Az EU 27 tagállama legtöbbjében van meghatározott minimálbér. Néhány országban (Franciaország, Görögország, BENELUX-államok, Portugália, Spanyolország) több évtizedre visszanyúló hagyománya van az államilag garantált legkisebb fizetésnek. Vannak azonban olyanok is (például Írország és az Egyesült Királyság), ahol nem olyan rég vezették be a minimálbér intézményét. Akadnak olyan államok is (egyebek mellett Németország, Ausztria, Dánia, Finnország) ahol ismeretlen a központilag szavatolt bér fogalma. Ezekben az országokban főként ágazati megállapodásokban garantálnak valamiféle bérminimumot.
Az Eurostat legfrissebb (2009-es) adatai szerint a legkevesebb minimálbért Bulgáriában fizetik a munkavállalóknak: ott 123 eurós keresetet garantálnak a munkavállalóknak. A másik véglet Luxemburg. Ott közel tizennégyszer annyi, legkevesebb 1683 euró illeti meg a dolgozót. Ha azonban úgynevezett vásárlóerő-paritáson vetjük össze a két végletet, még akkor is hatszoros eltérés van a legkisebb és legnagyobb minimálbér között. (Az Eurostat erre az összevetésre egy fiktív valutát a Purchasing Power Standardot használja. Egy PPS vásárlóereje az EU teljes területén egy euróval egyezik meg.)
Számos tagállamban szintén meghaladja az ezer eurót legkisebb megkereshető bér. E körbe tartozik Nagy-Britannia, Írország, Franciaország is. Szintén 1000 euró felett van a minimálbér Hollandiában. Az Európai Munkáltatók Szövetségének adatai alapján a környezetünkben Lengyelországban 313, míg Horvátországban 384 euró volt a minimálbér. A legkisebb magyar fizetés ettől jóval elmarad, hiszen 264 euró a minimálbér. Nálunk rosszabb helyzetben csak a már említett bolgár, illetve román munkavállalók vannak. Romániában ugyanis a minimálbér alig éri el a 146 eurót, míg Bulgáriában ugyanez alig 123 euró.
A minimálbért egyes tagállamokban évek óta nem emelték, míg Franciaország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália 2010. januárjától növelte azt. Ezekben az államokban sorrendben 633, 562 illetve 472 euró a megkereshető jövedelem minimuma. Az összevetésben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetéseit vették figyelembe. Az adatok nem tartalmazták a 13. esetleg 14. havi juttatásokat, illetve az egyéb plusz jövedelmeket. Az is tény, hogy az említett bérminimumok az adott államok bruttó átlagbérének fele körül alakulnak, hazánkban azonban a 40 százalékát sem érik el.
A garantált magyar bérek az utolsó helyek egyikén kullognak, az azonban elmondható, hogy a pénzromlás ütemre is tekintettel évi 6,8 százalékkal nőttek. Ezzel mindenféleképpen beelőztük Görögországot és Belgiumot, hiszen ezekben az államokban a minimálbér növekedési üteme elmaradt az inflációtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése