Vezető vagy vezetett?

Közel egy évtizedet töltöttem el általános iskolai tanárként. Mint osztályfőnök többször iskoláztam be nyolcadikosokat, és mindig meglepődtem a gyerekek és szüleik tanácstalanságán. Megvallom, nekem ez érthetetlennek tűnt, mert én 12 éves korom óta tudtam, hogy tanár leszek, és ettől a pillanattól kezdve ebben a hitben kelt fel és nyugodott le számomra a Nap. Abban az időben nem tudtam megérteni, miért nem látják maguk előtt a jövőjüket a gyerekek. Nincsenek céljaik? Nincsenek álmaik?

Ma már tudom, hogy nagyon ritka képességgel áldott meg a sors. Történjen velem bármi, halljak bármilyen ötletet, én azt azonnal látom magam előtt a végeredményt. Pontosítok. Inkább érzem. Ha pedig sötét a kép, akkor abban a dologban nem hiszek, nem tudok azonosulni vele, és ha bele is kell kezdenem, kétséges az ügy kimenetele.
Bár a katedrán állva fogalmam sem volt arról, hogy egyszer karrier tanácsadó leszek, de már akkor megfogalmazódott bennem egy gondolat, amiért az egyenlőséget hirdető szocializmusban kiátkoztak volna. Leghamarabb és legfrappánsabban kamaszkorú lányomnak summáztam évekkel később, már többéves cégvezetői múlttal a hátam mögött.

Mindegy, mi akarsz lenni, milyen területen akarsz felnőttként dolgozni.
Most, 13-14 évesen azt döntsd el, vezető akarsz-e és tudsz-e lenni, vagy vezetett. Egyik sem rosszabb a másiknál, csak egyszerűen más. Mindkét terület egészen más iskolai végzettséget, időbeosztást, felelősséget vár el tőled, és egészen mást ad anyagilag.
Ha vezetett leszel–- másképp beosztott–-, akkor nem kell hosszú éveket az iskolapadban töltened. Szerezz egy érettségit vagy egy szakmát, és azzal neki is indulhatsz a világnak. Délután négykor felállhatsz a munkahelyeden, és másnap reggel nyolcig gondolnod sem kell rá. Nem kell folyton bizonyítanod, viszonylag stresszmentes életet élhetsz. A délutánjaidat tévénézéssel töltheted vagy a barátokkal. Igaz, jövedelmed csak arra lesz elég, hogy a hónap elejétől a végéig megélj.
Ha viszont vezető szeretnél lenni, éveken át kell tanulnod, rengeteget magolnod, vizsgáznod. Vezetőként állandóan felelősség nyomja a válladat, nem csak 8 órát dolgozol, hanem jóval többet. A munkát hazaviszed, és hétvégére is jut belőle. Magánéletre szinte nem marad időd. Ennek ellentételezéséül a jövedelmed négyszerese, sőt akár tízszerese lehet a beosztottjaidnak.
Ezt kell most eldöntened. Eszerint kell ráállnod arra az útra, amin már nagyon nehezen lehet változtatni. Foglalkozást, szakterületet bármikor cserélhetsz a későbbiekben, akár negyven évesen is, de ha vezető szeretnél lenni, azt most kell célul kitűznöd, és aszerint kell iskolatípust választanod.

Ezt mondtam a lányomnak 1998-ban.
Most, 2009-ban mást mondanék. Pontosabban, sötétebb képet festenék mind a vezetők, mind a vezetettek sorsáról.