dr. Munkanélküli

A tavaly ősszel készített felvi.hu felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett diákok 45 százaléka úgy gondolja, hogy a jogi pálya az, ami leginkább biztosítja a szakmai és anyagi elismerést. Vajon mennyire igaz az az elképzelés?

Leginkább semennyire, pontosabban nagyon sok energiára, kitartásra, és korán definiált elképzelésekre van szükség. Tapasztalatom szerint ugyanis sokan azt hiszik, elég, ha történelemből jók a jegyeik.

Mielőtt bárki a jogi pályára adná fejét, lássuk, milyen lehetőségek várnak a végzett hallgatókra.

Elsőként a közalkalmazotti állást említem. Egy bírósági fogalmazó esetében körülbelül 25-szörös túljelentkezésre kell számítani, annak ellenére, hogy a fizetést a közalkalmazotti bértábla szerint adják – ami nem túl magas -, igaz béren kívüli juttatások, és szabadnap is jár a dolgozóknak. A jogi berkekben az a közbeszéd járja, hogy protekció kell leginkább egy ilyen állás elcsípéséhez.

További lehetőség lehet nyitni egy ügyvédi irodát, amihez igazolt képesítés, szakvizsga, és egy bejegyzett telephely kell. Igaz a verseny itt is nagy, hiszen körülbelül 3500 (ennek a fele a fővárosban) ügyvédjelölt van az országban, de némi vigaszt nyújthat az a tény, miszerint a munkadíj összegét mindenki maga határozza meg. Már csak az ügyfeleket kell megkeresni.

Szerencsét lehet próbálni egy multinacionális cégnél is, de a követelmények itt is nagyok. A munkáltatói oldalról a következő elvárások fogalmazódnak meg leginkább: az egyetemi évek alatt specializálódjanak egy szakterületre, külföldi munkatapasztalattal is rendelkezzenek (lehet ez ösztöndíj is), valamint legalább egy, de inkább kettő nyelvet tárgyalási szinten beszéljenek a jelentkezők.

Évente hozzávetőleg 6000 hallgatót vesznek fel a jogi intézményekbe, amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanennyien lépnének be a munkaerőpiacra, de sokuknak ez mégsem sikerül, így kénytelenek a dr. Munkanélküli titulussal megelégedni.