Bizonyára találkoztál már a Széll Kálmán Tervnek azzal a passzusával, amely jelentősen megváltoztatná az álláskeresési támogatás, lánykori nevén a munkanélküli segély rendszerét. A jelenlegi rendszerben az utcára került munkavállalók kilenc hónapig, 270 napig jogosultak a támogatásra A kormány elképzelései szerint a segélyezés időtartama három hónapra csökkenne. Ugyanakkor a támogatás időtartama alatt a jelenleginél nagyobb összeghez juthatnának a munkavállalók.
Így a kormány által támogatott tervek szerint az utcára került dolgozók az első hónapban a korábbi munkabérük 90, a másodikban 80, míg a harmadikban fizetésük 70 százalékát kapják meg támogatásként. Az intézkedés a munka fontosságát kívánja hangsúlyozni. Miközben a cél nemes, az állás keresés időtartamára vonatkozó adatok nem támasztják alá a kabinet optimizmusát.
Az álláskeresési adatok alapján még a kurrens szakmákban is kevés olyan terület van, ahol a kormány által preferált három hónap alatt el lehet helyezkedni. A Manpower adatai szerint hiába a piacképes tudás, a nyelvismeret (akár a manapság egyre fontosabb távol-keleti is), nem egyszerű elhelyezkedni. Még az egyre inkább preferált mérnök-végzettséggel sem ritka, hogy nem sikerül a most megszabott három hónapon belül munkát találni.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyre riasztóbbak. A 25-54 évesek, vagyis a legaktívabb korú népességben a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap, 2 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.
Az összevont adatokban sincs pozitív változás. A KSH jelentése alapján a foglalkoztatottak száma a decembertől februárig tartó időszakban 0,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de a munkanélküliek száma is 1,7 százalékkal emelkedett, így a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékra nőtt. Mindez azt jelzi, hogy az álláskeresési támogatás folyósításának három hónapra való csökkentése a pillanatnyi egyensúly-javítás mellett nincs összhangban a munkaerő-piaci folyamatokkal.
Minderről bővebben nyilatkoztam pár hete a HR Portálon. Ebből idézném a legfontosabbakat:
„A rövid idő alatt történő elhelyezkedés véleményem szerint azért is nehézkes, mert a cégek életében is felfedezhető egyfajta ciklikusság, ami a felvételiztetés folyamatát kíséri. Nyáron, illetve a karácsonyi időszakban leállnak a döntéshozatali folyamatok.
A kormányzati tervek azért is kérdéses kimenetelűek, mert nem látni, hol, milyen szektorban fog az ígért 300 ezer munkahely létesülni. A közmunkaprogram pedig a jelenlegi formájában nem alkalmas a munkanélküliek felszívására. Először ugyanis ki kellene találni, mi is az, amit közmunkaként definiálunk. Ha csak a mostani, alacsony presztízsű, rosszul fizetett tevékenységek tartoznak ebbe a tevékenység-csoportba, akkor már egy szakképzett munkavállaló is inkább a fekete-szürke piacon keres megélhetést magának. Föl kellene építeni a közmunkát úg,y mint bármely más márkát.
Aki majd a jövő évben kerül a munkahelye kapuin kívül, mindenképpen keressen szakembert, mert nagyon erős versenyben lesz az idővel. De a legfontosabb tanácsom, hogy ezekben a nehéz időszakokban csak akkor állj fel a munkahelyedről, ha már találtál másikat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése