági vezető, élelmiszer áruházláncál - lévő barátnőmmel is, ő is megerősített ebben, hogy ha új embert kíván felvenni, el sem kéri a kísérőlevelet. 7 évvel ezelőtt, amikor legutóbb kerestem munkát, még másképp volt. De most ez a helyzet. Sőt az egyik cég közölte, hogy a megnövekedett álláspályázók miatt (volt olyan, hogy ezer önéletrajzot kaptak), csak és kizárólag 1 db dokumentumot fogad el (tehát se kísérőlevél, se angolnyelvű, stb...).</blockquote><blockquote>Egyébként azóta találtam állást. De azért döbbenten tapasztaltam, hogy a marketing asszisztensi és a sales asszisztensi munkakörökben, csupán ugyanannyit hajlandóak fizetni, mint amikor legutóbb 7 évvel ezelőtt kerestem munkát...</blockquote><div> </div><div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-17314641172067508462011-03-10T13:10:00.000+01:002011-03-10T13:10:03.974+01:00Család vs karrier<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><object width="320" height="266" class="BLOGGER-youtube-video" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0" data-thumbnail-src="http://i.ytimg.com/vi/5qwaxE_Dlvw/0.jpg"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/5qwaxE_Dlvw?f=user_uploads&c=google-webdrive-0&app=youtube_gdata" /><param name="bgcolor" value="#FFFFFF" /><embed width="320" height="266" src="http://www.youtube.com/v/5qwaxE_Dlvw?f=user_uploads&c=google-webdrive-0&app=youtube_gdata" type="application/x-shockwave-flash"></embed></object></div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-71027952975850132162010-12-12T18:28:00.000+01:002010-12-12T18:28:20.971+01:00Találós kérdés<span class="Apple-style-span" style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: small;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 13px; line-height: 18px;"></span></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: small;">Van egy találós kérdésem. A munkaerőpiacon mi az, ami iránt a kereslet nő, a kínálat csökken?<br />
Biztosan nem találod ki. A nyelvtudás.<br />
<br />
Igen, 2010-ben, amikor uniós állampolgárok vagyunk immár évek óta, diploma nem szerezhető nyelvvizsga nélkül, több százezerre tehető az álláskereső vagy állástalan diplomások száma, érdekes jelenség tapasztalható.<br />
Legalábbis ez derült ki a <i>Workania</i> állásportál által működtetett f<i>izetesek.hu </i>legfrissebb felméréséből.<br />
<br />
Gondolom, nem lep meg, hogy <b>a munkáltatók 61 százaléka</b> jelölte meg idén is az <b>angol</b> nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként. A második helyen a német nyelv szerepelt tavaly és idén is, de itt nagyobb mértékű növekedés látható: míg 2009-ben a hirdetések 11,7 százalékában szerepelt a német nyelv ismeretének igénye, idén már a hirdetések 14,3 százalékában.<br />
A francia nyelv ismerete 2009-ben a felmérésben szereplő álláshirdetések 2,4 százalékában szerepelt elvárásként, 2010-ben már a hirdetések csaknem 4 százalékában. A spanyol nyelv ismeretét 2009-ben az állásajánlatok 0,7 százalékában, idén pedig már 2,3 százalékában várták el. A cseh nyelvre a meghirdetett állások 1 százalékában volt szükség 2009-ben, idén már 2 százalékukban.<br />
Egyedül az orosz nyelv iránti kereslet csökkent némileg: ismeretét tavaly az ajánlatok 1,6 százalékában fogalmazták meg elvárásként, 2010-ben 1,3 százalékában. Az olasz nyelv mindkét évben a sor végén található, de míg 2009-ben az álláshirdetések 0,6 százalékában szerepelt elvárásként, idén már a hirdetések 1,3 százalékában.<br />
<br />
Míg a munkaadók nyelvtudás iránti igénye egyre nő, <b>a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható</b> a kutatás szerint. Tavaly a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7 százaléka beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2 százalék, felsőfokon 4,1 százalék, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24, középfokon 18,4, felsőfokon pedig 3,6 százalékuk beszélt.<br />
A német nyelvtudás is visszaesett némileg: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4 százaléka beszélt, 2010-ben 16,6 százalék. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8 százalékról idén 9 százalékra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2 százalékhoz képest az álláskeresők 1,8 százaléka beszél.<br />
Francia nyelvtudását az álláskeresők 1,7 százaléka tüntette fel alapszintű nyelvtudásként 2010-ben, középszintűnek 0,6, felsőszintűnek pedig 0,3 százalék. Az orosz és az olasz nyelvet alapszinten a pályázók alig valamivel több, mint egy százaléka használja, ennél magasabb szinten pedig kevesebb, mint 1 százalék.<br />
Tudom, hogy sok volt a szám, de még egy dologra felhívom a figyelmed:a felsőfokú tanulmányaikat befejezők közel x százaléka nem veszi át a diplomáját, mert nem tette le/nem tudja letenni az állami nyelvvizsgát.<br />
<br />
Mi következik ebből szerintem?<br />
1. Nyelvtudással, különösen középszintűvel, de még inkább felsőfokúval rendelkezők óriási előnyben vannak.<br />
2. A nyelvtudás megszerzése, és szinten tartása ma a legfontosabb! Nem lehet (és a számok azt mutatják, nem is érdemes) kibújni alóla.<br />
3. Ne diplomákat halmozz, hanem tanulj nyelvet!<br />
4. A nyelvszakosok előtt (még az angolosok előtt is) óriási piac van. Csak meg kell keresni.<br />
<div><br />
</div></span>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-35935802969101878232010-09-08T18:35:00.002+02:002010-09-08T18:38:02.056+02:00Mi történik a beküldött életrajzoddal?<object height="344" style="background-image: url(http://i3.ytimg.com/vi/rYyOJJOZqhQ/hqdefault.jpg);" width="425"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/rYyOJJOZqhQ?fs=1&hl=hu_HU"><param name="allowFullScreen" value="true"><param name="allowscriptaccess" value="always"><embed src="http://www.youtube.com/v/rYyOJJOZqhQ?fs=1&hl=hu_HU" width="425" height="344" allowscriptaccess="never" allowfullscreen="true" wmode="transparent" type="application/x-shockwave-flash"></embed></object>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8143093854993210970.post-19453405888321205922010-09-02T09:09:00.000+02:002010-09-02T09:09:54.870+02:00Aranyat érnek a szakmunkásokAz egész világon csökken a szakmát, a kétkezi munkát végzők száma. Ma Magyarországon csaknem húszezer olyan betöltetlen álláshely van, amelyekre a cégek egyszerűen nem találnak megfelelő, kellően képzett munkaerőt.<br />
Dehát kiket keresnek?<br />
<b>A gyakorlattal rendelkező, nyelveket beszélő, kimagasló kompetenciákkal rendelkező szakmunkásokat</b> – állapította meg a Manpower egyik friss felmérése.<br />
Az ilyen, átlag feletti képességekkel rendelkező dolgozók megszerzése és megtartása a legnehezebb feladata a cégeknek, kemény harc folyik értük – olvastam a Profession.hu oldalán pár hete.<br />
A magyar szakmunkások képzettsége azonban nem követi a piaci igényeket, a frissen végzett szakemberek nehezen birkóznak meg a problémákkal, rosszul teljesítenek csapatban és a munkavállalási hajlandóságuk sem megfelelő – magyarán elég sokan nem szeretnek, nem akarnak dolgozni.<br />
Hát igen, kultúra és intelligencia kell a különféle mesterségek elsajátításához is, márpedig az a fiatal, aki csak bukdácsol az iskolában, és amint lehet, abbahagyja, az gyakran még írni-olvasni sem tanult meg rendesen.<br />
<br />
Úgy vélem, olyan kompetenciákkal rendelkező embereket keresnek, akik sem szakmunkásképzőkben, sem OKJ-s képzéseken nem nagyon találhatók meg. <b>Kritikus gondolkodásmódot, problémamegoldó képességet </b>magas szintre hozni leginkább felsőfokú tanintézményben lehet.<br />
<br />
Miközben gyakorlatilag a diplomások hadára rengeteg területen illetve beosztásban nincs ma már szükség.<br />
Nagyon durván pontosítva: mindarra, amiért tanultak, amiért diplomát szereztek, nincs szükség azokon a munkahelyeken, ahol szoftverek által vezérelt, behatárolt munkaköröket – és mindig ugyanazt – kell végezniük. Szellemi rabszolgamunka vár ma a legtöbb diplomásra, és az elismerés, a fizetés is ehhez igazodik.<br />
<div><br />
</div>Joó Zsuzsannahttp://www.blogger.com/profile/03065652523952778366noreply@blogger.com6