Az EQ fontosabb, mint az IQ

Az oktatási rendszerünk a szükségletek figyelembevétele nélkül képez munkavállalókat – ezt mutatják ki a tanulmányok, és ezt támasztják alá a cégvezetők és HR vezetők.
Attól, mert valaki végigjárta a poroszos magyar oktatási rendszert, még nem biztos, hogy megfelel a munka világa támasztotta jövőbeni követelményeknek.

Mik ezek a követelmények? A kulcsszó: az érzelmi intelligencia.

Az életben elért sikerekhez fontosabb az emocionális intelligencia, az EQ, mint az, amit az iskolában és az egyetemeken tanulunk – állítja dr. Daniel Goleman, amerikai pszichológus és publicista. Érzelmi intelligencia c. könyvéből kiderül, hogy az iskolai teljesítménynek nincs sok köze a későbbi sikeres életúthoz. Csupán jegyet ad a vonatra. Az iskola nem készít fel az életre, így az érdemjegyek arról már nem adnak eligazítást, hogy az évek során ki válik ki a többiek közül. Az az intelligenciafajta, amelyet az iskola és a felsőoktatási intézmények támogatnak, nem garantálja a sikert.

Szintén Golemantól való az idézet: „A tanárok nem igazán tudnak előrejelzéseket adni a diákok leendő produktivitását illetően, hiszen ők maguk nem tartoznak a gazdaságilag produktív emberek közé.”

A mai pedagógusoknak az a tanuló a vágyálma, aki, mint a szivacs, úgy szívja magába a tananyagot, ahelyett, hogy képességeket fejlesztene.

De nézzük, milyen képességekre is van leginkább szüksége a ma emberének.
A Brunel University (UK) pár éve az alapvető készségek rangsorát az alábbiakban adta meg:

• kommunikatív készség,
• matematikai készség,
• csapatmunka,
• problémamegoldó készség,
• technológiák alkalmazására való készség,
• társadalmi, gazdasági és indusztriális érzék,
• a megbecsülés és személyes integritás,
• a formatervezés és kreativitás,
• rugalmasság.

Fontos megjegyeznem, hogy az idegen nyelvek ismeretét az angol anyanyelv miatt nem szerepeltették a listában, de Magyarországon én az elsők közé tenném.

Mit mond mindez számunkra?
Szerintem azt, hogy ezért felesleges diplomákat halmozni, mert nem készségeket fejleszt, hanem csak elméleti tudást ad.
Viszont nagyon fontos lenne tanfolyamokra, tréningekre, képességfejlesztő táborokba járni már kora gyerekkortól.

Ha úgy érzed, már nem fogod az iskolapadot koptatni többet, legalább gyermekeid és unokáid nevelésekor ne feledd: ezen képességek elsajátítására a serdülőkor, illetve az ifjúkor első szakasza az első igazán alkalmas időszak. Ekkor az agy még el van foglalva az érzelmi reakciók eredendő beidegződésével.
Azok a fiatalok, akik valamilyen szakmát tanulnak, sportolnak, zenekarban játszanak, klubok tagjai, akik csapatban működnek, akiknek van alkalmuk csiszolni előadói, szereplési képességüket, olyan neurológiai képletre tesznek szert, amely életük későbbi szakaszaiban jelentősen segítheti őket vezetői tevékenységük során.

Ez a korai tanulás megalapozhatja például az önszabályozás, az érvényesülési vágy, az együttműködési készség és a meggyőzőerő kompetenciáit, amelyek elengedhetetlenek az életpálya tudatos építéséhez.