A gazdasági válság nem csak a munkanélkülieket sújtja, hanem a munkahellyel rendelkezőket is. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) közleménye szerint, a tavalyi évben sokkal több munkaügyi jogsértés történt, mint a korábbi években.
Ez először is annak köszönhető, hogy sok vállalat legelőször a munkavédelmi szakembereitől vált meg, aminek következtében a munkaeszközök biztonsági állapota elkezdett romlani, a munkavédelmi kontroll megszűnt létezni – nyilatkozta Dudás Katalin, az OMMF elnöke a Hr portálnak.
Másodszor, az állásuk féltése miatt, az emberek kiszolgáltatott állapotba kerültek, jogaikkal számos esetben nem tudnak élni, hiába rendelkeznek az őket védő szabályok ismeretével. Megoldást jelenthetne a névtelen panasztétel. 2009-ben 56 ezer ellenőrzést hajtottak végre, amiből 10ezer alapult munkavállalói panaszon, közérdekű bejelentésen vagy kérelem alapján.
Mielőtt bárki kedvet kapna valamelyikhez, nem árt árnyalni a közöttük lévő különbségeket. Panasztétellel akkor élhet a munkavállaló, ha a sérelme saját helyzetére vonatkozik, például nem kapott műszakpótlékot. Közérdekű bejelentéssel abban az esetben lehet élni, ha a foglalkoztató rendszeresen megsérti a jogszabályokat. Kérelmet pedig olyan jogsérelem esetén lehet indítványozni, ami a munkaügyi ellenőrzési törvény által kizárólag kérelemre indulhat, és a kérelmező maga az elszenvedő, mint például az egyenlő bánásmód be nem tartása.
Persze kérdés, hogy mindezek mennyit érnek, hiszen a hatóság nem köteles eljárást indítani. Mindezek ellenére az OMMF elnöke bíztat, a kétségbeejtő helyzet feloldását pedig a következő nemzedék tudatosságra nevelésében látja.
Másodszor, az állásuk féltése miatt, az emberek kiszolgáltatott állapotba kerültek, jogaikkal számos esetben nem tudnak élni, hiába rendelkeznek az őket védő szabályok ismeretével. Megoldást jelenthetne a névtelen panasztétel. 2009-ben 56 ezer ellenőrzést hajtottak végre, amiből 10ezer alapult munkavállalói panaszon, közérdekű bejelentésen vagy kérelem alapján.
Mielőtt bárki kedvet kapna valamelyikhez, nem árt árnyalni a közöttük lévő különbségeket. Panasztétellel akkor élhet a munkavállaló, ha a sérelme saját helyzetére vonatkozik, például nem kapott műszakpótlékot. Közérdekű bejelentéssel abban az esetben lehet élni, ha a foglalkoztató rendszeresen megsérti a jogszabályokat. Kérelmet pedig olyan jogsérelem esetén lehet indítványozni, ami a munkaügyi ellenőrzési törvény által kizárólag kérelemre indulhat, és a kérelmező maga az elszenvedő, mint például az egyenlő bánásmód be nem tartása.
Persze kérdés, hogy mindezek mennyit érnek, hiszen a hatóság nem köteles eljárást indítani. Mindezek ellenére az OMMF elnöke bíztat, a kétségbeejtő helyzet feloldását pedig a következő nemzedék tudatosságra nevelésében látja.
És én is csak bátorítanálak. Ha nem lesznek próbaperek, akkor soha nem változik semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése