A Központi Statisztikai Hivatal az év eleje óta nem közöl adatokat a reálbérek alakulásáról. A hivatal ezt a személyi jövedelemadó változásaival, főként a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésével indokolja. Az azonban nem kizárható, hogy az év vége felé, akár visszamenőleg is szolgáltat adatokat a KSH, hiszen addigra már tudható lesz, hogy hányan és milyen mértékben vettek igénybe adókedvezményt. Addig azonban a szakmabeliek számára marad az adatok közti bogarászás.
A Takarékbank egyik elemzője szerint a bruttó bérek 1,4 százalékkal csökkentek az előző év márciusához képest, ami azonban az adóváltozások miatt 1,7 százalékos javulást jelent. Suppan Gergely szerint ugyanakkor a 4,5 százalékos inflációt is figyelembe véve a reálbérek 2,7 százalékkal csökkentek. Az 1,4 százalékos bruttó bércsökkenéssel az MKB Bank elemzői is egyetértettek. Eszerint a fenti adat úgy tevődik össze, hogy a költségvetési szektorban 15,9 százalékkal csökkentek, míg a versenyszférában 4,6 százalékkal nőttek a bérek.
A KSH legfrissebb jelentése szerint egyébként idén január márciusban átlagosan mintegy 2,6 millió fő állt alkalmazásban. Közülük valamivel többen mint 1,8 millióan öt fős, vagy azt meghaladó vállalkozásokban dolgoztak, ami 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A költségvetési szektorban dolgozók száma 712 ezer fő. Ők 4,6 százalékkal kevesebben vannak, mint tavaly, ami főként a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának tudható be.
A bruttó átlagkereset 210 ezer forint volt. Ezen belül a versenyszektorban 215 ezer, míg a költségvetési szférában 198 ezer forint volt az átlagbér.
Az egyes iparágak között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak.
Továbbra is a pénzügyi-biztosítási szektor a legjobban fizetett: az itt dolgozók átlagbére 500 ezer forint. Őket az informatikusok követték, a maguk 404 ezer forintos fizetésükkel. Az energiaszektorban dolgozók átlagbére 344 ezer forint körül alakult. A két legrosszabbul fizetett iparág a vendéglátás és szállodaipar, valamint a mezőgazdaság-halászat-erdőgazdálkodás volt. Utóbbiban az átlagbér alig haladta meg a 141 ezer forintot. Az előbbi szektorban dolgozók még náluk is rosszabbul jártak: ők havonta kevesebb, mint 125 ezer forinttal kellett, hogy beérjék.
Végezetül álljon itt egy példa egy iparágon belül a különböző elérhető jövedelmekről. Az autóiparban egy műszaki tervezőmérnök bruttó 343 ezer, egy folyamat mérnök 331 ezer, míg egy karbantartó mérnök 327 ezer forintot keres. A szervizvezetők bruttó bére 288 ezer, a technológusoké pedig 250 ezer forint. Tőlük jóval elmaradnak a munkafelvevők, illetve a karbantartók juttatásai. Előbbiek bruttó bére 195, míg utóbbiaké 193 ezer forint. A mezei „melósok” fizetése még ennél is jóval alacsonyabb. Egy átlagos javító, szerelő alkalmazott országosan havi 174 ezer forintra számíthat, a lakkozók 166 ezer forintot keresnek. A legrosszabbul az autóvillamossági-, illetve autószerelőket fizetik. Az ő bruttó bérük 138-139 ezer forint körül alakul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése