Hollandia: 1424 eurós minimálbér, 600 eurós albérlet

Az elmúlt hónapokban több bejegyzést is közzé tettem a munkaerő-piacát most megnyitó Ausztriáról és Németországról. Most nézzük meg, mi a helyzet a kapuit már 2007-ben kitáró, az EU-ban a külföldiek foglalkoztatása terén az élcsoportba tartozó, de Magyarországon Angliához, Németországhoz vagy Ausztriához képest még kevésbé népszerűbb Hollandiában.

„Nagyon más kultúra, mint a magyar, vagy éppen a szomszédos osztrák, ahol sokszor idegenkednek a külföldi munkavállalóktól. A hollandok nagyon barátságos, nyitott emberek, nem különböztetik meg a külföldieket. Nagyon alacsony az országban a munkanélküliségi ráta. A gazdasági válság ugyan ott is éreztette hatását, de most fokozatosan ismét növekszik a munkaerő kereslet” – olvastam a Bombahír.hu-n a hollandiai munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, veszprémi székhelyű EU Munka Ügynökség képviselőjének, Bősze Zsuzsannának a nyilatkozatát.

„Mi elsősorban különböző ipari, építőipari területekkel foglalkozunk. Festőket, CNC operátorokat, vasbetonszerelőket, gépkezelőket, villanyszerelőket, gépészeket közvetítünk” – fogalmazott a munkaerő-piaci szakember. Hollandiában tehát Ausztriához képest nagyobb kereslet van a szakmunkások iránt, viszont a legtöbb munka esetén több éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, éppen ezért nem a huszonévesek jelentik az elsődleges célcsoportot, hanem a 30-40 év közöttiek.

Szakmunkásokat keresnek

Hollandiában a minimálbért törvény szabályozza, melynek összege havi bruttó 1 424 euró, ez a bérezés a betanított munkások esetében jellemző. A szakmunkások átlagos nettó keresete 1350 eurótól kezdődik havonta, és ebből már le van vonva a szállásra fizetett összeg is.  Ugyanakkor egy háromfogásos menü ára 12–20 euró között mozog, egy egyszobás albérletért pedig 250–600 eurót is elkérhetnek havonta. A szállásolásban azonban a munkáltató tud segíteni, és ebben az esetben már 250–300 euróért is lehet találni albérletet. 


Egy kimutatás szerint 2000 és 2009 közötti ötszázról 1900-ra nőtt a Magyarországról Hollandiába évente kivándorlók száma (Ausztria tekintetében ugyanez a szám 2400-ról 5200-ra nőtt). 
„Vannak olyan cégek melyek kimondottan olyan dolgozókat keresnek, akikkel hosszú távon számolhatnak, akik le is telepednek, de vannak olyan munkahelyek is, amelyek mellet nem megoldható, hogy a család is kiköltözzön. Inkább a magasabb végzettségűek, az értelmiségi munkakörben elhelyezkedők esetében gyakoribb, hogy a család is kiköltözik” – mondta a kitelepülés kapcsán a megkérdezett szakértő, aki hangsúlyozta, mint a legtöbb ország esetében, Hollandiában is az az egyik alapkövetelmény, hogy a munkavállalónak legyen használható (Hollandia esetében angol vagy német) nyelvtudása.