Az utolsó két blogbejegyzés a május elsején kinyitott osztrák és német munkaerőpiacról szólt, illetve a hazai kivándorlási hajlandóságot mutatta be.
Aki ezekbe az országokba készül, nagyon alaposan tanulmányozza át az alábbi számokat, ugyanis azt hiszem, az elvárt magasabb fizetések mellett az adófizetés mikéntje is fontos a kapuit most megnyitott két államban.
A német adórendszert Európa egyik legbonyolultabb szisztémájaként tartják számon. Az adóbevallást az is megnehezítheti, hogy ha valaki egy éven belül visszatért egy adott országból, akkor kétféle (a külföldi és magyar) adójog szerint is ki kell töltenie adóbevallását. Németországban progresszív adózás van, eszerint négy adósávot különböztetnek meg. Erre épül az a kedvezményrendszer, melyben hat csoportot alakítottak ki, családi és egyéb szociális viszonyok alapján. Egyedülállók számára 7834 euróig nem kell adót fizetni. Házaspár esetében a küszöb értelemszerűen megduplázódik.
A legkisebb adó mértéke 15, míg a legmagasabb 45 százalék. Utóbbi körbe a 250 ezer eurónál nagyobb jövedelmek tartoznak. Az elmaradottabb kelet-német térség megsegítésére szolidaritási adót kell fizetni, melynek mértéke 5,5 százalék.
Németországban, mint megannyi más államban is akadnak különféle adójóváírások.
Ilyen könnyítés például a 18 év alatti gyermek, vagy gyermekek. A gyermekek után járó adókedvezményt akár a gyerek 27 éves koráig is lehet érvényesíteni, ha iskolába jár, vagy nem rendelkezik jövedelemmel. A különféle biztosítási díjak, illetve jótékonykodások is levonhatóak. Bizonyos feltételek megléte esetén az elkerülhetetlen kiadásokat is le lehet vonni az adóból. (Például saját, Németországban élő lányomék egy másik városba való költözködésük költségeire kaphattak adókedvezményt.)
Szintén a fiatalokat segíti, hogy 30 év alattiaknak csak egy jelképes mértékű adót kell fizetni.
A levont járulékokért a külföldi munkavállalók is megkapják mindazt az ellátást, amit az őshonosok élveznek.
Ausztria adórendszere mind a német, mind pedig a magyar adójoggal sok hasonlatosságot mutat. Szomszédunknál is progresszívan kell adózni a jövedelem után. Az adó megfizetésére hét jövedelem kategóriát különböztetnek meg, az SZJA-t pedig öt adókulccsal kell megfizetni. 3640 euróig az adó mértéke nulla százalék, e felett pedig 21 százalék. A következő sáv a 31 százalék, és ebbe a körbe a 7271 euró feletti jövedelmek esnek. 21801 euró felett már 41 százalék a megfizetendő adó mértéke, míg az 50871 euró feletti résznek már a felét levonja az állam.
Az adóalapot csökkenti többek között a lakásépítés költsége, a nyugdíj- és életbiztosítások díja, az egyházaknak jutatott adomány egy része, a felnőttképzés díja. A gyermekek után adókedvezmény jár. Az osztrák társadalombiztosítási járulékok átlagosan a jövedelmek 30 százalékát teszik ki.
A nyugdíjjárulék mértéke 22,8 százalék, amiből 10,25 százalék terheli a munkavállalót. Az egészségbiztosítási járulék szektorfüggő: mértéke 7,2-7,5 százalék között változik, és körülbelül egyforma arányban oszlik meg a munkáltató és a dolgozó között. 3-3 százalékot kell a munkáltatónak és a munkavállalónak a Foglalkoztatási Alapba fizetni, míg a munkáltatónak újabb 4,5 százalékot kell a Családi Kompenzációs Alapba leperkálnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése