Ki menne ki?

A TÁRKI legfrissebb áprilisi adatai szerint a kivándorlási hajlandóság még sosem volt ilyen magas a rendszerváltás óta. A kutatás adatai szerint a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezi azt, hogy néhány hónapot külföldön tölt. Az egy éven túli külhoni életet tervezők száma is hasonlóképpen alakult: minden hatodik lakos élne hosszabb rövidebb ideig külföldön. Végleges kivándorlást a megkérdezettek 7 százaléka tervezett.

Az Uniós csatlakozással egyébként megváltozott a migráció iránya. Ugyan megmaradt a német-osztrák dominancia, ám az Egyesült Királyság államai egyre népszerűbbek lettek. 16 százaléknyi megkérdezett dolgozna az Egyesült Királyságban néhány hónapig, míg 15 százalékuk hosszabb távon vállalna ott munkát. Tizenhét százalékuk pedig kivándorolna.

2011-ben a megkérdezettek 20-20 százaléka dolgozna Németországban és Ausztriában rövidebb ideig. Éven túl a válaszadók 18 százaléka az előbbi államot választaná, míg 17 százalékuk a szomszédba menne szerencsét próbálni.

Míg a fenti adatok a teljes lakosságot jellemzik, addig a munkát keresők körében még nagyobb a kivándorlási hajlandóság. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. saját adatbázisában szereplő munkavállalók közel 42 százaléka próbálna szerencsét külföldön. A legnépszerűbb Ausztria: a válaszadók 82 százaléka menne a szomszédba dolgozni. A dobogó második fokán holtversenyben Németország és Svájc végzett: mintegy 52 százaléknyi munkakereső választaná a két ország valamelyikét. A megkérdezettek egyharmada egy és három év között vállalna külföldön munkát, ám több mint 25 százalékuk soha többet nem jönne vissza Magyarországra.

Hogy melyek a külföldi munkavállalás fő motivációi? Nem meglepő módon a jobb bérezés, a karrier lehetősége, valamint a szakmai fejlődés. A Trenkwalder által megkérdezettek körében egyébként havi 1000-1400 euró az elvárt bérezés.