Viviane Reding |
Brüsszel 2015-ig 30, míg 2020-ig 40 százalékra bővítené a női felsővezetők arányát. Ez meglehetősen ambiciózus terv, hiszen az EU 300 legnagyobb cégét felmérő kutatás szerint jelenleg 10 százalék alatti a körükben a női vezetők aránya. Ugyanez a mutató az USA 500 legnagyobb vállalatának esetében 15 százalék körül alakul.
Az EU-n belül egyébként két törésvonal mentén zajlik politikai vita a női kvótáról. A liberális felfogás szerint nem kell mesterségesen beavatkozni a folyamatokba: mind a két nemnek azonos lehetőségeket kell biztosítani. A kvótapártiak viszont azzal érvelnek, hogy ha azonos feltételek mellett sincs érdemi változás, akkor bizony szükség van valamiféle előírásokra e téren. Érdekes, hogy ez utóbbi elvet képviselő országok számára az EU-n kívüli Norvégia a példa, ahol 40 százalékban határozták meg a női felsővezetők minimális arányát. Belgiumban júniusban foglalták törvénybe a női kvótát: 30 százalékban határozták meg a szebbik nemből kikerülő vezetők arányát.
Franciaországban a 2500 főnél több embert foglalkoztató cégek esetében jövőre 20 százalék lesz a kvóta, míg 2016-ra ez 40 százalékra tervezik bővíteni. Az Egyesült Királyságban nincs központi elvárása női vezetők arányának növelésére, de civil kezdeményezésként elindult a „30 Százalékosok Klubja”. Ehhez azok a cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy 30 százalékhoz közelítik a női vezetők arányát. Ez nem kis vállalás, hiszen egy felmérés szerint a 100 legnagyobb tőzsdei cég esetében ez a mutató 12,5 százalék, míg kilencben egyáltalán nincs női vezető.
És hogy mi újság nálunk? Hát nem túl rózsás a helyzet. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a honi vállalatok esetében tartósan 9 százalék körül van a női vezetők aránya. A BÉT-en bejegyzett nagyvállalatok közül a MOL, OTP, Richter, Rába egyáltalán nincs nő a cégvezetésben, míg az Egisnél ketten, a Synergonnál hárman képviselik a felső irányításban a gyengébbik nemet.
És mindjárt itt a március.