Kiadták a parancsot: több női felsővezetőt!

Az Európai Bizottság igazságügyi és esélyegyenlőségi biztosa szerint az EU belső piaca veszteséget szenvedhet, ha a cégek nem alkalmaznak több női vezetőt. Viviane Reding 2012. márciusig adott határidőt a vállalatoknak arra, hogy mérhető előrehaladást érjenek el az esélyegyenlőség házon belüli megteremtésében. Ellenkező esetben Brüsszel akár jogszabályokkal is kikényszerítheti a több női vezető alkalmazását. 

Viviane Reding

A politikus elképzelései szerint egy olyan cég, amelyik alkalmazza a női vezetőkre vonatkozó kvótát, előnyt élvezne a közbeszerzések során azzal a társával szemben, mely figyelmen kívül hagyja ezt az elvárást.
Brüsszel 2015-ig 30, míg 2020-ig 40 százalékra bővítené a női felsővezetők arányát. Ez meglehetősen ambiciózus terv, hiszen az EU 300 legnagyobb cégét felmérő kutatás szerint jelenleg 10 százalék alatti a körükben a női vezetők aránya. Ugyanez a mutató az USA 500 legnagyobb vállalatának esetében 15 százalék körül alakul. 

Az EU-n belül egyébként két törésvonal mentén zajlik politikai vita a női kvótáról. A liberális felfogás szerint nem kell mesterségesen beavatkozni a folyamatokba: mind a két nemnek azonos lehetőségeket kell biztosítani. A kvótapártiak viszont azzal érvelnek, hogy ha azonos feltételek mellett sincs érdemi változás, akkor bizony szükség van valamiféle előírásokra e téren. Érdekes, hogy ez utóbbi elvet képviselő országok számára az EU-n kívüli Norvégia a példa, ahol 40 százalékban határozták meg a női felsővezetők minimális arányát. Belgiumban júniusban foglalták törvénybe a női kvótát: 30 százalékban határozták meg a szebbik nemből kikerülő vezetők arányát.
Franciaországban a 2500 főnél több embert foglalkoztató cégek esetében jövőre 20 százalék lesz a kvóta, míg 2016-ra ez 40 százalékra tervezik bővíteni. Az Egyesült Királyságban nincs központi elvárása női vezetők arányának növelésére, de civil kezdeményezésként elindult a „30 Százalékosok Klubja”. Ehhez azok a cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy 30 százalékhoz közelítik a női vezetők arányát. Ez nem kis vállalás, hiszen egy felmérés szerint a 100 legnagyobb tőzsdei cég esetében ez a mutató 12,5 százalék, míg kilencben egyáltalán nincs női vezető. 


És hogy mi újság nálunk? Hát nem túl rózsás a helyzet. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a honi vállalatok esetében tartósan 9 százalék körül van a női vezetők aránya. A BÉT-en bejegyzett nagyvállalatok közül a MOL, OTP, Richter, Rába egyáltalán nincs nő a cégvezetésben, míg az Egisnél ketten, a Synergonnál hárman képviselik a felső irányításban a gyengébbik nemet.
És mindjárt itt a március.

A legjobb külföldi egyetemek 2011-ben

A Jiao Tong Egyetem 2003. óta teszi közzé a világ legjobb ötszáz egyetemének listáját. A rangsorolás során alkalmazott mutatók különféle súllyal esnek latba. 

Az oktatás minőségét a Nobel-díjasok, valamint Field-díjas öregdiákok számával mérik, a tantestület milyenségét e két mutató mellett az idézett publikációk számával hasonlítják össze. A tudományos munkát pedig a legelfogadottabb szaklapban (Nature and Science) megjelent publikációk számával, valamint azzal jellemzik, hogy Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbe hány munkájuk került be.

A rangsorban idén sincs meglepetés. Az élen az immár évek óta verhetetlen Harvard University végzett. Őt a Stanford University, valamint a MIT követi. Általánosságban elmondható, hogy az ötszázas lista első felében az amerikai intézmények a meghatározóak. 

Az első tíz egyetem közés csupán két európai egyetem fért be. Ezek – nem meglepő módon – a két nagy múltú brit intézmény: az University of Oxford, valamint a University of Cambridge fért be. A legjobb ázsiai intézmény a tokiói lett 21.), bár egy helyet rontott helyezésén. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem a 70. lett, míg a Moszkvai Egyetem lett a legjobb kelet-európai iskola a maga 77. helyével. Ausztria három intézménnyel képviselteti magát a listán a Bécsi Egyetem a 151-200., a Bécsi Orvosi Egyetem, valamint az insbrucki egyetem a 201-300. lett.

A magyar intézmények közül évek óta az ELTE, valamint az SZTE tud bekerülni az ötszázas listába. Mind a két egyetem a 301-400. helyen végzett. Az SZTE a vegyészmérnöki képzés 200-as listáján a 150-200. helyet kaparintotta meg, míg az ELTE a földtudományi-képzések sorrendjében végzett a 100-150. helyen. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar egyetemek listáját ez a két intézmény vezeti.

A Forbes.com is évről-évre elkészíti a legjobb amerikai egyetemek listáját. A magazin és a Center of College Affordability and Productivity által felállított sorrend mérőszámai a tandíj nagyságán, a végzett hallgatók fizetésén, valamint az öregdiákok tapasztalatain alapul, de természetesen figyelembe veszik az oktatói kar minőségét is. E téren szintén a Nobel-díjasok száma számít, míg a hallgatók által elnyert Rhodes-ösztöndíjat is figyelembe vették.

A világban évek óta verhetetlen Harvard ebben a rangsorban csupán a 8. helyen végzett. 2010-ben a legjobb egyetem az alig 2200 főt képző Williams College volt. A második az a Princeton lett, ami a világszinten a 7. legjobb egyetemnek számít. A dobogó harmadik fokát pedig a – szintén kevésbé ismert – Amherst College szerezte meg.

Az ELTE és a bölcsészkarok az élen

A Educatio Nonprofit Kft. idén elsőször készítette el a hazai felsőoktatási intézmények abszolút listáját. A rangsort az oktatók, illetve a hallgatók elért tudományos eredményei alapján állították fel. 

Az élen az ELTE végzett. Ez két okból sem meglepő: az egyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé is bekerült, valamint a Felvi adatai szerint évek óta ez az intézmény végez a felvételi listák élén. 

A második az a Szegedi Tudományegyetem lett, mely intézmény szintén szerepel az 500-as listán. A harmadik helyet a SOTE kaparintotta meg. Utóbbi évek óta az ország legjobb általános orvosi kara címmel büszkélkedhet, míg a negyedik Budapesti Corvinus Egyetem is lekőrözi a többi általános gazdasági képzést nyújtó intézményt.

A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem és a Nyugat-magyarországi egyetem is befért. Ugyancsak a top tenben szerepelt két egyházi intézmény: a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Utóbbi a kilencedik, előbbi a hetedik lett. 

Pázmány - a hetedik lett

Az intézmények után nézzük a karokat. Az élen a bölcsészkarok állnak: a listát az ELTE-BTK vezeti, megelőzve az SZTE-BTK-át. A DE bölcsészkara a negyedik lett. Ezzel először előzte meg a DE-BTK az orvosi kart, mely a 7. helyen végzett. Az intézményt a SOTE mellett a SZOTE is megelőzte. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi kara a negyedik, míg a Corvinus gazdaságtudományi kara nyolcadik lett.

Szakok között a gazdasági jellegűek vezették a listát. Az abszolút első a turizmus-vendéglátás alapszak volt. Ezt a gazdálkodás és menedzsment követte. E szakra még költségtérítéses szakon is négyszáz pont felett kellett a felvételin teljesíteni. A top tíz közé a jogi, valamint a pénzügyi számviteli alapszakok tartoztak. Egyre népszerűbbek a gépészmérnök, valamint mérnök-informatikus szakok is. A kommunikáció-médiatudomány, valamint a kereskedelem-marketing szakok az elmúlt évekhez képest ugyan veszítettek népszerűségükből, ám még így is többen (közel négyezer fő) pályáztak 2010-ben ezekre a szakokra, mint a fent említett két mérnöki szakra. Gépészmérnöknek ugyanis 2,4, míg mérnök-informatikusnak 2,7 ezren jelentkeztek.