A karrier tanácsadó blogja

Kiadták a parancsot: több női felsővezetőt!

2011-09-12T22:56:00.000+02:00

Az Európai Bizottság igazságügyi és esélyegyenlőségi biztosa szerint az EU belső piaca veszteséget szenvedhet, ha a cégek nem alkalmaznak több női vezetőt. Viviane Reding 2012. márciusig adott határidőt a vállalatoknak arra, hogy mérhető előrehaladást érjenek el az esélyegyenlőség házon belüli megteremtésében. Ellenkező esetben Brüsszel akár jogszabályokkal is kikényszerítheti a több női vezető alkalmazását.

Viviane Reding

A politikus elképzelései szerint egy olyan cég, amelyik alkalmazza a női vezetőkre vonatkozó kvótát, előnyt élvezne a közbeszerzések során azzal a társával szemben, mely figyelmen kívül hagyja ezt az elvárást.
Brüsszel 2015-ig 30, míg 2020-ig 40 százalékra bővítené a női felsővezetők arányát. Ez meglehetősen ambiciózus terv, hiszen az EU 300 legnagyobb cégét felmérő kutatás szerint jelenleg 10 százalék alatti a körükben a női vezetők aránya. Ugyanez a mutató az USA 500 legnagyobb vállalatának esetében 15 százalék körül alakul.

Az EU-n belül egyébként két törésvonal mentén zajlik politikai vita a női kvótáról. A liberális felfogás szerint nem kell mesterségesen beavatkozni a folyamatokba: mind a két nemnek azonos lehetőségeket kell biztosítani. A kvótapártiak viszont azzal érvelnek, hogy ha azonos feltételek mellett sincs érdemi változás, akkor bizony szükség van valamiféle előírásokra e téren. Érdekes, hogy ez utóbbi elvet képviselő országok számára az EU-n kívüli Norvégia a példa, ahol 40 százalékban határozták meg a női felsővezetők minimális arányát. Belgiumban júniusban foglalták törvénybe a női kvótát: 30 százalékban határozták meg a szebbik nemből kikerülő vezetők arányát.
Franciaországban a 2500 főnél több embert foglalkoztató cégek esetében jövőre 20 százalék lesz a kvóta, míg 2016-ra ez 40 százalékra tervezik bővíteni. Az Egyesült Királyságban nincs központi elvárása női vezetők arányának növelésére, de civil kezdeményezésként elindult a „30 Százalékosok Klubja”. Ehhez azok a cégek csatlakozhatnak, melyek vállalják, hogy 30 százalékhoz közelítik a női vezetők arányát. Ez nem kis vállalás, hiszen egy felmérés szerint a 100 legnagyobb tőzsdei cég esetében ez a mutató 12,5 százalék, míg kilencben egyáltalán nincs női vezető.

És hogy mi újság nálunk? Hát nem túl rózsás a helyzet. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a honi vállalatok esetében tartósan 9 százalék körül van a női vezetők aránya. A BÉT-en bejegyzett nagyvállalatok közül a MOL, OTP, Richter, Rába egyáltalán nincs nő a cégvezetésben, míg az Egisnél ketten, a Synergonnál hárman képviselik a felső irányításban a gyengébbik nemet.
És mindjárt itt a március.

A legjobb külföldi egyetemek 2011-ben

2011-08-31T13:50:00.002+02:00

A Jiao Tong Egyetem 2003. óta teszi közzé a világ legjobb ötszáz egyetemének listáját. A rangsorolás során alkalmazott mutatók különféle súllyal esnek latba.

Az oktatás minőségét a Nobel-díjasok, valamint Field-díjas öregdiákok számával mérik, a tantestület milyenségét e két mutató mellett az idézett publikációk számával hasonlítják össze. A tudományos munkát pedig a legelfogadottabb szaklapban (Nature and Science) megjelent publikációk számával, valamint azzal jellemzik, hogy Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbehány munkájuk került be.

A rangsorban idén sincs meglepetés. Az élen az immár évek óta verhetetlen Harvard University végzett. Őt a Stanford University, valamint a MIT követi. Általánosságban elmondható, hogy az ötszázas lista első felében az amerikai intézmények a meghatározóak.

Az első tíz egyetem közés csupán két európai egyetem fért be. Ezek – nem meglepő módon – a két nagy múltú brit intézmény: az University of Oxford, valamint a University of Cambridge fért be. A legjobb ázsiai intézmény a tokiói lett 21.), bár egy helyet rontott helyezésén. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem a 70. lett, míg a Moszkvai Egyetem lett a legjobb kelet-európai iskola a maga 77. helyével. Ausztria három intézménnyel képviselteti magát a listán a Bécsi Egyetem a 151-200., a Bécsi Orvosi Egyetem, valamint az insbrucki egyetem a 201-300. lett.

A magyar intézmények közül évek óta az ELTE, valamint az SZTE tud bekerülni az ötszázas listába. Mind a két egyetem a 301-400. helyen végzett. Az SZTE a vegyészmérnöki képzés 200-as listáján a 150-200. helyet kaparintotta meg, míg az ELTE a földtudományi-képzések sorrendjében végzett a 100-150. helyen. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar egyetemek listáját ez a két intézmény vezeti.

A Forbes.com is évről-évre elkészíti a legjobb amerikai egyetemek listáját. A magazin és a Center of College Affordability and Productivity által felállított sorrend mérőszámai a tandíj nagyságán, a végzett hallgatók fizetésén, valamint az öregdiákok tapasztalatain alapul, de természetesen figyelembe veszik az oktatói kar minőségét is. E téren szintén a Nobel-díjasok száma számít, míg a hallgatók által elnyert Rhodes-ösztöndíjat is figyelembe vették.

A világban évek óta verhetetlen Harvard ebben a rangsorban csupán a 8. helyen végzett. 2010-ben a legjobb egyetem az alig 2200 főt képző Williams College volt. A második az a Princeton lett, ami a világszinten a 7. legjobb egyetemnek számít. A dobogó harmadik fokát pedig a – szintén kevésbé ismert – Amherst College szerezte meg.

Az ELTE és a bölcsészkarok az élen

2011-08-29T13:50:00.000+02:00

A Educatio Nonprofit Kft. idén elsőször készítette el a hazai felsőoktatási intézmények abszolút listáját. A rangsort az oktatók, illetve a hallgatók elért tudományos eredményei alapján állították fel.

Az élen az ELTE végzett. Ez két okból sem meglepő: az egyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé is bekerült, valamint a Felvi adatai szerint évek óta ez az intézmény végez a felvételi listák élén.

A második az a Szegedi Tudományegyetem lett, mely intézmény szintén szerepel az 500-as listán. A harmadik helyet a SOTE kaparintotta meg. Utóbbi évek óta az ország legjobb általános orvosi kara címmel büszkélkedhet, míg a negyedik Budapesti Corvinus Egyetem is lekőrözi a többi általános gazdasági képzést nyújtó intézményt.

A legjobb tíz közé a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem és a Nyugat-magyarországi egyetem is befért. Ugyancsak a top tenben szerepelt két egyházi intézmény: a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Utóbbi a kilencedik, előbbi a hetedik lett.

Pázmány - a hetedik lett

Az intézmények után nézzük a karokat. Az élen a bölcsészkarok állnak: a listát az ELTE-BTK vezeti, megelőzve az SZTE-BTK-át. A DE bölcsészkara a negyedik lett. Ezzel először előzte meg a DE-BTK az orvosi kart, mely a 7. helyen végzett. Az intézményt a SOTE mellett a SZOTE is megelőzte. A Szent István Egyetem állatorvos-tudományi kara a negyedik, míg a Corvinus gazdaságtudományi kara nyolcadik lett.

Szakok között a gazdasági jellegűek vezették a listát. Az abszolút első a turizmus-vendéglátás alapszak volt. Ezt a gazdálkodás és menedzsment követte. E szakra még költségtérítéses szakon is négyszáz pont felett kellett a felvételin teljesíteni. A top tíz közé a jogi, valamint a pénzügyi számviteli alapszakok tartoztak. Egyre népszerűbbek a gépészmérnök, valamint mérnök-informatikus szakok is. A kommunikáció-médiatudomány, valamint a kereskedelem-marketing szakok az elmúlt évekhez képest ugyan veszítettek népszerűségükből, ám még így is többen (közel négyezer fő) pályáztak 2010-ben ezekre a szakokra, mint a fent említett két mérnöki szakra. Gépészmérnöknek ugyanis 2,4, míg mérnök-informatikusnak 2,7 ezren jelentkeztek.

A kezdő mérnökök keresnek a legjobban

2011-08-22T19:57:00.000+02:00

Utóbbi két blogbejegyzésemhez kapcsolódik a mai.
Az előzőekben az amerikaiak fizetését taglaló felmérést ismertettem, illetve a hazai pályakezdők indulási esélyeiről írtam röviden.

Most nézzük, mire számíthatnak Amerikában az egyetemet éppen befejezők.
A Huffington Post listáján nem meglepő módon csupa mérnöki munka szerepel. Legjobban az olaj- és gázipari mérnököket fizetik meg: ők kezdőként évi 97,9 ezer dolláros fizetésre számíthatnak, ami a karrierjük közepe táján 155 ezer dollárig kúszhat fel.

A vegyészmérnökök (akik tudását az olajipar mellett a gyógyszeripar, valamint a növényvédő-szerek előállítói, valamint a műanyagipar szereplői is hasznosítják) már közel sem számíthatnak a fentihez hasonló, kiugró keresetre: kezdő éves bérük 64,5 ezer dollár, ami az évek alatt 109 ezer dollárra nőhet. A villamosmérnököknek kezdetben be kell érniük 61 ezer dollárral, ám ez az összeg az évek során akár a duplájára is nőhet. Az anyagmérnökök (akik egyebek mellett az emberi szervezetbe építhető mesterséges csontokat, valamint az űrsiklók hővédő-pajzsát tervezik) kezdetben 60 ezer dollárt vágnak zsebre, ami összeg 103 ezer dollárig emelkedhet. Szintén 60 ezer dollár körüli kezdőbérre számíthatnak a repülőmérnökök, valamint a mérnök-informatikusok.

A legjobban fizetett nem mérnöki szak az alkalmazott matematika, valamint a fizikus. Előbbiek a gyakorlatban felmerülő problémákat modellezik matematikai módszerekkel. Ezért a munkáért kezdetben 52,6 ezer dollárt kapnak, ami az évek során 98 ezer körülire hízhat.
A fizikusok kezdő bére 49,9 ezer dollár, ami később akár meg is duplázódhat. A képzés nem csupán elméleti az esetükben, mivel a hallgatókat a kísérleti fizikával, valamint az informatika és fizika határterületével is megismertetik.

A közgazdászok azonban meglehetősen hátul szerepelnek a fizetési listán. Egy-egy alkalmazott közgazdász szakon végzett hallgató eleinte 47,3 ezer dollárt kereshet meg évente. (Ami a korábbi bejegyzésből is kiolvasható - egy kezdő liftszerelő fizetésével egyenlő.) Az évek múlásával egy közgazdász fizetése közel 95 ezer dollárig emelkedhet.

Ki mennyit keres az USÁ-ban?

2011-08-18T08:00:00.001+02:00

A szülőknek való megfelelni vágyás és az egyéni ambíciók mellett egy-egy foglalkoztatás kiválasztásakor nagy súllyal esik-eshet a latba, hogy egy munkakörben milyen jövedelmet lehet elérni. Így van ez az USA-ban is, ahol az elérhető béreket a The Bureau of Labor Statistics vette górcső alá.
A szervezet adatai szerint az Újvilágban a legjobban a légiirányítókat fizetik meg. Az ő éves keresetük elérheti a 110-120 ezer dollárt is. Sőt. A tapasztaltabb szakemberek akár 160 ezer dollárt is zsebre vághatnak évente. (Itt jegyzem meg, hogy hazánkban a polgári repülésben dolgozók szintén a magas jövedelmi kategóriába tartoznak. A poszt betöltéséhez elegendő, ha a jelölt megfelel egy szigorú alkalmassági vizsgán, valamint részt vesz egy szakirányú angol nyelvi képzésben.)
A kutatás adatai szerint őket az ingatlanközvetítők követik. A válság ellenére is átlagosan 70-80 ezer dollárt keresnek évente. A keresetek felső plafonja a 145 ezer dollárt is elérheti. Ahhoz, hogy az USA-ban valaki ezen a területen kezdjen el dolgozni, ki kell váltania az értékesítési engedélyt. (Magyarországon a cégek felelőssége, hogy milyen végzettségű munkavállalót foglalkoztatnak. Beérhetik az érettségivel is, de akár OKJ-és végzettséghez is köthetik a munkába állást.)
A fukosimai erőmű katasztrófája vélhetően nem teszi vonzóvá a reaktoroperátori munkát, ám az elérhető jövedelem ellensúlyozhatja a félelmeket. E szegmensben ugyanis átlag 72-75 ezer dolláros bér érhető el.

A légi utaskísérők és a liftszerelők közel azonos jövedelmi kategóriába esnek. Az előbbiek átlagkeresete 56 ezer dollár körül alakul, ám egy tapasztaltabb steward, vagy stewardess akár 99 ezer dollárral is gyarapodhat évente. A két foglalkozás azonban nem egyformán terheli meg a munkavállalót. Az USA-ban a liftszerelő tanfolyamot úgy hirdeti meg egy cég, hogy azok jöjjenek, akik szeretnek dolgozni és nem kerülik a fizikai munkát. A jövedelem ennek fejében elérheti az évi 65-70 ezer dollárt. E területen még egy pályakezdő is 50 ezer dollárt tesz zsebre, az évek múlásával pedig a jövedelem akár 75 ezer dollárig is felkúszhat. A statisztikák szerint a liftszerelő az egyik legkeresettebb foglalkozás.

A legrosszabbul a szolgáltatási szegmensben dolgozókat fizetik az USA-ban. A gyorséttermekben dolgozók évi 18,1 ezer dollárt keresnek átlagosan. Náluk még a mosogató is jobban (18,3 ezer dollár) keresnek. A pénztárosok fizetése sem sokkal magasabb: az ő javadalmazásuk évi 19 ezer dollár. A gyorséttermekben egyébként az USA-ban 2,7 millió ember dolgozik.
A jegyszedők 19,6 ezer dollárért tépik szét a belépőt. A farmokon foglalkoztatottak bérezése is hasonló. Mindez azt is jelenti, hogy az órabérük nem éri el a 10 dollárt. Hasonlóan alacsony a bérezése az éttermekben dolgozó hostoknak és hostesseknek, valamint a szórakoztató és vidámparkok gondnokainak. Előbbiek óránként 9,2, míg utóbbiak 9,35 dollárt kapnak.

Pályakezdők kapják

2011-08-16T21:52:00.001+02:00

Hogyan alakulnak a pályakezdők fizetései? Mit tarthatnak reálisnak?
Gyors körképünk rövid sommázata: A végzettség emelkedésével szinte azonos arányban nőnek a pályakezdők bérei. A legfrissebb adatok szerint átlagosan a szakmunkások 112 ezer, az érettségizettek 128 ezer, a valamilyen OKJ-és tanfolyamot végzettek 140 ezer forintra számíthatnak. A felsőfokú végzettségűek minimum 181 ezer forintra számíthatnak az első évben.
A fizetesek.hu egyik utolsó felmérése arra is kitért, hogy az érettségizett munkavállalók körében mely területen dolgozók számíthatnak a legnagyobb bérezésre. Nem meglepő módon a pénzügyi szférában dolgozók járnak a legjobban: körükben az átlagbér bruttó 205 ezer forint körül alakul. Ettől az IT szférában dolgozók alig 14 ezer forinttal maradnak el. Az áram-előállítás és –szolgáltatás terén dolgozók pedig bruttó 186 ezer forintra számíthatnak havonta az első évben.

A következő fizetési kategória a 160-170 ezer forint közé esik. E körbe tartoznak a szállítmányozással foglalkozók (169 ezer), a telekommunikáció (166 ezer), az autóipar (163 ezer). Legrosszabbul kiskereskedelemben, idegenforgalomban, valamint a vendéglátásban elhelyezkedők járnak. E szektorokban a fizetések sorrendben a következőképpen alakulnak: 126 ezer, 123 ezer, illetve 114 ezer forint.

Ahogy azonban nő a végzettség foka, úgy emelkedik a várható pályakezdő bér is, azonban az ágazatok közül már nem a pénzügyi szektor a legjobban fizetett.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az IT-szegmensben keresik a legtöbbet: az ő bruttó havi bérük 364 ezer forint. A gyógyszeriparban 332 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők az első évben, míg az áram-előállítás és –szolgáltatás terén 322 ezer forint szerepel a fizetéses papíron. Az élelmiszeriparban átlagosan 322 ezer forintot ajánlanak a zöldfülűeknek. Viszont meglepő, hogy a banki szektor kezdő fizetése (302 ezer forint), még a gépipar első éves bérét (305 ezer forint) is alulmúlja. Az állami szektorban kezdők átlagosan 274 ezer forintra számíthatnak munkavállalásuk első esztendejében.
A vegyiparban 262 ezer forint, a sport, wellness, kulturális szektorban pedig 226 ezer forint a kezdőbér. A média-marketing-pr területe a hiedelmekkel szemben korántsem a tejjel-mézzel folyó kánaán. Előbbiben 214 ezer forintos kezdőbérrel kecsegtetik a „mikrofonállványokat”, míg a marketing és pr területén kezdők ennél valamivel kevesebbre (211 ezer forint) számíthatnak. A fizetési sorrend végén az építőiparban (208 ezer forint), az egészségügyben (204 ezer forint), illetve az oktatásban elhelyezkedők (164 ezer forint) keresnek.

Ugyanakkor az Educatio Nonprofit Kft. egy felmérése szerint érdekes kettősség figyelhető meg a pályakezdő felsőfokú végzettségűek terén. A szervezet adatai szerint ugyanis a bolognai rendszerben végzett pályakezdők bérezése jelentősen alatta marad a hagyományos 4-5 éves rendszerben végzettekének. Egy úgynevezett BSc-diplomás (ami nagyjából a hagyományos egyetemi végzettségnek felel meg) átlagosan nettó 165 ezer forintot keresnek. Azok pedig, akik a három éves alapképzés után helyezkednek el, csupán 130 ezer forintot találnak hó végén a borítékjukban.

Agyelszívás

2011-08-13T08:00:00.004+02:00

Elgondolkodtatóak a GfK Custom Research Nemzetközi Elkötelezettség 2011 című tanulmányának adatai, melyben a megkérdezettek negyede válaszolt arra a kérdésre, hogy egy jobb állás reményében vállalnának-e új munkát külföldön.

A kutatás adatai szerint – melybe 17 országot vontak be – a fiatal és jól képzett munkavállalók lennének a legmobilisabbak: a 18-29 év közöttiek 41 százaléka, míg a diplomások harmada menne külföldre dolgozni. A PhD-vel is rendelkezők még ennél is nagyobb arányban (37 százalék) költöznének külföldre, míg a középiskolai végzettségűek között ez a mutató „csupán” 22 százalék.

A GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint az adatok ismeretében fennáll egy újabb agyelszívás kockázata, mely főként a recesszióból éppen felálló országokat érintheti a leghátrányosabban. Ugyanis, ahogy nő az iskolai végzettség foka, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F szektorban dolgozók harmada menne külföldre.

Egyébként a migrációban a legérintettebb a Latin-Amerikai térség. Mostanra azonban az USA és Kanada lakosainak ötöde költözne külföldre azért, hogy munkát kapjon.

Magyarország a hetedik helyen végzett a kivándorlási rangsorban. A honi munkavállalók 30 százaléka egy éven belül elhagyná jelenlegi munkahelyét, míg 25 százalékuk akár azonnal is felmondana, ha adódna számára egy jobb munkalehetőség.

Ez a mentalitás inkább a fiatalokat, a kereskedelemben, vagy vevőszolgálati területen dolgozókat, valamint azokat jellemzi, akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak jelenlegi munkahelyükön.

A magyar munkavállalók külföldre távozását az egyéni tényezők (életkor, végzettség), valamint a jelenlegi munkahelyhez fűzödő viszony határozza meg. A felmérés alapján a legaktívabbak a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek. Azok is szívesen váltanának, akik kevéssé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz.

Azonban a szavakban megnyilvánuló hajlandóságot nem minden esetben követik tettek.

A nagyfokú migráció a vállalatokat is érinti, hiszen a válaszadók egynegyede egy éven belül elhagyná vállalatát. A fenti csoporton belül pedig már 30 százalék keres már aktívan munkát. Csupán nyolc százaléknyi az a réteg, amelyik inkább megvárná a gazdasági helyzet stabilizálódását.

Nem kell szégyellni a förtelmes főnököket

2011-08-09T15:18:00.001+02:00

Az emberi gyarlóság és konfliktusok kifigurázásának egy munkahely remek terepet ad. Erre a komikumra épült már a Waczak Szálló is. A jelenkor alkotásai közül kiemelkedett az angol Office című sitcom, aminek később elkészült az amerikai verziója is. De ugyanígy remek szórakozást nyújt a most futó sorozatok közül a Városfejlesztési osztály című vígjáték, ami egy önkormányzat működését figurázza ki.
A műfaj annyira népszerű lett az utóbbi időben, hogy önálló meghatározást is kapott. Ez a „mockumentary”, vagyis az áldokumentumfilm.
A téma (az ügyfelek, alkalmazottak, főnökök) botladozása annyira adja magát, hogy a széles vászonra is felkapaszkodott. ilyen jellegű alkotás volt már a Csupasz pisztoly széria is, mely a rendőrségi módszereket figurázta ki. Ugyancsak e körbe tartozott a Hivatali patkányok. Gondolom a témáját nem kell különösebben magyarázni, hiszen a címe magáért beszél.

A legújabb alkotás ebben a tárgykörben a Förtelmes főnökök. A filmhez meglehetősen színvonalas szereplőgárdát nyertek meg az alkotók: a főbb szerepekben Kevin Spacey, Jamie Foxx, Jennifer Aniston, Jason Bateman, Jason Sudeikis, valamint Charlie Day látható.

Az alkalmazottak különféle munkahelyeken tengetik mindennapjaikat, így problémáik sem azonosak. Van akinek csupán kokainista főnökének hülyeségeit kell lenyelnie, van, akinek viszont a mindennapos szexuális zaklatást kell elviselni. Aztán van olyan is, aki az előreléptetés reményében nyel nagyokat. Egy napon azonban mindegyiküknél betelik a pohár: ha már a gazdasági válságban nehéz munkahelyet váltani, akkor kénytelenek a saját kezükbe venni a sorsukat: Itt lép a színre az emberölési tanácsadó (Jamie Foxx), aki sajátos tanácsaival oktatgatja a förtelmes főnököktől szenvedőket.

Az alkotók egyébként a témaválasztással nem nyúlhattak mellé: nincs az a kutatás, mely ne azt hozná ki, hogy a munkavállalók döntő többsége ilyen, vagy olyan okokból, de elégedetlen a főnökével.
A karaktereket is sikerült azon a határmezsgyén tartani, amikor még nem fordulnak önmaguk paródiájába. Az utóbbi időkben elharapózott ordenáré poénokról is leszakadtak az alkotók, bár azért a szexuális viccek széles tárházát nyújtja a Jennifer Aniston megformálta nimfomán fogorvos és beosztottjának viszonya.

A film abszolút élvezhető. Ezt jelzi, hogy a két legnagyobb filmes portálon meglehetősen jól szerepel. Az IMDB-én 7,5 pontot kapott, míg a kritikákat gyűjtő Rottentomatoeson 69 százalékon áll. Izomlázat ugyan nem kapunk majd a folyamatos röhögéstől, de mindenképpen üde színfolt az elmúlt évek vacak kínálatában. Úgyhogy kijelenthető: a rendező, Seth Gordon reszelt egy kicsit a nimbuszán, amin sokat rontott a Négy karácsony című förtelem. Persze ehhez a filmhez remek előtanulmányok voltak a már említett Városfejlesztési osztály, vagy éppen az Office.

Hollandia: 1424 eurós minimálbér, 600 eurós albérlet

2011-07-31T11:37:00.006+02:00

Az elmúlt hónapokban több bejegyzést is közzé tettem a munkaerő-piacát most megnyitó Ausztriáról és Németországról. Most nézzük meg, mi a helyzet a kapuit már 2007-ben kitáró, az EU-ban a külföldiek foglalkoztatása terén az élcsoportba tartozó, de Magyarországon Angliához, Németországhoz vagy Ausztriához képest még kevésbé népszerűbb Hollandiában.

„Nagyon más kultúra, mint a magyar, vagy éppen a szomszédos osztrák, ahol sokszor idegenkednek a külföldi munkavállalóktól. A hollandok nagyon barátságos, nyitott emberek, nem különböztetik meg a külföldieket. Nagyon alacsony az országban a munkanélküliségi ráta. A gazdasági válság ugyan ott is éreztette hatását, de most fokozatosan ismét növekszik a munkaerő kereslet” – olvastam a Bombahír.hu-n a hollandiai munkaerő-közvetítéssel foglalkozó, veszprémi székhelyű EU Munka Ügynökség képviselőjének, Bősze Zsuzsannának a nyilatkozatát.

„Mi elsősorban különböző ipari, építőipari területekkel foglalkozunk. Festőket, CNC operátorokat, vasbetonszerelőket, gépkezelőket, villanyszerelőket, gépészeket közvetítünk” – fogalmazott a munkaerő-piaci szakember. Hollandiában tehát Ausztriához képest nagyobb kereslet van a szakmunkások iránt, viszont a legtöbb munka esetén több éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, éppen ezért nem a huszonévesek jelentik az elsődleges célcsoportot, hanem a 30-40 év közöttiek.

Szakmunkásokat keresnek

Hollandiában a minimálbért törvény szabályozza, melynek összege havi bruttó 1 424 euró, ez a bérezés a betanított munkások esetében jellemző. A szakmunkások átlagos nettó keresete 1350 eurótól kezdődik havonta, és ebből már le van vonva a szállásra fizetett összeg is. Ugyanakkor egy háromfogásos menü ára 12–20 euró között mozog, egy egyszobás albérletért pedig 250–600 eurót is elkérhetnek havonta. A szállásolásban azonban a munkáltató tud segíteni, és ebben az esetben már 250–300 euróért is lehet találni albérletet.

Egy kimutatás szerint 2000 és 2009 közötti ötszázról 1900-ra nőtt a Magyarországról Hollandiába évente kivándorlók száma (Ausztria tekintetében ugyanez a szám 2400-ról 5200-ra nőtt).
„Vannak olyan cégek melyek kimondottan olyan dolgozókat keresnek, akikkel hosszú távon számolhatnak, akik le is telepednek, de vannak olyan munkahelyek is, amelyek mellet nem megoldható, hogy a család is kiköltözzön. Inkább a magasabb végzettségűek, az értelmiségi munkakörben elhelyezkedők esetében gyakoribb, hogy a család is kiköltözik” – mondta a kitelepülés kapcsán a megkérdezett szakértő, aki hangsúlyozta, mint a legtöbb ország esetében, Hollandiában is az az egyik alapkövetelmény, hogy a munkavállalónak legyen használható (Hollandia esetében angol vagy német) nyelvtudása.

Nem a szakmai kihívás, a pénz számít

2011-07-29T11:25:00.005+02:00

A Randstad Workmonitor legfrissebb (júniusban publikált) felmérése szerint a magyar munkavállalók 74 százaléka csak akkor vállalna nagyobb felelősséggel járó munkakört, ha azzal több fizetés is jár. Európában átlagosan minden harmadik munkavállaló vállalná el az új beosztást csak a kihívás kedvéért, míg Lengyelországban a válaszadók 44 százaléka venne magára nagyobb terhet a jelenlegi fizetéséért. A kutatás arra is kitért, hogy nem feltétlenül a magyar dolgozók képzettségével, vagy éppen képességeivel van baj.

A felmérésbe bevontak 92 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi munkakörében nem aknázzák ki teljes mértékben a benne rejlő szakmai lehetőségeket. Éppen ezért annak oka, hogy a magyarok a nagyobb felelősségért több pénzt is szeretnének inkább abban keresendő, hogy a munkavállalók alulfizetettnek érzik magukat. Ezt támasztja alá, hogy a vizsgálatba bevont hazai dolgozók 71 százaléka szerint az elmúlt évben kompenzáció nélkül nőttek a jelenlegi munkájával kapcsolatos terhei.

Felmerül viszont a kérdés: ha nincs több pénz, akkor mégis mivel lehetne motiválni a magyarokat a nagyobb szakmai kihívásokra? A válasz egyszerű: képzéssel és vállalati tréningekkel. A válaszadók 56 százaléka szerint ugyanis a jelen gazdasági helyzetben a karrierje most főként a különféle oktatásokon múlik. Azonban az a fura kettősség figyelhető meg, hogy míg az egyes dolgozók előrelépése nagymértékben függ ettől, és szívesen áldoznának is rá időt, a többség (61 százalék) úgy vélekedett: nem kapnak meg minden lehetőséget ezen a téren.

A válság kitörése óta a helyzet még bonyolultabbá vált, hiszen az – esetleges – továbbképzések ellenére sem érzik úgy a munkavállalók, hogy érdemben javulnának pozícióik. A kutatásba bevontak 60 százaléka szerint lenne ugyan lehetősége cégének magasabban kvalifikált munkavállalót alkalmazni, 80 százalékuk azonban úgy nyilatkozott: ezek aránya nem nőtt jelentősen az elmúlt években. Az ellentmondás oka vélhetően a számos cégnél bevezetett létszámstopban keresendő, ami fokozottabban érinthette a magasabb bérigénnyel fellépő, tapasztaltabb kollegákat.

Mindez azt az érzetet erősítheti, hogy pusztán a bérköltségek miatt a cégek inkább kevésbé képzett munkavállalókkal töltik fel a létszámot. A tények azonban ennek ellentmondanak. A Randstad felmérése szerint ugyanis a válaszadók 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a cégénél több az alulképzett, mint a megfelelő szakmai kvalitásokkal munkavállalók száma. Ez az adat viszont azt vetíti előre, hogy a honi cégek még az alacsonyabb felkészültséget igénylő munkakörökben is magasan képzett embereket alkalmaznak – állította Jankovich Ilona, a Randstad szakértője.

Munkát keresel? Linkeld magad!

2011-07-24T11:24:00.000+02:00

A általános közösségi portálok mellett (My Vip, Facebook, IWIW) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kifejezett szakmai célú LinkedIn is. A portált 2003-ben alapították, s mostanra a világ több mint 200 országában használják több-kevesebb rendszerességgel. A felhasználók létszáma mostanra elérte a 100 millió főt. Azt azonban a cég sem tagadja, hogy a regisztrált felhasználók száma nem azonos a portál szolgáltatásait rendszeresen használók rétegével. Februárban például 71,5 millió volt az egyéni oldalletöltések száma.

A világszerte dinamikus növekedés azt is magával hozta, hogy mostanra a felhasználók több mint fele nem az USA-ból kerül ki: az Újvilágban „alig” 44 millió felhasználója van a LinkedIn-nek. A legdinamikusabban egyébként a brazil felhasználók létszáma növekszik: az elmúlt esztendőben 428 százalékkal nőtt az ottani júzerek száma.
Természetesen nem csupán egyének találhatóak meg a speciális oldalon: jelenleg körülbelül kétmillió cég regisztrált a közösségi portálon, köztük olyanok is, mint például az Apple, az Amazon, vagy éppen az eBay.

A LinkedIn mostanra Magyarországon is egyre nagyobb teret hasít ki magának a piacon. A SocialTimes legfrissebb adatai szerint az oldalnak 127.300 magyar felhasználója van. Ez az adat jelentősen eltörpül az IWIW mintegy 4,2 millió, a Facebook közel 3 millió regisztrált tagja mellett. (Igaz a látogatottsági adatokra tekintettel az előbbi lassan, de biztosan veszít piaci szerepéből.) Hazánk egyébként régiós kitekintésben sem szerepel túl jól a regisztráltak számát nézve: Romániában például közel 390 ezren használják az oldalt, de arányaiban nézve a 109 ezer horvát júzer is több mint a magyar.

Mivel a LinkedIn egyértelműen a szakmai életrajzokra, a munkakapcsolatok kialakítására hegyezte ki a szolgáltatását nem meglepő, hogy a felhasználók között a 25-34 éves korosztály messze felülreprezentált: közel 121 ezren tartoznak ebbe a csoportba.
A regisztráltak között a férfiak vannak túlsúlyban: az erősebbik nembe a regisztráltak közül 39,7 ezer tartozik. A női felhasználók száma alig haladja meg a 31 ezer főt. A fennmaradó mintegy 56,5 ezer profilt vélhetően különféle cégek alakíthatták ki, hiszen a regisztrációkor kötelező megadni a nemi hovatartozást.

A gyakorlatilag online életrajzként funkcionáló oldal mind állás- mind munkaerő-keresésre alkalmas, bár felhasználható klasszikus kapcsolatépítésre is.

A munkát keresők meg tudják nézni, hogy az általuk preferált területen milyen cégek vannak jelen az oldalon, milyen állást hirdettek meg. Sőt adott esetben még olyan statisztikai adatokra is rákereshet, hogy az adott vállalatnál milyen a férfi és női dolgozók aránya.
A munkaadóknak és fejvadász cégeknek ugyanezek a lehetőségek állnak rendelkezésére, csak ők az egyéni felhasználók profiljai között keresgélve lelhetik meg álmaik munkavállalóját.

Ezért is kell a (német) nyelvtudás!

2011-06-23T19:29:00.000+02:00

A gazdasági válságból lassan kilábaló Németország jelentős szakember hiánnyal küzd. A legfrissebb felmérések szerint 2025-ig az országban mintegy 6-7 milliós szakemberigény alakulhat ki, amit a hazai dolgozók csak felerészben lesznek képesek pótolni. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a német cégek a jövőben racionalizálhatják tevékenységüket, vagyis oda telepítik a gyártókapacitásukat, ahol megfelelően képzett munkások állnak rendelkezésükre. Ezt is figyelembe véve még mindig közel kétmillió fő képzett munkavállalóra lesz szüksége Németországnak.

A legfrissebb adatok 2009-ből valók, és eszerint két éve Németországban 6,7 millió fő volt a segélyezettek száma, amiből 28 százalék körüli a migránsok részaránya. A bevándorlók főként a nyelvismeret, illetve a megfelelő szakképesítés hiánya miatt szorulnak rá az államra.

Jelenleg közel félmillió olyan diplomást is nyilvántartanak, akiknek végzettségét a német hatóságok nem ismerik el. Ahhoz, hogy az ő képesítésüket hasznosítani tudja a német gazdaság, politikai változásokra lenne szükség.

Ausztriában is hasonló a helyzet. Szomszédunkban is főként a szakképzett munkaerőre lenne nagy szükség. Az ottani foglalkoztatási szolgálat 2009-es adatai szerint a legnagyobb munkaerőhiány az idegenforgalom terén volt: 29 ezer pincér, 18,5 ezer szakács, valamint 11 ezer takarítónő számára kínáltak hiába állást. Ugyancsak jelentős számban akadt betöltetlen munkahely a kereskedelemben, illetve az egészségügyben. Utóbbi esetében 14,7 ezer munkahely volt betöltetlen.

Az osztrák kormány szerint egyébként hamarosan összeomolhat az egészségügyi- és nyugdíjrendszer, amennyiben nem érkezik kellő számú és megfelelően képzett külföldi munkavállaló. Meglehetősen riasztó adatnak tűnik, hogy Ausztria lakossága már 1970. óta folyamatosan csökkenne, ha mindezt nem ellensúlyozná a migráció. A következő években Ausztria továbbra is évi mintegy 100 ezer munkavállaló betelepedésére számít, ám a jelenleginél egy sokkal rendezettebb formában.

Szomszédunk egyébként egy úgynevezett A-kártya bevezetésével szabályozná a migrációt. Az igazolvány a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozna és szakképzettség, nyelvtudás, valamint családi állapot alapján differenciálna. Uniós szinten egyébként várhatóan még az idén bevezetik a hasonló elvek mentén szűrő „kék kártyát”.

Egy férfi ennyiért nem dolgozik!

2011-06-21T08:58:00.000+02:00

Ugyan rég elmúlt már március, de nekem most került a szemem elé a hír, amelyből megtudható, hogy a már évek óta kedvelt napok, éjszakák után idén először rendezték meg az egyenlő fizetések európai napját. A program a nőkkel szembeni hátrányos munkahelyi megkülönböztetés elleni elkötelezett fellépést jelzi az Unióban, amely az uniós alapelvek egyikéhez, a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódik.

Az ugyan igaz, hogy az azonos munkát végző nők és férfiak közötti bérszakadék szűkülőben van, ám az előrelépés nem elég gyors. A nők ugyanis átlagosan még most is körülbelül 17,5 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az ugyanolyan beosztásban dolgozó férfitársaik. Az EU idén először rendezte meg március 5-én az egyenlő fizetések napját. A dátum kiválasztása nem véletlen, hiszen ahhoz, hogy a nők ugyannyi bért kapjanak, mint a férfiak, két hónappal tovább – nagyjából március elejéig – kellene dolgozniuk.

Az EU alapelvei szerint a nők és férfiak között bérszakadék a nemek között fennálló és folyamatos hátrányos megkülönböztetéssel ér fel. Ráadásul az ugyanazért a munkáért kapott kevesebb bér a nőket egész életükön át elkíséri. Így például jóval alacsonyabb nyugdíjra is számíthatnak. Nem véletlen, hogy egyes felmérések szerint a 65 évét betöltött népességen belül a nők 22 százalékát fenyegeti szegénység. Ugyanez a mutató a férfiak esetében „csak” 16 százalék. Az Európai Bizottság számos programmal is fel kíván lépni a diszkrimináció ellen. Ezek némelyike közvetlenül, míg mások közvetve szolgálják az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét.

Közvetlen eszköznek számít különféle munkahelyi programok kidolgozása, valamint olyan díjak alapítása, melyekkel azokat a munkáltatókat jutalmaznák, melyek sokat tesznek a hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért. Közvetett eszköz lehet az a bérkalkulátor mellyel az azonos munkakörben dolgozónők és férfiak fizetését lehet összevetni. Ez az elképzelések szerint arra ösztönözhetné a munkaadókat, hogy felszámolják az indokolatlan bérkülönbségeket.

Az elképzelések szerint a férfiak és nők számára egyszerűbbé tenné a bizottság, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a család és a munka közt. Ugyancsak cél, hogy javuljon a fizetések átláthatósága. Az EU fel kíván lépni a hátrányos megkülönböztetés egy másik fajtájával szemben is. Ennek célja az, hogy minél több nő töltsön be vezető állást. Jelenleg az EU-ban működő cégek igazgató tanácsában csupán 12 százalék a női tisztségviselők aránya. Egy minapi tárgyalás után a cégvezetők arra tettek ígéretet, hogy ezt 2015-re 30, míg 2050-re 40 százalékra emelik.

A bizottság mindezek mellett a nőket és a férfiakat egyaránt arra buzdítja, hogy olyan foglalkozást válasszanak, ahol saját nemük alulreprezentált. Mindezek remek ötletek, bár pont az utóbbira tudok példát mondani, mennyire nehéz ezt megvalósítani. A fiatal férfit az isten is arra teremtette, hogy kisgyermekekkel foglalkozzon. Remek kompetenciái mellett igazi elhivatást érzett az óvódás korúak iránt. Ám amikor megtudta, hogy az óvónénik mennyit keresnek, azonnal visszavonta pályázatát, amire egyébként jó esélye lett volna, hogy megnyerje. „Egy férfi ilyen keveset nem kereshet „ – méltatlankodott.

Adalék a digitálisan analfabéta kosárfonóhoz

2011-06-07T19:08:00.000+02:00

„A kosárfonáshoz nincs szükség az Excel tábla ismeretéhez”.

Talán ez a hét legfontosabb mondata karrier témában, amely Matolcsy Györgytől származik, és a Magyar Nemzet mai számában olvasható.

Azóta ezen lamentálok. Jó-e, ha a legalább 240 órás képzéseket meghaladó tanfolyamokon kötelező a digitális írástudás vagy sem?

Én most arra nem térek ki (hiszen nem ez a munkám), hogy a kvázi felesleges tananyagok mennyire emelik az állami képzések árát. Egyetemisták, főiskolások ezrei számolhatnának be a teljesen felesleges tantárgyakról, amiknek az életben nem vették hasznát, azaz ablakon kidobott pénz volt.

Aztán arra sem térnék ki, hogyan lehet az analfa- és félanalfabéta embereket, köztük legnagyobb számban a romákat oktatni, hiszen ehhez meg nem értek.

Csak három, egymástól eltérő információt szeretnék megosztani.

1. Pár éve a saját fülemmel hallottam egy előadáson egy olyan projektről, amelynek feladata az volt, hogy az írni-olvasni nem tudó rabok számára készítsen speciális tankönyveket, amelyből a betűvetést elsajátíthatják a börtönéveik alatt a rabok. Ugyanis a szakemberek úgy vélték, hogy felnőtt (zömében) férfiakat nem a Gőgös Gúnár Gedeonból kellene megtanítani, hanem olyan szövegek segítségével, amellyel azonosulni tudnak, és amely kellő motivációt nyújthat számukra.

2. A másik példa a fejlődő országokból, Afrikából és Távol-Keletről való. A technikai fejlődés napjainkban olyan gyors, hogy nem egy területen kimaradt egy-két láncszem a telekommunikáció törzsfejlődéséből. Pontosabban a táviratot (lásd Rejtő Jenő) nem a vonalas telefon, a telex és a fax követte, hanem azonnal a mobiltelefon illetve az internet. Botorság lett volna ugyanis a telefonhálózatot kiépíteni (szerintem drágább is), hanem az etióp parasztnak a kőbalta után azonnal a mobiltelefont nyomták a kezébe kapcsolattartás céljából, és a keleti teaültetvényeken dolgozó gazda is az interneten tájékozódhat évek óta a tea világpiaci áráról. Hogy le tudják-e írni a saját nevüket kézírással, arról nincs információm.

3. És most ugorjunk Svédországba! Egy kedves ismerősöm weboldalak készítésével és dizájnjával foglalkozik ott, mellesleg egy autószerelőket képző középiskolában is tanít. Ugyanis a szakmunkásképzőben a kötelező tantárgyak közé tartozik a weboldal készítés, ugyanis úgy szeretnék kiengedni a tanulókat, hogyha valamikor az életük folyamán vállalkozók akarnak lenni, tudjanak saját maguk részére weblapot készíteni.

Ezeken gondolkodom ma egész nap.

Csökkentek a hazai reálbérek

2011-06-03T10:00:00.002+02:00

A Központi Statisztikai Hivatal az év eleje óta nem közöl adatokat a reálbérek alakulásáról. A hivatal ezt a személyi jövedelemadó változásaival, főként a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésével indokolja. Az azonban nem kizárható, hogy az év vége felé, akár visszamenőleg is szolgáltat adatokat a KSH, hiszen addigra már tudható lesz, hogy hányan és milyen mértékben vettek igénybe adókedvezményt. Addig azonban a szakmabeliek számára marad az adatok közti bogarászás.

A Takarékbank egyik elemzője szerint a bruttó bérek 1,4 százalékkal csökkentek az előző év márciusához képest, ami azonban az adóváltozások miatt 1,7 százalékos javulást jelent. Suppan Gergely szerint ugyanakkor a 4,5 százalékos inflációt is figyelembe véve a reálbérek 2,7 százalékkal csökkentek. Az 1,4 százalékos bruttó bércsökkenéssel az MKB Bank elemzői is egyetértettek. Eszerint a fenti adat úgy tevődik össze, hogy a költségvetési szektorban 15,9 százalékkal csökkentek, míg a versenyszférában 4,6 százalékkal nőttek a bérek.

A KSH legfrissebb jelentése szerint egyébként idén január márciusban átlagosan mintegy 2,6 millió fő állt alkalmazásban. Közülük valamivel többen mint 1,8 millióan öt fős, vagy azt meghaladó vállalkozásokban dolgoztak, ami 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A költségvetési szektorban dolgozók száma 712 ezer fő. Ők 4,6 százalékkal kevesebben vannak, mint tavaly, ami főként a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának tudható be.

A bruttó átlagkereset 210 ezer forint volt. Ezen belül a versenyszektorban 215 ezer, míg a költségvetési szférában 198 ezer forint volt az átlagbér.

Az egyes iparágak között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak.

Továbbra is a pénzügyi-biztosítási szektor a legjobban fizetett: az itt dolgozók átlagbére 500 ezer forint. Őket az informatikusok követték, a maguk 404 ezer forintos fizetésükkel. Az energiaszektorban dolgozók átlagbére 344 ezer forint körül alakult. A két legrosszabbul fizetett iparág a vendéglátás és szállodaipar, valamint a mezőgazdaság-halászat-erdőgazdálkodás volt. Utóbbiban az átlagbér alig haladta meg a 141 ezer forintot. Az előbbi szektorban dolgozók még náluk is rosszabbul jártak: ők havonta kevesebb, mint 125 ezer forinttal kellett, hogy beérjék.

Végezetül álljon itt egy példa egy iparágon belül a különböző elérhető jövedelmekről. Az autóiparban egy műszaki tervezőmérnök bruttó 343 ezer, egy folyamat mérnök 331 ezer, míg egy karbantartó mérnök 327 ezer forintot keres. A szervizvezetők bruttó bére 288 ezer, a technológusoké pedig 250 ezer forint. Tőlük jóval elmaradnak a munkafelvevők, illetve a karbantartók juttatásai. Előbbiek bruttó bére 195, míg utóbbiaké 193 ezer forint. A mezei „melósok” fizetése még ennél is jóval alacsonyabb. Egy átlagos javító, szerelő alkalmazott országosan havi 174 ezer forintra számíthat, a lakkozók 166 ezer forintot keresnek. A legrosszabbul az autóvillamossági-, illetve autószerelőket fizetik. Az ő bruttó bérük 138-139 ezer forint körül alakul.

Uniós minimálbérek

2011-06-01T15:17:00.000+02:00

Az EU 27 tagállama legtöbbjében van meghatározott minimálbér. Néhány országban (Franciaország, Görögország, BENELUX-államok, Portugália, Spanyolország) több évtizedre visszanyúló hagyománya van az államilag garantált legkisebb fizetésnek. Vannak azonban olyanok is (például Írország és az Egyesült Királyság), ahol nem olyan rég vezették be a minimálbér intézményét. Akadnak olyan államok is (egyebek mellett Németország, Ausztria, Dánia, Finnország) ahol ismeretlen a központilag szavatolt bér fogalma. Ezekben az országokban főként ágazati megállapodásokban garantálnak valamiféle bérminimumot.

Az Eurostat legfrissebb (2009-es) adatai szerint a legkevesebb minimálbért Bulgáriában fizetik a munkavállalóknak: ott 123 eurós keresetet garantálnak a munkavállalóknak. A másik véglet Luxemburg. Ott közel tizennégyszer annyi, legkevesebb 1683 euró illeti meg a dolgozót. Ha azonban úgynevezett vásárlóerő-paritáson vetjük össze a két végletet, még akkor is hatszoros eltérés van a legkisebb és legnagyobb minimálbér között. (Az Eurostat erre az összevetésre egy fiktív valutát a Purchasing Power Standardot használja. Egy PPS vásárlóereje az EU teljes területén egy euróval egyezik meg.)

Számos tagállamban szintén meghaladja az ezer eurót legkisebb megkereshető bér. E körbe tartozik Nagy-Britannia, Írország, Franciaország is. Szintén 1000 euró felett van a minimálbér Hollandiában. Az Európai Munkáltatók Szövetségének adatai alapján a környezetünkben Lengyelországban 313, míg Horvátországban 384 euró volt a minimálbér. A legkisebb magyar fizetés ettől jóval elmarad, hiszen 264 euró a minimálbér. Nálunk rosszabb helyzetben csak a már említett bolgár, illetve román munkavállalók vannak. Romániában ugyanis a minimálbér alig éri el a 146 eurót, míg Bulgáriában ugyanez alig 123 euró.

A minimálbért egyes tagállamokban évek óta nem emelték, míg Franciaország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália 2010. januárjától növelte azt. Ezekben az államokban sorrendben 633, 562 illetve 472 euró a megkereshető jövedelem minimuma. Az összevetésben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetéseit vették figyelembe. Az adatok nem tartalmazták a 13. esetleg 14. havi juttatásokat, illetve az egyéb plusz jövedelmeket. Az is tény, hogy az említett bérminimumok az adott államok bruttó átlagbérének fele körül alakulnak, hazánkban azonban a 40 százalékát sem érik el.

A garantált magyar bérek az utolsó helyek egyikén kullognak, az azonban elmondható, hogy a pénzromlás ütemre is tekintettel évi 6,8 százalékkal nőttek. Ezzel mindenféleképpen beelőztük Görögországot és Belgiumot, hiszen ezekben az államokban a minimálbér növekedési üteme elmaradt az inflációtól.

Ott sincs kolbászból

2011-05-23T15:53:00.000+02:00

Az utolsó két blogbejegyzés a május elsején kinyitott osztrák és német munkaerőpiacról szólt, illetve a hazai kivándorlási hajlandóságot mutatta be.

Aki ezekbe az országokba készül, nagyon alaposan tanulmányozza át az alábbi számokat, ugyanis azt hiszem, az elvárt magasabb fizetések mellett az adófizetés mikéntje is fontos a kapuit most megnyitott két államban.

A német adórendszert Európa egyik legbonyolultabb szisztémájaként tartják számon. Az adóbevallást az is megnehezítheti, hogy ha valaki egy éven belül visszatért egy adott országból, akkor kétféle (a külföldi és magyar) adójog szerint is ki kell töltenie adóbevallását. Németországban progresszív adózás van, eszerint négy adósávot különböztetnek meg. Erre épül az a kedvezményrendszer, melyben hat csoportot alakítottak ki, családi és egyéb szociális viszonyok alapján. Egyedülállók számára 7834 euróig nem kell adót fizetni. Házaspár esetében a küszöb értelemszerűen megduplázódik.

A legkisebb adó mértéke 15, míg a legmagasabb 45 százalék. Utóbbi körbe a 250 ezer eurónál nagyobb jövedelmek tartoznak. Az elmaradottabb kelet-német térség megsegítésére szolidaritási adót kell fizetni, melynek mértéke 5,5 százalék.

Németországban, mint megannyi más államban is akadnak különféle adójóváírások.

Ilyen könnyítés például a 18 év alatti gyermek, vagy gyermekek. A gyermekek után járó adókedvezményt akár a gyerek 27 éves koráig is lehet érvényesíteni, ha iskolába jár, vagy nem rendelkezik jövedelemmel. A különféle biztosítási díjak, illetve jótékonykodások is levonhatóak. Bizonyos feltételek megléte esetén az elkerülhetetlen kiadásokat is le lehet vonni az adóból. (Például saját, Németországban élő lányomék egy másik városba való költözködésük költségeire kaphattak adókedvezményt.)

Szintén a fiatalokat segíti, hogy 30 év alattiaknak csak egy jelképes mértékű adót kell fizetni.

A levont járulékokért a külföldi munkavállalók is megkapják mindazt az ellátást, amit az őshonosok élveznek.

Ausztria adórendszere mind a német, mind pedig a magyar adójoggal sok hasonlatosságot mutat. Szomszédunknál is progresszívan kell adózni a jövedelem után. Az adó megfizetésére hét jövedelem kategóriát különböztetnek meg, az SZJA-t pedig öt adókulccsal kell megfizetni. 3640 euróig az adó mértéke nulla százalék, e felett pedig 21 százalék. A következő sáv a 31 százalék, és ebbe a körbe a 7271 euró feletti jövedelmek esnek. 21801 euró felett már 41 százalék a megfizetendő adó mértéke, míg az 50871 euró feletti résznek már a felét levonja az állam.

Az adóalapot csökkenti többek között a lakásépítés költsége, a nyugdíj- és életbiztosítások díja, az egyházaknak jutatott adomány egy része, a felnőttképzés díja. A gyermekek után adókedvezmény jár. Az osztrák társadalombiztosítási járulékok átlagosan a jövedelmek 30 százalékát teszik ki.

A nyugdíjjárulék mértéke 22,8 százalék, amiből 10,25 százalék terheli a munkavállalót. Az egészségbiztosítási járulék szektorfüggő: mértéke 7,2-7,5 százalék között változik, és körülbelül egyforma arányban oszlik meg a munkáltató és a dolgozó között. 3-3 százalékot kell a munkáltatónak és a munkavállalónak a Foglalkoztatási Alapba fizetni, míg a munkáltatónak újabb 4,5 százalékot kell a Családi Kompenzációs Alapba leperkálnia.

Ki menne ki?

2011-05-13T22:04:00.000+02:00

A TÁRKI legfrissebb áprilisi adatai szerint a kivándorlási hajlandóság még sosem volt ilyen magas a rendszerváltás óta. A kutatás adatai szerint a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezi azt, hogy néhány hónapot külföldön tölt. Az egy éven túli külhoni életet tervezők száma is hasonlóképpen alakult: minden hatodik lakos élne hosszabb rövidebb ideig külföldön. Végleges kivándorlást a megkérdezettek 7 százaléka tervezett.

Az Uniós csatlakozással egyébként megváltozott a migráció iránya. Ugyan megmaradt a német-osztrák dominancia, ám az Egyesült Királyság államai egyre népszerűbbek lettek. 16 százaléknyi megkérdezett dolgozna az Egyesült Királyságban néhány hónapig, míg 15 százalékuk hosszabb távon vállalna ott munkát. Tizenhét százalékuk pedig kivándorolna.

2011-ben a megkérdezettek 20-20 százaléka dolgozna Németországban és Ausztriában rövidebb ideig. Éven túl a válaszadók 18 százaléka az előbbi államot választaná, míg 17 százalékuk a szomszédba menne szerencsét próbálni.

Míg a fenti adatok a teljes lakosságot jellemzik, addig a munkát keresők körében még nagyobb a kivándorlási hajlandóság. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. saját adatbázisában szereplő munkavállalók közel 42 százaléka próbálna szerencsét külföldön. A legnépszerűbb Ausztria: a válaszadók 82 százaléka menne a szomszédba dolgozni. A dobogó második fokán holtversenyben Németország és Svájc végzett: mintegy 52 százaléknyi munkakereső választaná a két ország valamelyikét. A megkérdezettek egyharmada egy és három év között vállalna külföldön munkát, ám több mint 25 százalékuk soha többet nem jönne vissza Magyarországra.

Hogy melyek a külföldi munkavállalás fő motivációi? Nem meglepő módon a jobb bérezés, a karrier lehetősége, valamint a szakmai fejlődés. A Trenkwalder által megkérdezettek körében egyébként havi 1000-1400 euró az elvárt bérezés.

Kinyitottak!

2011-05-02T22:03:00.000+02:00

Május elseje ezúttal valóban a munka ünnepe volt. Ezen a napon nyitotta meg ugyanis kapuit Ausztria és Németország az újonnan csatlakozott uniós tagállamok munkavállalói előtt. A kölni székhelyű gazdaságkutató intézet (IW) becslése szerint az intézkedés 1,2 millió munkavállalót vonzhat az E8-ak országaiból. Hogy a becslés nem alaptalan, jól jelzi, hogy az IW egy korábbi, áprilisi felmérése szerint még soha nem volt ennyi betöltetlen álláshely Németországban. A kezdeti rohamnál 800 ezer bevándorlóra számítanak, míg 2013-tól az érdeklődés valamelyest visszaeshet.

A Bécsi Munkaerő-piaci Szolgálat (AMW) szerint 15-25 ezer munkavállaló érkezhet a nyitással. A felmérésük alapján ezek zöme, mintegy 8 ezer fő nyugat-szlovákiai dolgozó lehet. Az AMW várakozásai szerint a legtöbben Bécsben igyekeznek majd boldogulni, és az új munkavállalók főként a turizmus, a vendéglátás terén helyezkedhetnek el, míg a magasabban kvalifikáltak közül a németül jól beszélő mérnökökre lesz a legnagyobb igény. Ugyanakkor a bevándorló munkavállalók az egészségügy területén is megjelenhetnek.

Németországban ugyanakkor az érdekvédők nem örülnek a nyitásnak. Az IW adatai szerint az „őshonos” munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy számukra negatív következménye lesz a munkaerőpiac megnyitásának. Persze a félelmek akár indokolhatóak is. Lengyel statisztikai adatok szerint 2004-ben kétmillió munkavállaló ment, elsősorban Nagy-Britanniába és Írországba, a mostani nyitás kapcsán pedig 800 ezer munkahelyről cikkezik a lengyel sajtó. Németországban jelenleg is 400 ezer lengyel dolgozik.

A TÁRKI legfrissebb, 2010-es felmérése szerint egyébként Magyarországon éppen a most nyitó két ország a legnépszerűbb célpont. A reprezentatív felmérés alapján a felnőtt magyar lakosság 7-8 százaléka tervez külföldön munkát vállalni. A legkedveltebb célországok: Ausztria, Németország és Írország. Ausztria esetében érdemes megjegyezni, hogy Bugenlandban jelenleg is számos magyar ingázik. A tartomány székhelyén például 14 ezer álláshely van, ez több mint Kismarton 13 ezres lélekszáma. A két ország nyitása – felmérések szerint – egyébként kevéssé érintheti a magyar munkavállalókat, főként a lengyel és német munkaerőpiacot befolyásolhatja.
Na, majd meglátjuk!

Túl optimista

2011-04-28T12:28:00.000+02:00

Bizonyára találkoztál már a Széll Kálmán Tervnek azzal a passzusával, amely jelentősen megváltoztatná az álláskeresési támogatás, lánykori nevén a munkanélküli segély rendszerét. A jelenlegi rendszerben az utcára került munkavállalók kilenc hónapig, 270 napig jogosultak a támogatásra A kormány elképzelései szerint a segélyezés időtartama három hónapra csökkenne. Ugyanakkor a támogatás időtartama alatt a jelenleginél nagyobb összeghez juthatnának a munkavállalók.

Így a kormány által támogatott tervek szerint az utcára került dolgozók az első hónapban a korábbi munkabérük 90, a másodikban 80, míg a harmadikban fizetésük 70 százalékát kapják meg támogatásként. Az intézkedés a munka fontosságát kívánja hangsúlyozni. Miközben a cél nemes, az állás keresés időtartamára vonatkozó adatok nem támasztják alá a kabinet optimizmusát.

Az álláskeresési adatok alapján még a kurrens szakmákban is kevés olyan terület van, ahol a kormány által preferált három hónap alatt el lehet helyezkedni. A Manpower adatai szerint hiába a piacképes tudás, a nyelvismeret (akár a manapság egyre fontosabb távol-keleti is), nem egyszerű elhelyezkedni. Még az egyre inkább preferált mérnök-végzettséggel sem ritka, hogy nem sikerül a most megszabott három hónapon belül munkát találni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyre riasztóbbak. A 25-54 évesek, vagyis a legaktívabb korú népességben a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek 52 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap, 2 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.

Az összevont adatokban sincs pozitív változás. A KSH jelentése alapján a foglalkoztatottak száma a decembertől februárig tartó időszakban 0,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de a munkanélküliek száma is 1,7 százalékkal emelkedett, így a munkanélküliségi ráta 11,6 százalékra nőtt. Mindez azt jelzi, hogy az álláskeresési támogatás folyósításának három hónapra való csökkentése a pillanatnyi egyensúly-javítás mellett nincs összhangban a munkaerő-piaci folyamatokkal.

Minderről bővebben nyilatkoztam pár hete a HR Portálon. Ebből idézném a legfontosabbakat:

„A rövid idő alatt történő elhelyezkedés véleményem szerint azért is nehézkes, mert a cégek életében is felfedezhető egyfajta ciklikusság, ami a felvételiztetés folyamatát kíséri. Nyáron, illetve a karácsonyi időszakban leállnak a döntéshozatali folyamatok.

A kormányzati tervek azért is kérdéses kimenetelűek, mert nem látni, hol, milyen szektorban fog az ígért 300 ezer munkahely létesülni. A közmunkaprogram pedig a jelenlegi formájában nem alkalmas a munkanélküliek felszívására. Először ugyanis ki kellene találni, mi is az, amit közmunkaként definiálunk. Ha csak a mostani, alacsony presztízsű, rosszul fizetett tevékenységek tartoznak ebbe a tevékenység-csoportba, akkor már egy szakképzett munkavállaló is inkább a fekete-szürke piacon keres megélhetést magának. Föl kellene építeni a közmunkát úg,y mint bármely más márkát.

Aki majd a jövő évben kerül a munkahelye kapuin kívül, mindenképpen keressen szakembert, mert nagyon erős versenyben lesz az idővel. De a legfontosabb tanácsom, hogy ezekben a nehéz időszakokban csak akkor állj fel a munkahelyedről, ha már találtál másikat.

Álláskeresők írták: a kísérő levélről

2011-03-27T19:23:00.000+02:00

Olyan sorozatot kezdek, amiben az álláskeresők hozzám eljuttatott durva tapasztalatait osztom meg a blog olvasóival. Íme az első.

Az a tapasztalatom, a kísérőleveleket manapság egyálalán nem olvassák el. Hogy honnan veszem?

Rengeteg helyre behívtak (heti 2-3). Sok olyan helyre is, amelyek jóval keveseb fizut gondoltak volna. (volt olyan hogy az interjú 15 percében ez kiderült, hogy mennyit kérek, és ekkor közölték hogy túlképzett vagyok. No comment...akkor minek hívtak be?) A bérigényem a kísérőlevelem végén volt -de azt nem olvasta.

Véleményem szerint a cégek a kísérőlevelet egyáltalán nem olvassák el! Konzultálva vezető pozícióban - gazdasági vezető, élelmiszer áruházláncál - lévő barátnőmmel is, ő is megerősített ebben, hogy ha új embert kíván felvenni, el sem kéri a kísérőlevelet. 7 évvel ezelőtt, amikor legutóbb kerestem munkát, még másképp volt. De most ez a helyzet. Sőt az egyik cég közölte, hogy a megnövekedett álláspályázók miatt (volt olyan, hogy ezer önéletrajzot kaptak), csak és kizárólag 1 db dokumentumot fogad el (tehát se kísérőlevél, se angolnyelvű, stb...).

Egyébként azóta találtam állást. De azért döbbenten tapasztaltam, hogy a marketing asszisztensi és a sales asszisztensi munkakörökben, csupán ugyanannyit hajlandóak fizetni, mint amikor legutóbb 7 évvel ezelőtt kerestem munkát...

Család vs karrier

2011-03-10T13:10:00.000+01:00

Találós kérdés

2010-12-12T18:28:00.000+01:00

Van egy találós kérdésem. A munkaerőpiacon mi az, ami iránt a kereslet nő, a kínálat csökken?
Biztosan nem találod ki. A nyelvtudás.

Igen, 2010-ben, amikor uniós állampolgárok vagyunk immár évek óta, diploma nem szerezhető nyelvvizsga nélkül, több százezerre tehető az álláskereső vagy állástalan diplomások száma, érdekes jelenség tapasztalható.
Legalábbis ez derült ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.

Gondolom, nem lep meg, hogy a munkáltatók 61 százaléka jelölte meg idén is az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként. A második helyen a német nyelv szerepelt tavaly és idén is, de itt nagyobb mértékű növekedés látható: míg 2009-ben a hirdetések 11,7 százalékában szerepelt a német nyelv ismeretének igénye, idén már a hirdetések 14,3 százalékában.
A francia nyelv ismerete 2009-ben a felmérésben szereplő álláshirdetések 2,4 százalékában szerepelt elvárásként, 2010-ben már a hirdetések csaknem 4 százalékában. A spanyol nyelv ismeretét 2009-ben az állásajánlatok 0,7 százalékában, idén pedig már 2,3 százalékában várták el. A cseh nyelvre a meghirdetett állások 1 százalékában volt szükség 2009-ben, idén már 2 százalékukban.
Egyedül az orosz nyelv iránti kereslet csökkent némileg: ismeretét tavaly az ajánlatok 1,6 százalékában fogalmazták meg elvárásként, 2010-ben 1,3 százalékában. Az olasz nyelv mindkét évben a sor végén található, de míg 2009-ben az álláshirdetések 0,6 százalékában szerepelt elvárásként, idén már a hirdetések 1,3 százalékában.

Míg a munkaadók nyelvtudás iránti igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható a kutatás szerint. Tavaly a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7 százaléka beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2 százalék, felsőfokon 4,1 százalék, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24, középfokon 18,4, felsőfokon pedig 3,6 százalékuk beszélt.
A német nyelvtudás is visszaesett némileg: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4 százaléka beszélt, 2010-ben 16,6 százalék. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8 százalékról idén 9 százalékra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2 százalékhoz képest az álláskeresők 1,8 százaléka beszél.
Francia nyelvtudását az álláskeresők 1,7 százaléka tüntette fel alapszintű nyelvtudásként 2010-ben, középszintűnek 0,6, felsőszintűnek pedig 0,3 százalék. Az orosz és az olasz nyelvet alapszinten a pályázók alig valamivel több, mint egy százaléka használja, ennél magasabb szinten pedig kevesebb, mint 1 százalék.
Tudom, hogy sok volt a szám, de még egy dologra felhívom a figyelmed:a felsőfokú tanulmányaikat befejezők közel x százaléka nem veszi át a diplomáját, mert nem tette le/nem tudja letenni az állami nyelvvizsgát.

Mi következik ebből szerintem?
1. Nyelvtudással, különösen középszintűvel, de még inkább felsőfokúval rendelkezők óriási előnyben vannak.
2. A nyelvtudás megszerzése, és szinten tartása ma a legfontosabb! Nem lehet (és a számok azt mutatják, nem is érdemes) kibújni alóla.
3. Ne diplomákat halmozz, hanem tanulj nyelvet!
4. A nyelvszakosok előtt (még az angolosok előtt is) óriási piac van. Csak meg kell keresni.

Mi történik a beküldött életrajzoddal?

2010-09-08T18:35:00.002+02:00

Aranyat érnek a szakmunkások

2010-09-02T09:09:00.000+02:00

Az egész világon csökken a szakmát, a kétkezi munkát végzők száma. Ma Magyarországon csaknem húszezer olyan betöltetlen álláshely van, amelyekre a cégek egyszerűen nem találnak megfelelő, kellően képzett munkaerőt.
Dehát kiket keresnek?
A gyakorlattal rendelkező, nyelveket beszélő, kimagasló kompetenciákkal rendelkező szakmunkásokat – állapította meg a Manpower egyik friss felmérése.
Az ilyen, átlag feletti képességekkel rendelkező dolgozók megszerzése és megtartása a legnehezebb feladata a cégeknek, kemény harc folyik értük – olvastam a Profession.hu oldalán pár hete.
A magyar szakmunkások képzettsége azonban nem követi a piaci igényeket, a frissen végzett szakemberek nehezen birkóznak meg a problémákkal, rosszul teljesítenek csapatban és a munkavállalási hajlandóságuk sem megfelelő – magyarán elég sokan nem szeretnek, nem akarnak dolgozni.
Hát igen, kultúra és intelligencia kell a különféle mesterségek elsajátításához is, márpedig az a fiatal, aki csak bukdácsol az iskolában, és amint lehet, abbahagyja, az gyakran még írni-olvasni sem tanult meg rendesen.

Úgy vélem, olyan kompetenciákkal rendelkező embereket keresnek, akik sem szakmunkásképzőkben, sem OKJ-s képzéseken nem nagyon találhatók meg. Kritikus gondolkodásmódot, problémamegoldó képességet magas szintre hozni leginkább felsőfokú tanintézményben lehet.

Miközben gyakorlatilag a diplomások hadára rengeteg területen illetve beosztásban nincs ma már szükség.
Nagyon durván pontosítva: mindarra, amiért tanultak, amiért diplomát szereztek, nincs szükség azokon a munkahelyeken, ahol szoftverek által vezérelt, behatárolt munkaköröket – és mindig ugyanazt – kell végezniük. Szellemi rabszolgamunka vár ma a legtöbb diplomásra, és az elismerés, a fizetés is ehhez igazodik.

A diploma ára

2010-08-31T18:20:00.002+02:00

A Felvi.hu augusztusi adatai alapján idézem a legfrissebb, 2010-re vonatkozó költségtérítéses árakat, amelyek mindenhol félévekre vonatkoznak:

Közgazdászképzés:

A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán a magyar nyelvű képzésért 225 ezer, az angol nyelvű oktatásért pedig 690 ezer forintot kérnek. Ugyanennyibe kerül a tandíj az intézmény gazdálkodási és menedzsment szakán magyar és angol nyelven is. A Corvinus nemzetközi tanulmányok szakán egy félév 300 ezer forintba kerül, kommunikáció és médiatudomány szakon 250 ezer forint a tandíj. A kereskedelem és marketing szakon 225 ezer forint egy félév, ahogy a turizmus-vendéglátás szakon is.

Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon: viszont mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésért 675 ezer forintot kérnek.

Mérnökképzés:

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán 225 ezer forint egy félév. Ugyanitt az építészmérnök szakra jelentkezőknek 315 ezret kell fizetniük. A gépészmérnökök 300 ezer forintért képezhetik magukat az egyetemen, míg a mérnök informatikusok 270 ezret fizetnek.

A Budapesti Műszaki Főiskolán gépészmérnöki képzést választók 185 ezer forintot fizetnek az első félévben.

Orvosképzés:

A Semmelweis Egyetemre általános orvosnak jelentkezők félévente 975 ezer forintot fizethetnek, ami 12 félévvel számolva közel 12 milliót tesz ki. Még ennél is borsosabb ára van a fogorvosképzésnek: félévente 1 355 400 forintba kerül. A gyógyszerészeknek 730 ezer forintot kell fizetniük, a jóval olcsóbb testnevelő-edző szakon 175 ezer forint egy félév.

Hasonlóak az árak a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is. Debrecenben az általános orvosi képzés félévente 850 ezer forintot kóstál, míg Pécsett 925 ezer forintot kell fizetni. A Debreceni Egyetemen a fogorvos szakra jelentkezők is 850 ezret fizetnek, míg Pécsett több mint egymillió forint a féléves tandíj. A gyógyszerészhallgatóknak Debrecenben 850 ezer forint, Pécsett 700 ezer forint félévente a tandíj. A Szegedi Tudományegyetemen a költségtérítéses képzésre jelentkező reménybeli általános orvosnak 950 ezer forintot kell leszurkolnia egy félévért.

Jogászok és bölcsészek:

Ezekhez képest az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vágyó jogászhallgatók viszonylag olcsón megússzák: 220 ezer forint egy félév. Ugyanennyibe kerül egy félév a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. A Miskolci Egyetemen 165 ezerbe kerül a jogászképzés. Politológia szakon az ELTÉ-n 160 ezer forintot kérnek, Miskolcon viszont már 200 ezret. A szociológia szakosoknak az ELTÉ-n 200 ezer forintot kell kiadniuk szeptemberben, míg Miskolcon 135 ezer a féléves tandíj.

A bölcsészettudományi képzés fellegvárában, az ELTÉ-n 120 ezer forint egy félév. A Miskolci Egyetemen a szabad bölcsészetet választóknak - magyar szakosoknak is - 135 ezer egy félév. A pszichológia szakon az ELTÉ-n egy félévért 298 ezer forintot kérnek. Ugyanitt a természettudományi karon egységesen 210 ezer egy félév.

Kommunikáció és médiatudomány:

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csak állami képzés indul kommunikáció és médiatudomány szakon. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán félévente 264 ezer forintot kérnek a hallgatóktól. A Zsigmond Király Főiskolán ennél valamivel olcsóbb, 200 ezer forint egy félév.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a költségtérítéses alkotóművészet és muzikológia-zeneszerzés szakirány ugyan nem indul 2010 szeptemberében, de a képzés „be van árazva”: elvileg 1 375 000 forint egy félév. A fizetős alkotóművészet és muzikológia szakirány szintén erre a sorsra jutott: 1 112 000 forintért nem indul.

Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó interjúsorozata

2010-08-24T21:46:00.000+02:00

Leendő informatikusok figyelmébe

2010-06-01T07:46:00.000+02:00

Pakainé Dr. Kováts Judit egyetemi docens vezetésével a Nyugat-magyarországi Egyetem elsős gazdaságinformatikus hallgatói a marketing tantárgy keretében felmérést végeztek, hogy kiderítsék, milyen lehetőségekkel számolhatnak a végzés után a munkaerőpiacon a gazdaságinformatika szakos hallgatók, és milyenek a munkaerőpiac elvárásai velük szemben.

A kutatás elsősorban a nyugat-magyarországi régióra terjedt ki, de a megkérdezett cégek között kelet-magyarországi vállalatok is szerepeltek. A felmérés kiterjedt a leendő bérezésre, arra, hogy milyen elvárásokkal kell szembenézniük a hallgatóknak a diplomaszerzés után, illetve, hogy mennyire ismert a soproni gazdaságinformatikus képzés.

A megkérdezett cégeknél a legtöbbet foglalkoztatottak a programozó szoftverfejlesztők, másodikak a sorban a „mindenes informatikusok”, harmadik helyen a rendszergazdák állnak. Vezetői információs rendszer specialistákat foglalkoztatnak a legkevesebben a felmérésben résztvevő cégek között.

Munkaerő felvételnél a legfontosabb, hogy a pályázónak legyen szakmai gyakorlata, és nagyon fontosnak tekintik a jó diplomaminősítést. Leginkább a 3-5 és az 5-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezőket foglalkoztatják szívesen. Legkevesebben pályakezdőket foglalkoztatnának.

Az elsődleges megkövetelt nyelvismeret a válaszadó cégek körében az angol, a második a német. Mindkettőből legalább középfokú nyelvismeretet várnak el, de nem volt ritka a felsőfokú nyelvismeret szükségessége. Voltak olyan cégek, ahol a francia tudást, volt, ahol a szlovén nyelvtudást is elvárták.

Az informatikusok legfontosabb tulajdonságának a jó problémamegoldó készséget tartják, de szintén fontosnak vélik a felelősségvállalást, az önálló munkavégzést és a kreativitást. Legkevésbé fontos tulajdonságnak a vezetői ambíciókat és készségeket tartják.

A teljes anyag elolvasható itt.

HR fizetések

2010-05-31T11:46:00.002+02:00

Tömeges jelentkezés van humánerőforrás szakokra, miközben a gazdasági válság őket sem kíméli: a tömeges létszámleépítéseknek köszönhetően csökken a HR osztályok, és az ott dolgozók száma.

Talán ezért is osztanám meg a hozzám beérkezett HR-es fizetések adatait.

A több mint 100 fizetésből, amit az elmúlt hónapokban hozzám beküldtek, 5 db HR-es állás, azaz humánerőforrás osztályon dolgozó adatait kaptam meg. Tudnod kell, hogy a megadott adatok név nélkül, önbevallás alapján érkeztek, és nettó összeget jelentenek.

Mind az öt nő és mind budapesti volt. Azaz egyikük Budaörsön dolgozik, de munkahelyét kvázi ő is budapestiként jellemezte. Az is közös bennük, hogy mindegyiküktől felsőfokú végzettséget várnak el, valamint magas szintű nyelvtudást.

A legkevesebbet, havi 132 ezer forintot egy kisvállalkozás 26 éves HR koordinátora visz haza, igaz, ez mellé 45 ezer forintnyi cafeteria is tartozik havonta, így már nem is olyan rossz a végeredmény. 1-2 év szakmai gyakorlat és középfokú angol nyelvtudás kellett a munkaköre betöltéséhez.

185 ezer forintot keres egy 31 éves HR manager egy multinacionális cégnél. Se bónusz, se cafeteria nincs náluk, viszont tárgyalási szintű angol és német nyelvtudást vártak el tőle, valamint 3-5 év szakmai tapasztalatot.

Budaörsön, egy multinál dolgozik az a 27 éves HR Projektleiter, aki nettó 230 ezret visz minden hónapban haza, plusz cafeteria jár mellé. Ahogy leírta, ez az átlag úgy jön ki, hogy számlázik, mégpedig mind a magyar kft-nek, mind a német anyacégnek. Minden hónapban kap egy minimumot, illetve minden évben egyszer egy nagyobb összeget. 70% a bónusza, valószínűleg az utóbbi nagyobb összeg erre vonatkozik. A cége hozzájárult, hogy más munkája is legyen, az ezért kapott összeg nincs ebben a havi átlagban benne. Neki németet + még egy nyelvet kell ismernie tárgyalási szinten.

Egy kicsivel keres többet egy 27 éves, multinál dolgozó regionális HR specialista. Egészen pontosan 240 ezer lapul minden hónapban a borítékban, amihez cafeteria is jár. Tárgyalási szintű angol és 3-5 év gyakorlat volt a kívánalom vele szemben.

A legtöbbet egy 29 éves HR munkatárs keres, természetesen szintén egy multinacionális cégnél. Havi 300 ezer a keresete, ám ehhez sem bónusz, sem cafeteria nem jár. Szintén 3-5 év gyakorlat és angol tárgyalási szintű ismerete volt a feltétele a munkakör betöltésének.

Miért nem alszom ma éjjel?

2010-05-12T17:42:00.002+02:00

Előző bejegyzésemben egy pár napja tartott pályaorientációs tréningem tapasztalatairól számoltam be.

A lényege: a benne résztvevők hetven százaléka számára kiderült, a vállalkozási forma a legmegfelelőbb számukra.

Igen ám, de mit vállalkozzak? - teszik fel nekem a kérdést a legtöbben.

Nos, hogy mi mindennel lehet manapság vállalkozóként foglalkozni, arra pazar ötletek sokasága szolgál.

Vida Ági, a www.gazdagmami.hu oldal tulajdonosa meghirdette Az év anyavállalata díját. Zsűritagnak is felkért, és bevallom, 48 órája csak a pályázókkal foglalkozom.

Én sem vagyok piskóta az ötletelésben, de a szavam akadt el azon, hogy (több)gyermekes anyák micsoda termékeket, szolgáltatásokat találtak/találnak ki.

Pár perce küldtem el összegzett szavazataimat Áginak, és azért nem fogok aludni az éjjel, mert izgatottan várom a végeredményt. Holnap, május 13-án derül ki, ki lesz az év anyavállalata.

Ha van egy kis időd, és felkeltettem az érdeklődésedet, javaslom, tanulmányozd át ezeknek az asszonyoknak az életét, honlapjait, termékeit. És láss csodát, milyen bátrak voltak, hogy terhesen, szülés után, kisgyerekekkel, nem egy esetben a gyerekeket egyedül nevelve vállalták fel álmaikat.

A versenyzőket megtalálod itt.

A rugó, ami nagyot ugrik

2010-05-11T21:11:00.002+02:00

10 résztvevővel zajlott a múlt szombaton a Karrieriskola első pályaorientációs tréningje.

Nem szoktam beszámolni a különböző képzéseim tapasztalatairól, de olyan tanulságok jöttek elő, melyeket fontosnak tartok megemlíteni neked is, mert jómagam is sokat gondolkodom rajtuk.

Az egyik az, hogy ismét bebizonyosodott számomra, hogy a tanult, diplomás emberekben jóval nagyobb hajtóerő van a változásra, mint a kevésbé kvalifikáltakban. Összeszámoltuk a résztvevőkkel, hogy tizenegyünknek körülbelül 30 végzettsége/szakmája/foglalkozása volt idáig összesen.

A másik – ami nagyon meglepett -, hogy a 70 százalékuk számára a leginkább járható útnak a saját vállalkozást tartottuk. Persze nem mindenkinél azonnal, néhány esetben csak évek múlva, de érdekes módon minden érintett egyetértett vele, és elfogadhatónak tartotta ezt a forgatókönyvet.

Nekem ez azért volt fontos tapasztalat, mert egyrészt jómagam is vállalkozáspárti vagyok, másrészt nagyon efelé mutatnak a trendek: a jövő foglalkozása a vállalkozás. Az már csak a ráadás volt, hogy szinte mindegyiküknél valamely segítő szakma végzése fogalmazódott meg, igaz, különböző célcsoportok számára.

De a legfontosabb üzenete a tréningnek az volt, hogy a fiatalkori elképzeléseink, vágyaink, ösztönös megérzéseink úgyis előjönnek, hiába rejtegetjük azokat mindenféle diplomákkal és munkákkal.

Ha úgy érzed, krízisben vagy, és nem tudod, mit kezdj magaddal, a legjobb, ha előásod ezeket, mert egyszer úgyis előjönnek. Ahogy idéztem is a tréningen:”Minél jobban leszorítanak egy rugót, annál nagyobbat ugrik, ha elengedik.”

Ha tudni szeretnéd a nap végén két résztvevő milyen érzésekkel és tapasztalatokkal ment haza, megtekintheted a 4,16 perces lejátszást.

Asszisztensi fizetések

2010-04-30T09:10:00.001+02:00

December elején indítottam el azt a felmérést a hírlevelem és blogom olvasói között, amelyben a hazai fizetéseket szeretném figyelemmel kísérni, hogy publikációimban megoszthassam a tapasztalatokat.

Több mint száz névtelen űrlapkitöltő küldte el azóta a fizetésére vonatkozó adatait, amit ezúton is köszönök.

Ezek közül egy tipikusan női foglalkozás, beosztás adatairól szeretnék most hírt adni: az asszisztensi fizetésekről.

Hogy mennyiben női foglalkozás, nem tudom, mindenesetre a hozzám beérkező hét űrlapkitöltő mindegyike nő volt. A legfiatalabb 23 éves, a legidősebb 40.

Ehhez a munkakörhöz felső fokú végzettséget 5 esetben kértek. (Ez különösen az érettségizettek számára lehet intő adat.)

Nyelvtudásra csak egy kisvállalkozásnál nem volt szükség, egy esetben elég volt a középfokú, a többinél tárgyalási szintű angol és/vagy német nyelvtudás volt az elvárt.

A „sima” asszisztensek nagyjából azonosan keresnek: 140-146-150 ezer nettót jelöltek be hárman vidéki nagyvárosból illetve Budapestről. A két magasabb fizetéshez cafeteria is jár.

A „speciális” asszisztensek esetében nagyobb a szórás. Például egy vidéki kisvárosban értékesítési asszisztensként dolgozó 24 éves nő 92.000 Ft-ot visz haza havonta + cafeteriát. Tárgyalási szintű angol és német nyelvtudást és 1-2 év gyakorlatot vártak el tőle cserébe.

Nagyságrendekkel többet keres egy budapesti multinacionális cégnél dolgozó, 31 éves jogi asszisztens, akinek elég az angol középfokú nyelvtudása, bár 3-5 év gyakorlattal kellett rendelkeznie. 210 ezer a havi nettó fizetése, amely mellé cafeteria és bónusz is jár.

Körülbelül havi 240 ezer forintnak megfelelő eurót keres egy Ausztriában dolgozó 23 éves könyvvizsgálói asszisztens. Igaz, heti 20 órára van bejelentve, de karácsonyi illetve üdülési pénzt is kap a multi cégtől. Természetesen tárgyalási szintű német nyelvtudással kell rendelkeznie, illetve feltétel volt az osztrák szakmájába vágó diploma megléte.

A legmagasabb fizetése egy budapesti, 40 éves nőnek volt, aki egy nemzetközi szervezetnél projekt asszisztensként dolgozik. Semmilyen plusz juttatást nem kap, viszont nettó bére 400 ezer Ft. Érdekesség, hogy középfokú végzettség is elég ehhez a munkához, bár neki felsőfokú van, és 2-3 nyelv tárgyalási szintű tudását várják el az itt dolgozóktól.

A fizetési felmérésbe továbbra is feltölthetők élő adatok. A beküldőt nem tudom beazonosítani, tehát bátran lehetsz őszinte.

A kérdőívet megtalálod ide kattintva. Köszönöm a többiek nevében is a segítségedet. Időnként itt olvashatsz az elemzett adatokról.

Mikor és hol lehet szidni a főnököt?

2010-04-28T12:49:00.000+02:00

Akár alkalmazott vagy, akár vállalkozó, biztosan jól tudod, hogy minden vállalkozási- és karrier tanácsadó azt javasolja, jelenj meg a közösségi site-okon, hiszen a hálózatépítés nagyszerű eszköze, és a saját márka építéséhez elengedhetetlen. (Ha esetleg nem tudnád, melyek azok, néhány népszerű közülük: Facebook, Twitter, iwiw, Linkedln stb.)

Jómagam is ezen a véleményen vagyok azzal a megkötéssel, hogy vigyázz, milyen képet teszel fel magadról, illetve jól gondold meg, mit írsz oda a főnöködről.

Azt is tudjuk, hogy a kiválasztás során a HR-esek világszerte jelentős arányban megvizsgálják az egyes pályázók közösségi oldalakon fellelhető anyagait, és az ott látottak befolyásolják választásukat.

A HR Magazin áprilisi számában azt a kérdést járta körül Soós Andrea Klára, vajon szankcionálható-e munkaadói oldalról, ha valaki a jó erkölcsöt sértő fotókat tesz közzé magáról, vagy nem éppen konszolidált modorban kommunikál valamelyik közösségi oldalon?

A válasz engem is meglepett.

„Nem minden esetben szankcionálható a munkavállaló azért, amit szabad idejében tesz. A véleménynyilvánítás joga olyan erős és alkotmányos jog, amelyre való hivatkozással sokszor még az egyébként kifejezetten káros munkavállalói cselekmények is mentelmi jogot élveznek.”

A címben feltett kérdésre a válasz eszerint: A közösségi oldalakon tehát bármilyen véleményedet nyilvánosságra hozhatod, különösen „ha a munkavállaló a véleményét nem saját nevében tette, hanem nicknév alatt, vagy véleménynyilvánítása védelem alá eső körülmények között történt, például baráti beszélgetésen, vagy valamelyik közösségi site-on.” Nagy valószínűséggel nem vagy büntethető, ugyanis a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogod. Viszont ha cégedet, főnöködet egy hivatali rendezvény során (pl. értekezlet, konferencia, tréning) ócsárolod, vagy céges e-mail címedet használod lesújtó véleményed közlésére, biztosan elveszíted a pert.

Tudnod kell azt is, hogy a közösségi oldalakon szereplő minden rólad szóló információ személyes adatod, amelyet te magánemberként adtál meg azért, hogy barátaiddal, ismerőseiddel szabadon megoszd. Nincs joga egyetlen HR-esnek vagy főnöknek sem, hogy azokat ellened felhasználja, és egy esetleges munkaügyi pernél elutasítják azt a védekezésüket, hogy információjukat az egyik közösségi oldalról szedték.

A jog azonban nem köti meg teljesen a cégvezetés kezét. Tehát alaposan tanulmányozd át a munkába lépés során, milyen belső szabályzatokat, etikai kódexeket írsz alá, mert ha abban szerepel a weben való megjelenés szabályozása a vállalatodra és annak jó hírnevére vonatkozóan, akkor aláírásod után már szankcionálhatnak.

A finn iskolák a legjobbak a világon

2010-04-26T17:35:00.002+02:00

Úgy gondolom, a karrierépítés már az iskolában elkezdődik.

Hogy mivel? Például azzal, mennyire tudod a képességeidet, kompetenciáidat kifejleszteni?Megtalálod-e a neked való hobbit, érdeklődési területet? Büntetnek vagy támogatnak a pedagógusok? Mennyire tanulsz meg bízni magadban?

A BBC online portálon érdekes cikk volt olvasható nemrégiben a finn iskolákról. Az eredményeknek biztosan van köze a tudatos életpálya építéshez.

Eszerint a nemzetközi felmérésekben a finn iskolások kimagaslóan jobban teljesítenek mind a reál, mind a humán területeken, mint a fejlett világ országaikban tanuló társaik. Ezen eredményeiket nem a véletlennek köszönhetik. Először is, a rosszabbul teljesítő gyerekeket nem különítik el a jó tanulóktól, hanem a gyengébbek mellé plusz pedagógust rendelnek, aki segíti őket a felzárkózásban. Továbbá, az osztály minden tárgyat együtt tanul, nem létezik például emeltszintű matek, vagy angol.

Az általános iskolát csak hét éves korukban kezdik a diákok, hiszen az oktatási szellem úgy tartja, hogy az ennél fiatalabbaknak az elsődleges feladatuk a játék. A tapasztalatok mindezt igazolják, hiszen az iskolakezdést nagy lelkesedéssel és tanulni vágyással fogadják.

További könnyítést jelent, hogy az általános -, és a középiskola között nincsen váltás, tehát nem okoz stresszélményt a felvételi, az új környezet és az abba való beilleszkedés. Ráadásul a pedagógusok is sokkal jobban megismerik tanulóikat, aminek következtében egy bensőségesebb tanár-diák kapcsolat alakulhat ki, ami szintén a tananyag mélyebb elsajátítását eredményezheti.

Minderre rásegít a tanórák informális légköre, és a tanári szakma megbecsülése is.

A leginkább keresett szakmák

2010-04-18T21:06:00.001+02:00

Bármennyire is furcsa, rengeteg területen keresnek munkaerőt a cégek, még most is, a gazdasági válság idején.

Hazánkban – egy frissen kiadott jelentés szerint – nagy a kereslet a telekommunikáció, a bank és biztosítás, a pénzügy, a gyártás, az ipar, az FMCG, és a humánerőforrás területeken. Jó tudni, hogy ezekre a területekre magasan kvalifikált, nyelveket beszélő munkavállalókat keresnek a cégek.

Aki biztosra akar menni – és affinitása is van hozzá – az válassza az informatikát. Egyrészt azért, mert a digitális ipar körülbelül 400 ezer új munkahely megteremtését fogja eredményezni öt éven belül Európában, például a programozói, szoftverfejlesztői, vagy IT tanácsadói munkakört, másrészt a hatalmas kereslet ellenére évről évre redukálódik az informatikát tanuló hallgatók száma. Tehát a kereslet óriási most is, és az is lesz a következő években.

Emellett a pénzügyi terület is igen keresett a munkáltatói oldalról, ráadásul a számviteli szakmának több szintje is van, kezdve a számviteli, pénzügyi ügyintézőtől, a mérlegképes könyvelőn át, a diplomás adószakértőig.

A humán beállítottságúaknak érdemes a HR vagy a minőségbiztosítás területén elhelyezkedni.

Végül fontos megjegyeznem, hogy nem csak egy diplomásnak van esélye elhelyezkedni, hanem a szakmunkásoknak is, különösen a gépiparban és az építőiparban.

Ha nem teljesítményorientált a férfi

2010-04-12T17:26:00.002+02:00

Évek óta elkötelezetten dolgozom a női egyenlőségért. Többek között ezért vannak speciális női programjaim is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem foglalkozom a férfiakkal is. Egyrészt ügyfeleim majd fele férfi, másrészt nagyon tanulságos nekünk nőknek, ők hogyan állnak helyt a munkában és a magánéletben egyaránt. Tapasztalatom szerint egyre nagyobb teher hárul a férfiakra (is).

Olyan gazdasági kényszer alatt élnek, hogy egyre magasabbra törjenek, folyamatosan teljesítsenek. Mindezt kora gyerekkoruktól, és nincs megállás.

Különösen így van ez nálunk, egy volt szocialista országban, ahol a rendszerváltás által hozott változások hatalmas értékrendi zavarokat hoztak. A felnövekvő generációk nem látnak mintát az idősebbektől és a középgenerációtól, akik ráadásul Magyarországon nagyon erős konzervatív mintákat követnek.

Ugyanakkor Nyugat-Európában és Amerikában már évek óta tapasztalható az a tendencia, hogy a férfiak jelentős része nem tud/nem akar megfelelni a folyamatos teljesítménykényszernek, ezzel mintegy ledobják magukról a hagyományos férfiszerepeket.

Hogy mi ennek az oka, arra most nem térek ki. Sokkal inkább az érdekel, hogyan kezelik ezt a helyzetet a leginkább 35 alatti fiatal férfiak. Egyáltalán csak a fiatal férfiakra jellemző-e ez az attitűdváltás,

Nincsenek könnyű helyzetben ezek a férfiak, mert

1. Meg kell küzdeniük a hagyományos, patriarchális értékeket képviselő férfitársadalommal, apjukkal, idősebb férfirokonaikkal, főnökeikkel, munkatársaik nagy részével, esetleg barátaikkal. Márpedig egyet nem akarnak: küzdeni. Innen tehát segítséget nem várhatnak, sokkal inkább ellenállást és gúnyt.

2. Meg kell értetniük, és el kell fogadtatniuk magukat a hagyományos értékeket képviselő nőkkel, akik egy férfit vezető szerepben képzelnek el a párkapcsolatban (is), akitől érzelmileg és anyagilag függni szeretnének. Ez az új férfiattitűd azonban nem ilyen szerepre vágyik, nem tud és nem akar a védelmező férfi szerepében tetszelegni. Várhatóan a nők ezen rétege sem támogatja, legjobb esetben csak sajnálja őket. Ide tartozhatnak a családjából az anyja, nővérei, nőrokonai is.

3. El kell magukat fogadtatni az önbecsülés és az önismeret magas fokán álló nőkkel, akik a munkájukban önmegvalósításra, a párkapcsolatban egyenrangúságra törekednek. Mivel ezen nők száma viszonylag alacsony, nincs rutinjuk és tapasztalatuk nekik sem ennek az új helyzetnek a kezelésében, ezért mindkét fél részéről kölcsönös tanulást, alkalmazkodást, összecsiszolódást kíván ez a helyzet, amelyben akaratlanul is felbukkanhatnak rossz megoldások és zsákutcák. Azonban a legnagyobb valószínűséggel ezek a nők támogatják, sőt együttműködnek az „új férfiakkal”. Partnerként, barátként, munkatársként.

Mindjárt félmillióan lesznek

2010-03-30T22:56:00.002+02:00

A KSH két napja kiadott adata szerint a munkanélküliségi ráta 2009 decembere és 2010 februárja között 11,4 százalék, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt.

A munkanélküliek 44,9%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap.

Magyarországon 2003-ban még csak hét hónap volt az átlagos keresési idő, s az időtartam évről-évre egy-egy hónappal folyamatosan növekedett. Ez a tendencia világszinten is megfigyelhető volt. 2008-ra elérte az átlag egy évet. Csak azoknak volt kevesebb, akik nem hanyatló iparágban kívántak elhelyezkedni, a megcélzott pozícióhoz megfelelő végzettséggel, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkeztek, és a piac által preferált életkorúak voltak.

A gazdasági válság azonban hatalmasat lökött ezen a statisztikán. És szeretném arra felhívni a figyelmedet, hogy ez csak az átlag. Nagyon kevesen tudnak ma 3 hónap alatt elhelyezkedni, mint az előző hírleveleimben bemutatott interjúalanyom, aki a Youtube-on mondja el, neki hogy sikerült. (Ezúttal a harmadik részre hívom fel figyelmedet, amiben további érdekes tényeket közöl. A 4 perces bejátszás ide kattintva érhető el.) A statisztikai sor másik végén azok állnak, akik 2-3 évig is munkanélküliek. A diplomások közül általában a pályakezdők és a középkorúak tartoznak ebbe a csoportba.

Mit lehet ilyenkor tenni? Azt tanácsolom, semmilyen körülmények között ne mondj fel, csak ha biztos munkahelyed van. Most nem az önmegvalósítás korát éljük. Százszámra érkeznek a HR osztályokra az életrajzok egy-egy meghirdetett állásra. Tanulj meg tökéletes életrajzot írni, és fektess ugyanannyi időt és energiát az álláskeresésbe, amit a már korábban említett interjúrészletben ügyfelem említ.

Az elemzők szerint a munkanélküliek száma hamarosan átlépi az 500 ezres lélektani határt.

Én még nem látom a fényt az alagútban.

Elköteleződve

2010-03-24T08:00:00.000+01:00

A magyar munkavállalók kicsivel több, mint a fele teljesen, illetve többnyire elkötelezettnek érzi magát a munkáltatója felé – közölte legújabb kutatási eredményét a Kelly Service. A korosztályok tekintetében persze megoszlanak az eredmények. Míg az u.n. „baby boom” generáció (48-65 év között) 31 százaléka teljes mértékben elkötelezett, addig az X generációnak (30-47 év között) csak a 24 százaléka, míg az Y generáció (18-29) esetében ez az arány 23 százalék.

„Azok a munkaadók, akik nyíltan beszélnek alkalmazottaikkal a cég nehéz gazdasági helyzetéről és mindent megtesznek annak érdekében, hogy gondoskodjanak róluk, jelentős bizalmi tőkét tudtak teremteni a dolgozók körében” – magyarázta az eredményeket a Kelly Services ügyvezető igazgatója.

Az elköteleződés mértékét leginkább a magasabb javadalmazás növelné, valamint, ha az alkalmazottak változatosabb, nagyobb kihívással járó feladatokat kapnának.

A munkahely váltására leginkább az alacsony fizetés és egyéb juttatások késztetnék a válaszadókat, majd a rossz munkahelyi légkör, és az előrelépési lehetőségek hiánya.

Büntetnek, mert gyerekem van

2010-03-22T21:12:00.003+01:00

Nehéz helyzetben vannak a munkaerő-piacra visszatérni kívánó asszonyok.
A probléma gyökerei a még mindig intenzíven élő nemi sztereotípiára vezethetők vissza, miszerint a nő a háztartásért, a férfi pedig a megélhetés biztosításáért felelős. Ebből következik, hogy a gyengébbik nem számára nem igazán fontos a munka, továbbcsavarva a gondolatmenetet: nem is igazán alkalmasak vezetői poszt betöltésére.

A JÓL-LÉT Alapítvány tavaly végzett felmérésében három csoportra osztotta a cégeket aszerint, hogy miként viszonyulnak a kisgyermekes munkavállalókhoz.

Leginkább az állami tulajdonú, illetve jellegű vállalatok juttatják előnyökhöz a kisgyermekes anyákat.

A legtöbb tudásalapú szervezeteknél, a fontos szerepet betöltő nők a szülési szabadság alatt is megtarthatják nekik járó korábbi juttatásaikat (laptop, mobiltelefon, autó), majd a visszatérésük után lehetőséget kapnak egy rugalmasabb munkaidő betöltésére is. Persze, ha túl sokáig vannak távol, előfordulhat, hogy a munkaerő-állomány részben, vagy teljesen kicserélődik, így értelem szerűen nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

Sajnos azok az anyák is, akik olyan vállalatok alkalmazottai, ahol nem fontos a családbarát jelleg kialakítása, sőt!

Mit lehet tenni ez ellen? Megoldásként szolgálhatna a humánerőforrás-menedzsment módszerek felülvizsgálata, és módosítása. Ám erre még nem fordítanak sok időt és energiát a magyar munkáltatók. Csak a felelős posztot betöltő női vezetők szolidaritásában bízom.

Hogy lehet 3 hónap alatt vezetői állást találni?

2010-03-18T09:32:00.002+01:00

A gazdasági válság cseppet sem látszik enyhülni, már ami a munkavállalók helyzetét érinti. További elbocsátások, állásvesztések tapasztalhatók, valamint az, hogy egy-egy meghirdetett állásra most már nem több tízen, hanem több százan is jelentkeznek.

Ilyen viszonyok között találkoztam egy régi, kedves ügyfelemmel, aki novemberben veszítette el az állását. Szervezetfejlesztéssel, tanácsadással foglalkozott, és hasonló állásokat keresett. Pontosabban úgy döntött, hogy gazdasági válság ide, gazdasági válság oda, ő akkor is feljebb lép a szamárlétrán.

Minden olyat megtett, amit a karrier tanácsadók tanítanak, ráadásul kitartása is volt, és az álláskeresést egy kalandnak fogta fel. Az előbbire példa a 140 pályázat, amit szétküldött, az utóbbira a végeredmény, de ezt egyelőre nem árulom el.

Mivel nagyon sokat lehet tanulni tőle, ezért a vele készített interjút több részletben is felteszem ide, a blogomra.

Az első részt, a 3,20 perces filmet a youtube-on megtekintheted ide kattintva.

A cégek szemszögéből

2010-03-17T08:00:00.001+01:00

Többnyire a munkavállalók szemszögéből vizsgálom a munkaerőpiacon fellépő problémákat, ám érdemes néha egy kicsit perspektívát váltani, és felismerni, hogy bizony a cégek is rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy megszerezzék maguknak a felsőoktatásból kikerülő, kiváló kvalitással, és szakmai tudással rendelkező fiatalokat.

Ehhez egy új kommunikációs csatorna kiépítésére volt szükség, amely a személyes kapcsolattartáson, továbbá a gyakornoki programokon alapul. Ezáltal a munkáltató is megismeri az alkalmazni kívánt egyéneket, illetve a diákok is betekintést nyerhetnek az adott szervezet kultúrájába. Persze a siker nem jön magától.

A vállalatok előnyben részesítik – a szakmai gyakorlaton, nyelvvizsgán, és a kiváló számítástechnikai ismereteken túl – azokat a friss diplomásokat, akik rendelkeznek releváns munkatapasztalattal, és részt vettek tanulmányi versenyeken.

Amit a leendő munkavállalók hiányosságaként említenek az az idegen nyelv(ek) nem megfelelő ismerete, valamint az, hogy nem tudnak strukturálisan gondolkodni, rendszerben és folyamatában látni a dolgokat. Ám ha az összes kritériumnak eleget tesznek, akkor számos béren kívüli juttatásra, tréningeken és továbbképzéseken való részvételre számíthatnak, legalábbis az Audi Hungária Motor Kft.-nél biztosan, aki mellesleg elnyerte 2009-ben a közgazdász hallgatók által legnépszerűbb cégnek ítélt első helyet.

TOP 10 Vállalat 2009-ben a közgazdász hallgatók körében:

1. Audi Hungária Motor Kft.

2. MOL Csoport

3. OTP Csoport

4. Coca-Cola

5. Hilton

6. L'Oreal

7. Magyar Telekom Nyrt.

8. Minisztériumok

9. IKEA

10. Deloitte

(forrás: hrportal.hu)

Bizonytalan talajon a munkaerő-kölcsönzés

2010-03-13T12:00:00.000+01:00

Nagyon népszerű foglalkoztatási forma a munkaerő kölcsönzés. Elsősorban a munkáltatók látják a hsznát, hiszen ezáltal számos járulékos előnyre tehetnek szert, igaz nem sokáig. Legkésőbb 2011. decemberéig ugyanis át kell venni az uniós szabályokat, amiről a cégek és a szakértők véleménye igen megosztott. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a jelenlegi jogszabály és az új irányelv sem fogalmaz egyértelműen, mindezek ellenére a munkavállalóknak nem árt néhány dologgal tisztában lenniük.

1. Ha a kölcsönbeadó vállalatnak nincs a kölcsönzésre jogalapja, akkor a munkaviszony a munkavállaló és a kölcsönbevevő cég között jön létre a tényleges munkavégzés első napjától számítottan.

2. A kölcsönzés hossza 6-12 hónapig terjedhet.

3. Általános szabály – néhány kivételtől eltekintve -, hogy a kölcsön-munkavállalót az egyenlő bér elve illeti meg, azaz ugyanazt a munkát végzőknek, ugyanannyi bért kell kapniuk, 6 hónap után pedig a juttatásoknak is meg kell egyezniük.

Még egy dologra hívnám fel a figyelmedet, ugyanis komoly konkurenciát jelentenek az iskolaszövetkezetek által foglalkoztatott diákok, ugyanis februártól e foglalkoztatási forma már nem minősül munkaerő kölcsönzésnek, így a nem diák munkavállalók kiszorulhatnak a munkaerő piacról, ugyanis az ő foglalkoztatásuk akár 40%-kal is többe kerülhet, mint a nappali tagozatos tanulóké.

Előnyt jelent-e a mesterképzés?

2010-03-11T13:58:00.002+01:00

A mai napon Budapesten tartják az ún. felsőoktatási Bologna-konferenciát, amelynek többek között egyik témája, hogy értékeljék az Unió egységes felsőoktatási rendszerét..
Az adatok szerint Magyarországon mintegy 18-19 ezer hallgató vesz részt, az ún. osztott képzés második részében, a mesterképzésben, amelytől munkaerő-piaci értékének növekedését várja.
Hogy jelentkezik-e ez az előny, és mekkora lesz a csak alapképzésben résztvevőkkel szemben, többek között erről szólt tegnap az MTV1 Az Este c. műsorában az első blokk, amelyben engem is megszólaltattak.
Mivel a felvett interjúból csak részleteket vágtak be, ezért szeretném megosztani veled a véleményemet.

Jelenleg nincs olyan szakember, aki meg tudja mondani, hogy mennyivel lesznek keresettebbek a mesterképzésben résztvevők a többiekhez képest. A hallgatók között nagy a bizonytalanság, ezt jelzi, hogy kb. negyedük választja csak, hogy további két évet tanul.
Jelenleg a gazdálkodó szervezetek sem látják, hogy mennyivel ér többet az ilyen diák.

Véleményem szerint még évekig két dolog lesz sokkal fontosabb. Az egyik, hogy melyik egyetemen, főiskolán tanult a pályázó, ugyanis kimondva-kimondatlanul beárazzák a felsőoktatási intézményeket a cégek.

Némely álláshirdetésben jelzik is, hogy az X egyetemről érkezett
előnyben részesül.

Másrészt a diploma jellege nem garancia arra, hogy milyen készségekkel, kompetenciákkal rendelkezik a jelölt, nekik pedig az a fontos, hogy azonnal hadra fogható embert találjanak. Márpedig itt van a kutya elásva: a legtöbb munkahelyen nyelvet felsőfokon beszélő, jó gyakorlati érzékkel megáldott, terhelhető embert keresnek, és – a kutatókat leszámítva – nem elméleti szakembert.

Ettől függetlenül megjelentek az első vélemények a csupán alapképzésben résztvevőkről. Sok helyen azt tartják róluk: technikusok.

A baj az, hogy maguk az érintettek is úgy érzik, nem elég a tudásuk, ebből
adódóan az önbizalmuk alacsony, nem hisznek magukban, el sem tudják képzelni,
hogy jó állást sikerül majd megcsípniük.

Viszont ne csak a hátrányokról, hanem az előnyökről is essék szó. Vitathatatlan érdeme a rendszernek, hogy lehetővé teszi a külföldi tanulást, márpedig a külföldön töltött fél-egy év óriási előnyt jelent az álláskeresés során. Bizonyítja a pályázó mobilitását, bátorságát, a különböző kultúrák ismeretét és a zökkenőmentes együttműködést, feltételezi a jó nyelvtudást és a sort folytathatnám.
Sok érdekes adat, tény elhangzik a riportban, ezért javaslom a kb. 10 perces blokk megtekintését, amelyben Hiller István és az osztrák oktatási miniszter is nyilatkozik, természetesen nem rejtve véka alá a jogos kritikákat.
A bejátszást megtekintheted itt:

Több százan egy állásra

2010-03-06T19:51:00.003+01:00

A hazai munkanélküliség hamarosan eléri a 11%-ot, ennek ellenére néhány munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakember úgy véli, hogy keresleti oldalról némi élénkülés mutatkozik. A munkaerő közvetítő cégeknél már egyre több időszakos, részmunkaidős munkavállalót alkalmaznak, különösen adminisztrációs, irodai kisegítő, call-centeres munkakörbe. Sőt, egyre nagyobb az igény az állandó munkatársakra - nyilatkozta Repka Ágnes, a Trenkwalder országos munkaerő-közvetítő vezetője egy interjújában.

Az észak-magyarországi régióban is egyre több álláshellyel várják a jelentkezőket, különösen segéd- és betanított munkásokat, kereskedelmi eladókat, fémmegmunkálókat, varrónőket, vagyonőröket, és festőket keresnek.

Ezzel szemben Budapesten csökkent az igény a fizikai munkaerőre, habár az élelmiszeriparban szezonálisan dolgozó betanított munkásoknak, illetve az elektronikaipar szakmunkásainak, és túlképzettnek számító, középfokú végzettséggel rendelkező társaiknak még van esélyük.

Keresleti szempontból az örök befutók még mindig az értékesítők, az 5-10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező pénzügyi szakemberek, és egy vagy több idegen nyelvet beszélő mérnökök.

Mindezek mellett a számok azt mutatják, hogy egy-egy pozícióra több százan jelentkeznek, legyen szó programozóról, vagy a már emlegetett betanított munkásról. Látványos munkapiaci fellendülés pedig csak 2012-re várható.

Vállalkozóból alkalmazott?

2010-03-03T11:01:00.002+01:00

Egyik ügyfelem, a harmincas éveinek elején járó fiatalember 10 éve vállalkozik, (több száz milliós forgalmú cége van, 40 alkalmazott stb.)de most már nem lát benne több fantáziát, és visszamenne alkalmazottnak. Természetesen nem beosztottnak, hanem vezetőnek. Mivel idáig nem voltak ilyen gondjai, hiszen ő vett fel embereket, eljött hozzám konzultációra, hogy megtudja, vajon mi várja majd a munkaerő-piacon.

Nem ő az egyetlen, aki pár év vállalkozói lét után a biztos, kiszámítható, bár igen kötött alkalmazotti formát választaná. Meg is értem. Ellenben a pályáztatók úgy tekintenek az ilyen emberre, mint aki a Marsról érkezett.

Rögtön leszögezem, hogy szerintem nincs különbség a vállalkozó és az alkalmazott között. Egyik alma, másik körte, azaz mindketten különböznek egymástól. Egyikük sem ettől lesz értékesebb. Mindkét munkaformának mások az előnyei és hátrányai. Viszont mindkét fél a másikra irigykedik. A vállalkozó az alkalmazott biztonságát és a havi fixet irigyli, az alkalmazott a vállalkozó szabadságát és pénzét.

Namármost, biztosak lehetünk abban, hogy a következő évtizedekben nagyon változatos munkaformáknak nézhetünk elébe. Lesz benne „normális”, azaz 8 órás, határozatlan időre szóló munkaszerződés, atipikus munkavégzés, egy-egy projektre szóló munka, esetleg vállalkozás és bizony tartós vagy átmeneti munkanélküliség is. Egy a biztos, hogy elenyésző lesz azok száma, akik 40 éven át egy munkaformában fognak/tudnak majd dolgozni.

Viszont felhívnám a figyelmedet arra, milyen veszélyeket rejt magában, ha valaki marslakóként, pontosabban vállalkozóként akar visszamenni alkalmazottnak.

A HR osztályon dolgozók egyszerűen NEM ÉRTIK az okát. Miért akarja valaki a függetlenségét feláldozni, miért nem akar szabad, főnökmentes életet élni? Lehet, hogy tehetségtelen? Csődbement? De akkor milyen munkát fog nálunk végezni? – gondolják, és szinte azonnal félreteszik a pályázatát.

Ez nem ritka jelenség, rengeteg embert érint nálunk. Hogy miért írok róla? Hogy tudd, ha netán vállalkozó lennél, vagy ezt fontolgatod, nagyon gondold át ezt a váltást. Gyakorlatilag nem tudsz visszamenni alkalmazottnak, ha pedig elmúltál már negyven, az még jobban nehezíti a helyzetedet, mert már a „kezdő”, esetleg az újrakezdő kategóriába sem férsz bele.

Ha mégis így jártál, mit tehetsz, hogy ne szenvedj hátrányt az álláskeresés során? Néhány tipp.

1. Ha rövid ideig (max. fél-egy évig) voltál (kényszer)vállalkozó pl. biztosítási ügynök, MLM rendszer tagja stb., azt ne írd be az életrajzodba. Jobb, ha azt mondod, állást kerestél ezalatt, esetleg külföldön tanultál nyelvet.

2. Semmiképp ne írd be, hogy tulajdonos voltál. Csak az ügyvezetői titulust.

3. Ezt is csak akkor, ha vezetői állásra pályázol, mint a tegnap nálam járt ügyfelem.

4. Ha nem akarsz vezető lenni, csupán munkatársi beosztásra vágysz, akkor nincs tippem, ugyanis ebben a szituációban lehet leginkább elvérezni.

5. Természetesen nem kell és nem is lehet eltitkolnod, hogy vállalkozó voltál, esetleg most is vagy, de ne te kezdj el beszélni róla. Ha pedig nem lehet kikerülni a témát, akkor nagyon készülj fel belőle, mivel indokolod meg visszatérésedet.

6. Szerintem jó módszer, ha üzleti titokra hivatkozva nem árulod el, milyen veszteségeid voltak, mennyire nem ment a bolt, milyen viszályok voltak a tulajdonostársak között stb. Ne teregesd ki a szennyest, csak magadnak ártasz vele.

Most, a gazdasági válság idején rengetegen gondolkodnak vállalkozásban, nem egyszer kényszervállalkozásba is belekergetik őket. Én, aki vállalkozáspárti vagyok, mégis óva intelek ettől. Például az előbb említett nehézségek miatt.

A válság káros az egészségre (is)

2010-02-27T20:42:00.001+01:00

A munkahelyi stressz egyik, a gazdasági válság által felerősített formája, a munkanélküliségtől való félelem. Egy nemzetközi kutatócsoport 16 európai ország munkavállalói körében (több mint 23 ezer dolgozó) vizsgálatot készített arra vonatkozóan, hogy az állásvesztéstől való félelem mennyire károsítja az egészségügyi állapotukat. Nem meglepő módon Magyarország az élvonalban halad, már ami az egészségkárosító hatás mélységeit illeti, ahogyan Dánia, Németország, Görögország, Izrael, Csehország, Oroszország, Hollandia és Lengyelország is. Kevésbé fordult elő Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, míg Belgiumban és Svédországban ez a probléma egyáltalán nincs jelen – állítják a kutatók a Social Science and Medicine című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Az eredmények függetlenek voltak nemtől, kortól és családi állapottól, továbbá a legtöbb országban úgy gondolják, hogy egy állás esetében a legfontosabb a jövedelem mértéke és biztos megléte – kivéve Dániában, Hollandiában és Svédországban, ahol a munkatársakkal való kapcsolat dominál.

Érdemes azon elgondolkodni, hogy a globalizáció és a kapitalizmus egyre hangosodó dübörgése mennyire képes elmélyíteni ezeket a problémákat, és vajon a munkáltatók, vagy netán a munkavállalók fognak-e lépéseket tenni az ügy megelőzése vagy javítása érdekében.

Munkavédelem

2010-02-26T16:15:00.000+01:00

A gazdasági válság nem csak a munkanélkülieket sújtja, hanem a munkahellyel rendelkezőket is. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) közleménye szerint, a tavalyi évben sokkal több munkaügyi jogsértés történt, mint a korábbi években.

Ez először is annak köszönhető, hogy sok vállalat legelőször a munkavédelmi szakembereitől vált meg, aminek következtében a munkaeszközök biztonsági állapota elkezdett romlani, a munkavédelmi kontroll megszűnt létezni – nyilatkozta Dudás Katalin, az OMMF elnöke a Hr portálnak.
Másodszor, az állásuk féltése miatt, az emberek kiszolgáltatott állapotba kerültek, jogaikkal számos esetben nem tudnak élni, hiába rendelkeznek az őket védő szabályok ismeretével. Megoldást jelenthetne a névtelen panasztétel. 2009-ben 56 ezer ellenőrzést hajtottak végre, amiből 10ezer alapult munkavállalói panaszon, közérdekű bejelentésen vagy kérelem alapján.
Mielőtt bárki kedvet kapna valamelyikhez, nem árt árnyalni a közöttük lévő különbségeket. Panasztétellel akkor élhet a munkavállaló, ha a sérelme saját helyzetére vonatkozik, például nem kapott műszakpótlékot. Közérdekű bejelentéssel abban az esetben lehet élni, ha a foglalkoztató rendszeresen megsérti a jogszabályokat. Kérelmet pedig olyan jogsérelem esetén lehet indítványozni, ami a munkaügyi ellenőrzési törvény által kizárólag kérelemre indulhat, és a kérelmező maga az elszenvedő, mint például az egyenlő bánásmód be nem tartása.
Persze kérdés, hogy mindezek mennyit érnek, hiszen a hatóság nem köteles eljárást indítani. Mindezek ellenére az OMMF elnöke bíztat, a kétségbeejtő helyzet feloldását pedig a következő nemzedék tudatosságra nevelésében látja.

És én is csak bátorítanálak. Ha nem lesznek próbaperek, akkor soha nem változik semmi.

Kell-e ennyi diplomás?

2010-02-22T16:28:00.002+01:00

Alig egy hete járt le az ezévi felsőoktatási jelentkezések határideje, ám a diplomások jelene és jövője soha nem veszti aktualitását.

Nincs is olyan hét, hogy a média ne foglalkozna a témával, gyakran engem is megszólaltatnak. Így történt ez a múlt héten is, amikor Havas Henrik az ATV Hőmérő című műsorába hívott többedmagammal, mert kíváncsi volt a szakemberek véleményére: Vajon szükség van-e ennyi diplomásra?

A műsorban számos – általam ismeretlen – információt, adatot hallottam, ezt szeretném most veled megosztani.

Manherz Károly szakállamtitkár (OKM) elmondta, hogy a magyar felsőoktatás kapacitása kb. 400-43 ezer fő, ám jelenleg „csak” 380 ezer fő vesz bene részt. Az Unió ajánlása szerint minden országban a 18-24 éves korosztály 50%-ának kellene benne lennie a felsőoktatásban, ehelyett Magyarország a 42-43%-nál tart. Magyarul, jó ha tudod, további tízezrek fognak a csökkenő gyereklétszám mellett bekerülni a következő években a felsőoktatásba. Tovább nő a végzett diplomások száma, azaz a munkavállalók közötti verseny tovább fog erősödni.

Szilágyi János a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója elmondta, a gazdálkodó szervezetek ma már beárazzák a különböző diplomák értékét, amelyben szerepet játszik, hogy túlképzés van a bölcsészettudományi képzéseken és az agrár területeken, és alulképzés van műszaki területen. Ezen a területen gyakorlatilag Makedóniával állunk egy szinten: 1000 főre 5 felsőfokú műszaki végzettségű jut. Gépészmérnökök, villamosmérnökök iránt igen nagy a kereslet, gyakorlatilag az egyetemen még lábon elkelnek, és 250.000 Ft-os kezdő fizetéssel alkalmazzák őket.

Elhangzott, hogy a bölcsész- és társadalomtudományi képzésben résztvevők esetében semmilyen összeget nem sajnálnak a hallgatók és szüleik, hogy ilyen irányú stúdiumokat hallgassanak, ám az elhelyezkedésnél a vágyak messze állnak a realitástól, szinte ők alkotják az állásnélküli diplomások legnagyobb hányadát.

Mind a felsőoktatásban, mind a munkaerőpiacon a mennyiség mellett a minőség is fontos. Évek óta panaszkodnak a tanárok és az oktatók arra, hogy egyre romlik a hallgatók minőségi összetétele. Az államtitkár úr már olyat is megszellőztetett a műsorban, hogy pár év múlva a megszerezhető 200 pontot 240-re kellene felemelni, sőt mi több, ún. képességvizsgálatokat kellene bevezetni jónéhány szakon. Karrier tanácsadóként az a véleményem, hogy félelmetesnek tűnhet ez a vizsgálat a fiatalok számára, de abban biztos vagyok, hogy sok későbbi csalódást meg lehetne vele spórolni.

Javaslom a műsor megtekintését, különösen akkor, ha újabb diploma megszerzésén töröd a fejed, esetleg érintett fiatal van a közeli családtagok között. A 2x1 órás műsor 2xfél órás blokkban hallgatható meg az alábbi linkeken.

http://atv.hu/cikk/20100219_homero_2010_02_18_1_resz

http://atv.hu/cikk/20100219_homero_2010_02_18_2_resz

Felmérés a fizetésekről 2.

2010-02-16T14:29:00.004+01:00

December elején kezdtem a hazai fizetéseket felmérni a www.karriertanacsado.hu honlapom és a jelen blog olvasói között. Célom ezzel az volt, hogy pontos képet kapjunk a hazai fizetések alakulásáról.

Több száz névtelen űrlapkitöltő küldte és küldi el azóta is a fizetésére vonatkozó adatait, amit ezúton is köszönök. Előző bejegyzésemben a legalacsonyabb – azaz a nettó 100.000 Ft alatti – fizetéseket gyűjtöttem össze, ez alkalommal a legmagasabbakat mutatom be.

Mielőtt elkezdeném, fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nem reprezentatív minta, az adatokat nem ellenőrizhettem (főleg, mert beazonosíthatatlanok a személyek), és csak azokat vettem figyelembe, ahol a válaszok egyértelműen lettek megadva.

A fizetések megítélésében a havi nettó fizetés mellett az életkor, a nem, a lakhely és a beosztás is fontos tényező, mint ahogy az is, hogy van-e cafeteria, bónusz, milyen az elvárt nyelvtudás, és mennyi szakmai gyakorlat volt szükséges az adott állás betöltéséhez.

A beérkezett adatok alapján én nettó 300.000 Ft-nál húztam meg a legmagasabb sávot.

Pontosan ennyit három fő jelölt meg havi bérként. Egy 29 éves, budapesti nő, aki egy multinacionális cégnél HR munkatárs. 3-5 év szakmai gyakorlat , és tárgyalási szintű angol nyelv tudás kell a munkájához, viszont sem cafeteria, sem bónusz nincs náluk.

Egy 31 éves budapesti férfi is ennyit jelölt meg fizetésként. Ő mérnök, egyben telepvezető egy magyar tulajdonú középvállalatnál, ahol nem kell nyelvtudás, de mint megjegyezte: személyes attitűd is kellett az állás elnyeréséhez. Náluk sincs se cafeteria, se bónusz.

Egy 45 éves budapesti férfi is ennyit keres egy magyar középvállalatnál, mint kereskedelmi igazgató. A bónusza 35%, és több mint 5 éves szakmai gyakorlatot, valamint tárgyalóképes angol nyelv tudást várnak el tőle.

A következő személy esetében mindjárt százezer forintot ugrunk, mert nettó 400.000 Ft-ot keres egy 40 éves budapesti nő, mint projektasszisztens. A nemzetközi szervezetnél minden bele van kalkulálva a bérébe. További érdekesség, hogy ugyan tárgyalási szinten várnak el két nyelvet, de munkájához elég a középfokú végzettség is.

Tovább lépve megtudhatjuk, egy 29 éves nő Londonban havi nettó 450.000 Ft-ot keres. (Feltételezem, átszámította forintra.)A foglalkozása: Client Biller, és cégénél -- amely multicég --, elég volt 1-2 év gyakorlat, no és a tárgyalóképes angolja.

Most egy nagyot ugrunk, ennek a duplájára. Havi nettó 900.000 Ft-tal vezet az űrlapot kitöltők között egy 30 éves férfi. Termelési vezető egy vidéki nagyvárosban található multinacionális cégnél. Ehhez jön még náluk a cafeteria. Viszont tárgyalási szintű angol nyelvtudás és 3-5 év szakmai gyakorlat szükséges a munkájához.

Remélem, hozzájárultak ezek az információk, hogy pontosabb képet kapj a hazai fizetésekről. Fogok még írni az eredményekről, addig is szívesen veszem, ha újabb adatokkal töltöd fel az adatbázist. Ezt megteheted ide kattintva.

Felmérés a fizetésekről 1.

2010-02-11T15:57:00.003+01:00

December elején indítottam el azt a felmérést, amelyben a hazai fizetéseket szeretném figyelemmel kísérni, hogy megoszthassam az érdeklődőkkel a tapasztalatokat.

Több száz névtelen űrlapkitöltő küldte el azóta a fizetésére vonatkozó adatait, amit ezúton is köszönök.

Viszont lassan elérkezett az ideje annak, hogy beszámoljak arról, milyen tanulságokkal szolgálnak a számok. Mielőtt elkezdeném, fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nem reprezentatív minta, az adatokat nem ellenőrizhettem (főleg, mert beazonosíthatatlanok a személyek), és csak azokat vettem figyelembe, ahol a válaszok egyértelműen lettek megadva.

Elsőként a legalacsonyabb fizetéseket, azaz a nettó 100.000 Ft alattiakról ejtenék szót: vajon kik, hol és milyen munkáért kapnak diplomás létükre ilyen keveset.

A listában szereplők közül a legkevesebbet – 50.000 Ft-ot – egy vidéki nagyvárosban élő 39 éves tanárnő keres. Remélem, nem teljes munkaidőben dolgozik ilyen kevés pénzért.

Őt követi 57.000 Ft-tal egy vidéki kisvárosban élő 29 éves nő, aki egy közalapítványnál végez marketinges munkát. A felsőfokú végzettség szükséges a munkájához, a nyelvtudás nem. Az alacsony fizetését ellensúlyozza, hogy bónusz jár a fizetése mellé.

A sort még mindig egy nő folytatja, aki egy vidéki nagyvárosban műszaki szakelőadóként dolgozik egy magyar tulajdonú nagyvállalatnál. Igaz, elég a középfokú végzettség is, a bére így 83.000 Ft.

A férfiak közül a legkevesebbet – 85.000 Ft-ot – egy 33 éves, vidéki kisváros kisvállalkozásában dolgozó viszi haza, mint rendszergazda. Az ő munkájához is elég a középfokú végzettség, ám az angol szükséges.

Még egy férfi található a nettó 100.000 Ft alatt keresők között. Ő egy multicég alkalmazottja, aki szakmai gyakorlat és nyelvtudás nélkül havi nettó 70-90 ezer forint között keres, és ehhez bónuszt kap. Mindezt 25 évesen.

Nettó 92.000-et ketten kapnak kézhez havonta: az egyikük kisvárosban dolgozik ügyfélszolgálati asszisztensként. A 24 éves nőtől felsőfokú végzettséget, és tárgyalási szintű angol és német nyelvtudást várnak el ezért a pénzért. Igaz van náluk cafeteria. A másik hölgy kétszer ennyi idős, azaz 48 éves, és egy kistelepülésen Teleház-vezető. Se bónusz, se cafeteria, viszont felsőfokú végzettség és tárgyalási szintű idegen nyelv tudás elvárt az állásához.

A sort egy 30 éves női pedagógus zárja, aki majdnem kétszer annyit keres az elsőként említett kollégájánál, pontosan nettó 97.000 Ft-ot, amihez cafeteria és bónusz is jár, bár ahogy írta: ennek mértékéről fogalma sincs.

Fogok még írni az eredményekről, addig is szívesen veszem, ha újabb adatokkal töltöd fel az adatbázist. Ezt megteheted ide kattintva.

dr. Munkanélküli

2010-02-07T16:50:00.003+01:00

A tavaly ősszel készített felvi.hu felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett diákok 45 százaléka úgy gondolja, hogy a jogi pálya az, ami leginkább biztosítja a szakmai és anyagi elismerést. Vajon mennyire igaz az az elképzelés?

Leginkább semennyire, pontosabban nagyon sok energiára, kitartásra, és korán definiált elképzelésekre van szükség. Tapasztalatom szerint ugyanis sokan azt hiszik, elég, ha történelemből jók a jegyeik.

Mielőtt bárki a jogi pályára adná fejét, lássuk, milyen lehetőségek várnak a végzett hallgatókra.

Elsőként a közalkalmazotti állást említem. Egy bírósági fogalmazó esetében körülbelül 25-szörös túljelentkezésre kell számítani, annak ellenére, hogy a fizetést a közalkalmazotti bértábla szerint adják – ami nem túl magas -, igaz béren kívüli juttatások, és szabadnap is jár a dolgozóknak. A jogi berkekben az a közbeszéd járja, hogy protekció kell leginkább egy ilyen állás elcsípéséhez.

További lehetőség lehet nyitni egy ügyvédi irodát, amihez igazolt képesítés, szakvizsga, és egy bejegyzett telephely kell. Igaz a verseny itt is nagy, hiszen körülbelül 3500 (ennek a fele a fővárosban) ügyvédjelölt van az országban, de némi vigaszt nyújthat az a tény, miszerint a munkadíj összegét mindenki maga határozza meg. Már csak az ügyfeleket kell megkeresni.

Szerencsét lehet próbálni egy multinacionális cégnél is, de a követelmények itt is nagyok. A munkáltatói oldalról a következő elvárások fogalmazódnak meg leginkább: az egyetemi évek alatt specializálódjanak egy szakterületre, külföldi munkatapasztalattal is rendelkezzenek (lehet ez ösztöndíj is), valamint legalább egy, de inkább kettő nyelvet tárgyalási szinten beszéljenek a jelentkezők.

Évente hozzávetőleg 6000 hallgatót vesznek fel a jogi intézményekbe, amiből arra lehet következtetni, hogy ugyanennyien lépnének be a munkaerőpiacra, de sokuknak ez mégsem sikerül, így kénytelenek a dr. Munkanélküli titulussal megelégedni.

Utálom a munkámat!

2010-02-03T08:00:00.002+01:00

Sehol nem könnyű elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Hát még elégedett alkalmazottnak lenni! Különösen feltűnő ez az érzés az úgynevezett Y generáció tagjai között. (Magyarországon a 15 és 24 év közöttiek fémjelzik ezt a korosztályt, míg az X generációt a 25-44 évesek képviselik.)

A The Conference Board nonprofit szervezet tavalyi felmérése szerint az amerikai beosztottak 55 százaléka elégedetlen az állásával, ami leginkább a 25 év alatti pályakezdőkre jellemző. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a fiatalok igényei és a munkáltatók juttatásai sok esetben nem találkoznak egymással. Nem beszélve arról, hogy nem mindig a képzettségüknek megfelelő feladatokkal látják el őket. Ez az első néhány év után persze változik, legalábbis a statisztikák ezt mutatják. A 25 és 34 év közötti munkavállalók jelentős hányada már pozitívabban nyilatkozik, hiszen végre kiléptek a pályakezdő státusból, ami a munkakörülmények javulását idézte elő. Ám érdemes Lynn Franco, az amerikai Fogyasztói Kutatói Központ igazgatójának összegzésén elgondolkodni, miszerint az Y generáció jelentős hányada nem szeret dolgozni…

Hogy nálunk is így van-e, arról nem olvastam statisztikát. De tény, hogy a mai munkába álló korosztály mást keres és mást vár el a munkahelyétől, mint a szülei. Dr. Nemeskéri Zsolt, a Pécsi tudományegyetem tanára pár hete a HR-portálon fejtette ki véleményét ez ügyben:

"A mai fiatalok, huszonévesek értékrendje egészen megváltozott, úgy gondolják, hogy az emberek nem azért élnek, hogy dolgozzanak; éppen ellenkezőleg, azért dolgoznak, hogy a közvetített mintáknak megfelelő életük lehessen."

Az amerikai TOP 10

2010-01-30T08:00:00.000+01:00

A gazdasági válság tartós jelenlétével, egyre jobban emelkedik a hazai munkanélküliségi ráta (2009 szeptembere és novembere között 10,5 százalék - KSH), ám ez nem magyar specialitás, Amerikában is már több mint 10 százalékra emelkedett ez a szám.

A helyzetet tovább rontja a munkahelyek keresletének – kínálatának aránytalanul nagy asszimetriája, azaz a fejlődés nem indulhat meg addig, amíg több a vadász, mint a fóka.

Ebből a problémából kiindulva, az Amerikai Munkaügyi Hivatal összeállított egy top 10-es listát azokról az állásokról, melyek feltételezésük szerint a következő években leginkább keresett szakmáknak fognak bizonyulni. Ebből az látszik, hogy első sorban a pénzügyi és az egészségügyi szektor megerősödését várják.

Lássuk a listát:

könyvelők,
hivatalnokok,
ügyfélszolgálatosok,
vendéglátósok,
kisegítők,
bolti eladók,
hivatásos nővérek,
ápolók,
egészségügyi segédmunkások,
házi betegápolók.

Annak ellenére, hogy a felsoroltak közül nem szükséges mindegyik tevékenység műveléséhez felsőfokú végzettség, Lawrence Katz amerikai közgazdász úgy véli, hogy csak az egyén előnyére válhat, ha különböző továbbképzéseken vesz részt. A tengeren túlon biztosan helyesnek bizonyul ez az elmélet, de a hazai munkavállalók nem éppen ezekért a szakmákért lelkesednek. Némelyike meglehetősen rosszul fizetett illetve alacsony vagy átlagos presztízsű szakmák ezek.

Kíváncsi vagyok, nálunk ez a tendencia mikorra gyűrűzik be.

Jöhet a keresztféléves képzés

2010-01-28T08:00:00.000+01:00

Január 15-ével a felsőoktatási intézmények meghúzták a keresztféléves ponthatárokat, amelynek eredményeképpen közel 4500 jelentkező folytathatja tanulmányait. A többség a mesterfokozat elsajátítását tűzte ki célul (3550-an), míg a többiek a felsőfokú szakképesítésre (417), valamint a pénzért kapott alapdiplomára (412) kívánnak szert tenni. (forrás: OKM).

Még mindig a gazdaságtudományi szakok a legnépszerűbbek a diákok körében (43 %), ezt követi a műszaki képzés (23%), a sereghajtó pedig az agrár szektor (12%).

A legújabb pontozási rendszerben maximálisan 400 pont szerezhető, amihez még 80 többletpontot rendelhetünk, ha emeltszintű érettségit tettünk, és rendelkezünk plusz nyelvvizsgával.

Tavalyhoz képest annyi változtatást történt – a minőségi felsőoktatás elérésének érdekében -, hogy alapképzés esetében 200 pont alatt, a felsőfokú szakképzésben 140 pont alatt senkit nem vehetnek fel az intézmények.

A mesterképzések esetében kicsit bonyolultabb a rendszer, hiszen intézményenként, sőt szakonként változó a számonkérés módja, és a pontszámítási eljárás.

Mindazoknak, akik szeptembertől kezdve szeretnék újból koptatni az iskola padjait, illetve akiknek nem sikerült a felvételi, de még lelkesek, február 15-ig kell jelentkezni az adott felsőoktatási intézménybe/intézményekbe. A www.felvi.hu weboldalon az összes ezzel kapcsolatos információ megtalálható.

Mi a közös Orwellben és a Facebookban?

2010-01-26T16:51:00.002+01:00

Mindössze annyi, hogy a szókimondó angol író mellett a Facebook, és a többi internetes közösségi oldal használatát is oktatni kívánják Nagy-Britanniában a következő tanévtől kezdve, legalábbis ezt írja a The Daily Telegraph brit napilap.

A tárgynak már neve is van: angol tanulmányok és digitális kommunikáció, ami arra hivatott, hogy megtanítsa a diákoknak azt, hogyan is működnek ezen portálok. A tervek szerint, mint önálló tárgyat is fel lehetne venni, vagy a részét képezné a hagyományos angol nyelv és irodalomnak, ezáltal az alapfokú érettségi vizsgának is. A kérdés már csak az, hogy valóban szüksége van-e az egyébként már digitalizált ifjúságnak arra, hogy mindezt az iskolapadban sajátítsa el, hiszen igaz, hogy az már nem versenyképes, aki nincs fent mondjuk a Twitteren, de félő – ahogy az ellenzők is hangoztatják -, hogy elvonja a figyelmet fontosabb tananyagokról, mint akár az üledékes kőzetekről vagy a szerves kémiáról.

Én valahogy a kettő között látom az igazságot. A holt tudással nem sokra megyünk, ugyanakkor a technika üres alkalmazása sem visz eredményre.

De a gyerekek biztos imádni fogják.

Háború vagy béke

2010-01-21T15:51:00.003+01:00

Ugyan jelenleg a munkahelyi elbocsátások mennyiségéről és minőségéről van leginkább tudomásunk, ez alkalommal essék szó a munkavállaló részéről történő felmondásról. Már csak annál inkább is, mert a HR-portál múlt héten egy interjút készített velem ezzel kapcsolatban, s fontosnak érzem, hogy te se maradj le a legfontosabb gondolatokról.

Elnézést a csúsztatásért, de gyakorlatilag a címben jelzett két verzió létezik a munkahelyi felmondás beadásakor: vagy békében jövünk el, vagy hetekig tartó gyomorgörcsök, piszkálódások, nemegyszer munkaügyi perek kísérik távozásunkat.

Nagy valószínűséggel az előéletünk nyomja rá bélyegét a távozás mikéntjére, de számos érv szól amellett, hogy békében váljunk el cégünktől.

Mit kellene figyelembe venned? Például azt, hogyan kontrolláld az érzelmeidet.Mert természetesen nem véletlenül távozol.Még akkor sem, ha zokogva veszel búcsút. Az érzelmek, mint tudjuk nagyban torzítják észlelésünket, gondolkodásunkat, emlékeinket, testbeszédünket stb.

Tehát próbálj meg racionális döntéseket hozni, és racionálisan cselekedni.

Egy vezérlő elved legyen: minél jobban kijönni az esetleges kellemetlen helyzetből, sőt esetleg előnyökhöz jutni. Ez a maximális program. A minimális pedig az, hogy harag és neheztelés nélkül távozz.

Milyen technikákat javaslok? Például azt, hogy vedd elő a munkahelyi szerződésedet, és alaposan olvasd át. Ha valami nem világos, szerezz szakembert (jogászt, HR vezetőt), aki segít az értelmezésben.

Lehetőleg rendes felmondást adj be, azaz amivel le kell töltened a felmondási idődet.Ha felelős beosztásban dolgozol, készülj fel rá, hogy esetleg ettől a perctől kezdve nem léphetsz be az irodádba és a számítógépedbe. Ne sértődj meg, tedd meg előtte, amit meg kell tenned!

Ha már várnak az új munkahelyen, akkor békés hangú megbeszélésen érd el, hogy közös megegyezéssel távozz, és a felmondási időben is állapodjatok meg.

Feltétlenül kérj e beszélgetés befejeztével referenciát főnöködtől, vagy valamelyik üzleti partneredtől.

Tisztességgel dolgozd le a hátramaradó idődet az utolsó napig.

Vedd figyelembe azt, ha nem vár egy másik munkahelyen biztos pozíció, álláskeresési járadékhoz csupán a munkaviszony megszűnését követő kilencven nap elteltével juthatsz.

Ha azonnali hatállyal mondasz fel, meg kell indokolnod az okát. A munkáltató csak akkor fogadja el, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. De vigyázz, ezt bizonyítanod kell!

A végső tanácsom, azért sem érdemes fölégetni magad után minden hidat, mert kicsi országban érünk, és főleg ha ugyanabban az iparágban fogsz a jövőben elhelyezkedni, sosem tudhatod, hogy melyik leendő munkahelyeden, milyen pozícióban találkozol majd jelenlegi főnököddel, kollégáiddal.

Hogyan szőjünk kapcsolati hálót?

2010-01-14T18:52:00.003+01:00

Már a cégek sem titkolják, hogy egyre kevésbé hirdetés alapján keresnek munkaerőt. A vezetőktől, a munkatársaktól sokszor elvárás, hogy a kapcsolataik, ismerőseik révén keressenek alkalmas kollégákat.

Téged kik ismernek? Ők mennyire fontos emberek? Milyen gyakran tartod velük a kapcsolatot?Hogy soha, senkivel? Ennek haladéktalanul véget kell vetni!A kapcsolati tőke építése és ápolása az egyik legfontosabb feladat életpályánk során.
Hogy milyen módszereket javaslok, erről esik szó a Karrierkedd következő másfél órás programján.

Időpont: 2010. január 19-én 18.00-kor.
Helyszín: Budapest VIII. Múzeum u. 7. Kossuth Klub
Ára: 1250 Ft

Előzetes regisztráció itt.

Gyula, aki tökéletesen alkalmatlan

2009-12-29T15:04:00.004+01:00

Az év utolsó napjaiban a szórakozásé a főszerep.
Miért ne tehetné ugyanezt egy álláskereső is?
Hogy felvidítsalak a szilveszteri készülődés közben, figyelmedbe ajánlom a kedvenc filmemet, amelyet a youtube-on találtam, és egy töketlen mikromenedzserről szól.
Nem is tudom, sírjak-e vagy nevessek a film láttán. Mindenesetre ismerősek lesznek vélhetően neked is a filmkockák.

Nézd hát meg Gyulát, aki tökéletesen alkalmatlan.

BÚÉK!

Karrier 40 felett

2009-12-16T21:57:00.002+01:00

Nem lehet erről a témáról eleget írni.
Legutóbb a Népszabadság újságírójának fejtettem ki a véleményemet.

Legfontosabbnak azt tartom a cikkből, hogy "ebből a korosztályból sokan a rendszerváltás után egyszer már újrakezdték a karrierjüket a gazdasági átalakulás miatt, azaz megvan a rutinjuk e téren, a legtöbben azonban - ahogy ezt számos felmérés eredménye is bizonyítja - ódzkodnak a változástól, első reakciójuk a pánik. Valóban nem könnyű 40 felett elhelyezkedni, azt azonban Magyarországon is egyre több cégnél felismerik, hogy bizonyos képességekkel, tapasztalattal, bölcsességgel, együttműködési hajlandósággal a fiatalok egyszerűen életkorukból adódóan nem rendelkezhetnek. A demográfiai folyamatok is elkerülhetetlenné teszik az idősebb generáció munkaerőpiacon tartását."

A teljes cikket elolvashatod ide kattintva.

Fizetésfelmérés

2009-12-06T21:27:00.001+01:00

Álláskeresés, pályaválasztás vagy -módosítás során a legnagyobb kérdések közé tartozik: Mennyit lehet ott keresni? Mit fizet a piac? Mennyit ér a tudásom?
Gyakran teszik fel nekem is ezt a kérdést, és őszintén bevallom, nem tudok minden esetben válaszolni. Tanácsadás során a konkrét fizetésekre nem kérdezek rá, engem az érdekel, hogy az ügyfelem elégedett-e a jelenlegivel, van-e tartaléka, és tudja-e konkrétan, mennyit is szeretne az új munkahelyen.
Adatokat én is az internetről szerzek be, amelyek valljuk be, nem a legfrissebbek, és csupán átlagos tájékozódási pontoknak számítanak.

Ezen szeretnék változtatni azért, hogy folyamatosan friss adatokkal tudjak szolgálni ügyfeleimnek és a Hírlevelem és blogjaim olvasóinak.
Ehhez viszont a Ti együttműködésetekre van szükségem.

Írd meg nekem – természetesen név nélkül – mennyit keresel!

- Az adataidat a Google űrlapkitöltőjén gyűjtöm, ahol a küldőt nem lehet beazonosítani.
- Az alkalmazottak nettó fizetésére vagyok kíváncsi, hiszen a munkavállalót az érdekli.
- Fontosak az egyéb juttatások, azt is add meg.
- A nemek és az életkor szerint is vannak különbségek.
- Az iskolai végzettség is meghatározza a béreket.
- Ha nyelvtudás is kell hozzá, azt is jelöld.
- Érdekes lehet az is, ha álláskeresés során jutsz információkhoz, azt is elküldheted.

Bízom benne, hogy rengeteg adatot kapok, amelyeket rendszeresen értékelek és ezen a blogon közzéteszem.
Nos, hát mennyit keresel? Klikk az űrlapra

Hogyan keressünk állást a különböző évszakokban?

2009-12-03T11:43:00.002+01:00

Egyáltalán hogyan merülhet fel ez a kérdés? Az ember megírja az életrajzát, kicsit alakít rajta, amikor a különböző helyekre beadja, és várja a szóbeli interjúra való behívást – válaszolta az egyik ügyfelem, amikor rákérdeztem, tudja-e micsoda különbségek vannak a munkaerő-piacon az egyes évszakokban.
Mert igenis vannak különbségek!
Azt kell tudnod és megértened, hogy a gazdaságban milyen ciklikus folyamatok zajlanak éppen, illetve hogyan dolgoznak a kiválasztással foglalkozó döntéshozók. A jelenlegi gazdasági válság természetesen némiképp belezavar ebbe is, de a fő törvényszerűségekbe nem.

Kezdjük az év elejével! A karácsonyi szünet és az ünnepek, a pihenés, és a családdal töltött idő sok embert arra késztet, hogy számot vessen az életével. Sokan ekkor ébrednek rá, milyen mókuskerékben dolgoznak. Nem egy esetben ilyenkor fogan meg a gondolat: váltani kell. Ráerősíthet az is, ha már tudják, az év elején fizetésemelés nem várható, sőt újabb megszorítások lesznek. Ugyan januárban még kicsi a mozgás, de ezt követően beindul a gazdaság, és „normális üzemmenetben” tart a nyár elejéig.

Természetesen belezavarhat néhány dolog. Jövőre a választások lesznek ilyen tényezők, ugyanis az állami költségvetési intézmények, a minisztériumok vezetői politikai kritériumok alapján választódnak ki. Kormányváltás esetén az egész garnitúra leváltódik, és a köztisztviselők széke meginoghat. Általában a választások előtt és után pár hónapig (kb. fél évig) mozgás, azaz felvétel nem várható. Mindez igaz az önkormányzati választásokra is. Ha tehát köztisztviselőként dolgozol, vagy szeretnél dolgozni, döntsd el, előre menekülsz (még időben vagy), vagy megvárod a végkifejletet, és leszakítasz-e minden (neked járó) bizonytalan kedvezményt.

Nyár elején végeznek a középiskolások és a felsőoktatási intézmények nappali szakosai. Ők még ki akarják élvezni az utolsó nyarukat, és nem gondolnak arra, hogy szeptemberben tízezernyi sorstársukkal együtt fognak sorban állni a Munkaügyi Hivatal kirendeltségei előtt. Tehát ha úgy döntesz, váltani akarsz, akkor ne várj őszig, már a pályakezdő diplomások rohama előtt kezdd el az álláskeresést. Ez különösen a gyesen lévő kismamák számára fontos, akik ősszel adnák be oviba a gyereket, és ekkor kezdenének el körbenézni a halpiacon. Tehát ők se várjanak soká, kezdjék el a keresést már áprilisban-májusban. Ha pedig neked van iskoláskorú gyereked vagy ismerősöd, hívd fel a figyelmét arra, hogy még az oklevél kézhezvétele előtt kezdjen neki legalább a tájékozódásnak, mert így is hosszú lesz a folyamat.

Nyáron erősen leáll a kiválasztás folyamata, mégpedig a döntéshozók szabadsága miatt. Ugyan nem nyaralnak folyamatosan két hónapig, de valaki a menedzsmentből biztosan nincs benn a munkahelyén, így a döntések meghozatala nagyon elhúzódhat. Természetesen nyugodtan küldd el az álláspályázati anyagodat nyáron is, inkább arra készülj, hogy sok-sok hét is eltelhet, mire végre megmozdulnak a dolgok. Viszont érdemes kihasználni ezt a holtszezont például a nyelvtudás felfrissítésére, számos nyelviskola, magántanár nyáron is gőzerővel dolgozik.

Szeptemberben visszaáll az élet, viszont ugrásszerűen megnő az álláskeresők száma. A cégek a bőség zavarával küzdenek, neked pedig több lesz a „versenytársad”. A tömeges jelentkezések a kiválasztás folyamatát lelassíthatják, tehát ismét több hét eltelhet, mire a szóbeli interjúra behívásodat követően döntés születik.
Ősszel kezdik el a cégek tervezni a következő évet, így a pénzügyi terveiket is. (Mármint a jó cégek.) Ekkor döntenek a fizetések jövő évi módosításáról is. Ha tehát novemberben rákérdezel, mikor és mennyi fizetésemelés várható, akkor választ kell tudniuk adni. Amelyik cégvezető hímel-hámol, aki a külső körülményekre fogja a döntésképtelenségét, az nagyon ingatag talajra építi a cégét. Ilyenkor érdemes elgondolkodnod a következő éved (éveid) alakulásán, és meghozni valamilyen döntést. Azt javaslom, hogy akkor kezdj el keresni, vagy tanulni valami újat, amikor még nincs nagy gáz. És ne feledd, ősszel lehet beadni a jelentkezéseket a keresztféléves képzésekre is.

Ilyentájt, december elején már sok csodát ne várj. Egyrészt számos helyen pl. a kereskedelemben gőzerővel dolgoznak a menedzserek, készülnek az év végi zárásra, és tudják, hogy 1-2 hétre hamarosan a legtöbb döntéshozó szabadságra megy. Ez a leállás kb. január közepéig tart.

A múltheti adatok szerint 112 ezerrel több regisztrált munkanélküli van Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt. Használj ki minden tudást és információt ahhoz, hogy ne kerülj közéjük, vagy minél rövidebb ideig tartson ez az állapot!

Egy lépéssel előbb

2009-10-28T12:36:00.003+01:00

Csányi Figyelőbe adott interjújában azt mondta, az egészséges víz, az élelmiszer, az alternatív energia és főleg az egészségügy az a négy terület, amely a következő évtizedekben húzóágazat lesz a nemzetgazdaságokban. Szerinte ezért a jövőben a magyar gazdaságnak is ezekre az ágazatokra kellene koncentrálnia.

No, lám, a bankvezér is megmondta, ugyan közvetetten – amit én is évek óta tanítok. Hogy olyan ismereteket, és olyan diplomát kell szerezni, ami hosszú távon piacképes.
Ez mit is jelent?

Hát azt, hogy nagyon kell figyelni a gazdasági híreket, az előrejelzéseket, a trendeket, a fogyasztói-, pénzköltési-, időfelhasználási szokásokat, a népesedési adatokat stb.
Ugyanis ahhoz nem kell pénzintézeti igazgatónak lenni, józan paraszti ésszel is ki lehet következtetni, vajon mit vesznek majd az emberek, mire nem sajnálják majd az időt és a pénzt. És abba az iparágba kell menni dolgozni.

Amint látható az ún. életminőséget biztosító illetve javító termékek, szolgáltatások előtt áll nagy jövő. Bár a magyar élelmiszeripar épp most omlik össze, de – véleményem szerint – nagyon hamar talpra áll, ugyanis hazánk mikroklímája, talaja egyedülálló az élelmiszertermelés szempontjából. A jó minőségű élelmiszer pedig aranyat fog érni. Tehát, ha élelmiszeripari végzettséged van, ne keseredj el, hamarosan keresett szakember lehetsz.

Aki pedig az egészségügy felé kacsingat, annak hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy a népesség (nálunk is) rohamosan öregszik. Az idős emberek pedig speciális termékeket, szolgáltatásokat keresnek. Nem csak inkontinencia termékeket, hanem például egyedülálló özvegyeknek szóló programokat. Tehát aki idáig esküvői rendezvényszervezéssel foglalkozott, hamarosan átnyergelhet az időseknek szóló utazásszervezésre vagy kitanulhatja a gyógytornász szakmát.

Szintén sok (munka)lehetőség lesz a termálenergiához kapcsolódó területeken. A turizmus, a gyógyászat, de akár az alternatív energia felhasználása is új munkaalkalmakat, vállalkozásokat teremthet.

Járj tehát mindig egy lépéssel előbbre, mint a többiek!

Önkéntesek

2009-10-01T14:22:00.002+02:00

Évek óta dolgozom önkéntes munkában civil szervezetekben. Egész pontosan kettőnek vagyok a vezetője.
Tegnap feltettünk a www.onkentes.hu honlapra néhány hirdetést, amelyben önkénteseket keresünk.
Órákon belül megindultak a jelentkezések. Honlapkészítés, fordítás, pályázatírás, adminisztrációs munka, cikkírás, anyaggyűjtés meghatározott témában voltak a leggyakoribb vállalások. Mind olyan tevékenység, amiért komoly pénzeket kérnek el vállalkozások.

Mi az oka, hogy önkéntesként, ingyen is elvégeznék ezeket a feladatokat?
Egyrészt az, amit a „Hosszú farok” című könyvben már pár éve olvashattunk, hogy az emberek jelentős részében benne van a segítés szándéka, amiért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem várnak.
A pénz furcsa dolog. Minden hazai és nemzetközi felmérés kimutatja, hogy a munkahelyünkhöz elsősorban a jó kollektíva és hangulat miatt ragaszkodunk, és másodsorban csak a fizetésünkért.

Azt is megfigyeltem, hogy legtöbbünknek vágya, hogy hasznossá tegyük magunkat. Mint ahogy az egyik jelentkező fiatalember elmondta, most szűnt meg az állása, közgazdász végzettsége van, és addig, míg nem talál valamilyen állást, értelmes elfoglaltságot keres.

És ez az, amit egyre kevésbé találunk meg a munkahelyünkön. A folyamatok automatizáltak, meghatározott keretek között van feladatunk és felelősségünk, pedig ennél többre vágyunk.

Mi marad hát?
Például a közösségekért végzett munka, amely örömforrást tud nyújtani. Amiben nincs kényszer, mert bármikor abbahagyhatod. Amiben sikeresen kibontakoztathatod magad. Ahol új ismerősöket, kapcsolatokat szerezhetsz. Amely – sok esetben – távmunkában is végezhető.
Ahol új dolgokat tanulhatsz meg.
Szeretném, ha éreznéd, nem agitálok, egyszerűen csak összefoglaltam, én mit kaptam 3 év önkénteskedés után.

Csak biztatni szeretnélek arra, ha munkanélküli vagy, ha szürkék a hétköznapjaid, ha ki szeretnéd magad próbálni, jelentkezz valamilyen civil szervezetbe önkéntesnek!

Tanulj meg önéletrajzot írni!

2009-09-23T22:43:00.003+02:00

A http://netkutatasok.blogspot.com oldalon érdekes statisztikára bukkantam a minap. A 10 leggyakrabban keresett szavak listájára a Google Üzlet keresőszó kategóriájában. Eszerint az elmúlt 7, 30 és 90 napban a leggyakrabban keresett szó a kft. után az önéletrajz, majd az önéletrajz minta áll. A tízes sort a motivációs levél és a motivációs levél minta zárja.
Elgondolkodtató az adat, mert azt mutatja, hogy szakcikkek ide, portálok oda, az emberek még ma sem tudnak önéletrajzot írni, és segítséget keresnek hozzá.

Na jó, próbáljuk ki, miben segít az internet! Beütöttem az önéletrajz szót, és több tízezer linket találtam rá. Azt hiszem, itt a baj.
Az álláskereső nyugtalan, nincs türelme és ideje végigbogarászni mindet, azonnali megoldást akar. Ráadásul be kell vallanom, több hibás, vagy legalábbis általam nem ajánlott mintát is találtam, és persze rengeteg cikket, amiből minden megtudható, csak az nem, hogy kell önéletrajzot írni.
Ugyanígy, a bőség zavarával találkoztam a motivációs levél szónál is.

Mi legyen a megoldás? Hiszen az igény óriási, az azonnali segítség azonban úgy látszik, hiányzik.
Az én megoldásom számodra egy olyan, interneten megnézhető, 40 perces előadás, ami minden apró részletre kitér, amit ma az önéletrajzírásnál és motivációs levél írásnál tudnod kell. Egy számítógép segítségével bárhonnan és bármikor megtekintheted egy, neked tetsző időpontban „A tökéletes életrajz és motivációs levél” című előadásomat a http://karrier.webináriumok.hu oldalon. Az előadás ára egy könyv árával egyenlő, 3500 Ft. Ezért az összegért olyan információ birtokába kerülsz, amellyel ki fogsz tűnni egy nagy halom unalmas vagy hibás álláspályázati anyagok közül.

Döntsd el, tovább próbálkozol a szokott sémáiddal, vagy hallgatsz egy profira.
Regisztrálj és rendelj itt!

Szerelem a munkahelyen

2009-09-09T21:16:00.002+02:00

Aki olyan szerencsés, hogy van munkahelye, az általában sok időt tölt ott. A sok idő, a nagy nyomás, a stressz és az azonos végzettség és érdeklődés miatt gyakran alakulnak ki munkahelyi szerelmek

Régen sok film szólt arról, hogy a nők főnöküket karrierlétrának használják, vagyis ha szerelmi viszonyba keverednek velük, akkor előbb utóbb magasabb pozícióba kerülnek. Én – bevallom – még nem találkoztam ilyen nővel, aminek a magyarázata az lehet, hogy a gazdasági szektorban teljesíteni kell lennie ahhoz, hogy valaki magasabb posztra kerüljön. A közszférában jobban el tudom képzelni. De ma már annyi a jól képzett, diplomás, önálló nő, hogy egyre kevesebben kényszerülhetnek rá. Bár mérget nem vennék rá...

Ám az megtörténhet, hogy valaki tényleg szerelmes lesz a főnökébe, és egy szép románc alakul ki köztük. Vajon ilyenkor mi az etikus magatartás?
Azt kell bebizonyítaniuk egy munkahelyen, hogy ez nem érdekből történik, és nem a többi kolléga kijátszására és kiszolgáltatására történik. Ennek nem látom más megoldását, minthogy szűnjön meg a közvetlen munkakapcsolat közöttük. Maradhatnak egy cégnél, de egy másik osztályon, telephelyen. Ha ezt a lépést megteszik, még elismerést és támogatást is ki fognak váltani környezetükből.

Ha két, azonos poszton levő kolléga szeret egymásba, könnyebb a helyzet, és általában ez ellen nem is emelnek, emelhetnek kifogást a munkáltatók. Nagyon sok ilyen munkahelyi kapcsolatot láttam, amelyet meg tudtak oldani a felek.

Tulajdonképpen probléma csak egy esetleges szakítás után történhet, valamelyikük nagyon kellemetlen helyzetben találhatja magát. Mégpedig a kiszolgáltatottabb: aki alacsonyabb státuszú, kevesebbet keress, kisebb a hatalma. Erre nem legyinthetjük, hogy ez két ember magánügye, mert nagyon meg tudja mérgezni a munkahely légkörét. A kollégák nem tudják, hogyan álljanak a helyzethez, kényelmetlenül érzik magukat, és mindenkitől rengeteg energiát, odafigyelést elvon ez a helyzet, nehéz ilyenkor a hatékony munkára koncentrálni.

Tapasztalatom, hogy a nők az önfeláldozóbbak. Teszik ezt a szerelemre, a kevesebb fizetésre, esetleg az alacsonyabb pozícióra hivatkozva. Nem egy álomállást láttam otthagyni egy férfi miatt, de fordítottját még soha.
A szívnek nem lehet parancsolni, de jó tanács lehet, hogy a felszínes kapcsolatokat, az egyéjszakás kalandokat ne a munkahelyen keressük.

Német lojalitás

2009-08-24T13:06:00.000+02:00

Németország mindig kedvelt célpontja volt a magyar munkaerőnek.
Friss hírek arról, mire számíthat az a műszaki diplomás, aki most indulna állást keresni.

Számukra nem jó hír, hogy Németország (és Ausztria) pár hónapja jelentette be, hogy élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy munkaerőpiacát a lehető legkésőbben, azaz 2010-ben nyitja meg az Unió előtt. A gazdasági válság derékba törte a német autóipart is. A német kormány nem sokat tétovázott, és 2008/2009 év fordulójával több cégnél bevezették a rövidített munkaidőt. A siker nem maradt el, mert több százezer munkahelyet sikerült ezzel megmenteni.
A szakemberek szerint a rövidített munkaidő következményei csak most lesznek érezhetőek. Az állam eddig finanszírozta a kiesést, de ősztől ezeknél a cégeknél jelentős létszámleépítéssel kell számolni, amennyiben a gazdasági válság továbbra is tart.

Bár a német gazdasági minisztérium szerint a jelek azt mutatják, hogy Németország lassan átesik a válságon, és a bevezetett konjunktúra csomagokkal (rövidített munkaidő, roncsautó prémium) sikerült beindítani a gazdaság egyes szektorait, a munkaerőpiac helyzete továbbra is kérdéses marad.

Ennek következményeként minden cég szeretné a saját csapatát és dolgozóját megtartani, és a dolgozók is mindent megtesznek azért, hogy a munkahelyüket megtartsák. A lojalitást Németországban elég komolyan veszik.

Egyik barátnőm német férjétől tudom, hogy pl. az Osramnál most éppen van három üres mérnöki hely. A kérdésemre, hogy szerinte kiket vennének ide fel, az volt a válasza, hogy nagy valószínűséggel belső pályázat útján találják meg ide az embereket. Azaz, a jól kvalifikáltak szakmai tapasztalattal továbbléphetnek, az ő megüresedett helyükre pedig újakat, friss diplomásokat vesznek fel.

Egy másik barátnőm magyar férje azonban bajban van, mert a Continentalnál az osztály, ahol dolgozott, megszűnt, és nem tudja, hogyan tovább. Ugyan talált három másik lehetőséget is, közöttük egyet Veszprémben, de ezeken a helyeken valahogy nem születik meg a döntés. Olyan, mintha maguk a cégek sem tudnák, hogy tudják-e finanszírozni a jövőbeni projekteket vagy sem. Azaz óvatosak.

Így most már Németországban is jobbnál jobb szakemberek kerülnek az utcára. Minden cég védi a saját kis csapatát, és nagyon nehéz egy ilyen helyre beférkőzni. A cégek az enyhe fellendülés ellenére továbbra is óvatosak, így aztán létszámbővítésről szó sem lehet. Különösen külföldieknek nem.

Nem beszélve arról a tényről (és ezt a sajtó és a munkaügyi központok is nyíltan kijelentik), hogy a megüresedett helyekre az esetek 80 százalékában kapcsolatokon keresztül jutnak be emberek. Azaz szinte meg sem éri egy online- vagy egy újsághirdetésre jelentkezni, mert szinte nyilvánvaló, hogy arra a helyre már megvan a (német) emberük.

Vakulj paraszt!

2009-08-17T10:01:00.001+02:00

A gazdasági tárca egy új rendelettervvel állt elő a minap: a minisztérium a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez eltörölné a szakképzettség követelményét. Ezek a területek az ún. tömegkereskedelmi tevékenységekhez tartoznának, amelyekhez semmiféle szakképesítést sem követelnének meg, így a munkaadók aggály nélkül vehetnek fel bárkit pénztárosnak, pékáru-, zöldség-gyümölcs-, ruházati cikk, könyv-, újság-, papír-írószer- és virágeladónak, sőt piacfelügyelőnek is.
A minisztérium mindezt azzal indokolja: e munkakörök betöltéséhez ma már idejétmúlt dolog szakképzettséget megkövetelni.

Abban a szerencsében volt részem, hogy egy élelmiszer-kereskedelmi szaklap főszerkesztőjeként 10 éven át volt alkalmam a hazai kereskedelmet testközelből megismerni. Pontosan tudom, hogy a kereskedők mit tanulnak. Nemcsak áruismeretet, de számolni, mérni is. Tantárgy többek között a marketing, az ügyfélismeret, a kommunikáció is, valamint a fogyasztóvédelem, a közegészségügy alapfokon. Ezek lettek idejétmúltak.

Már múlt időben beszélhetünk, hiszen a diszkontok és a hipermarketek leginkább szakképzetleneket alkalmaznak évek óta, akik nem kereskedők, hanem árufeltöltők, raktári segédmunkások. Pontosan annyi pénzért, ami épp, hogy veri a létminimumot.

Nekem ilyenkor rémlik fel Madách Imre drámájából Michelangelo, aki a falanszter jelenetben széklábat farag. Mert erre megy a világ. Durván polarizálódik a munkaerőpiac.

Az egyik végén állnak a képzetlenek, a betanított munkások. Figyelem! Nem csak a kétkezi munkát végzők tartoznak ide, hanem például a call centeresek, a kontírozók is, sokszor diplomával. A másik végén pedig állnak a csúcsvezetők, a kevesek. Magas iskolai végzettséggel, több diplomával, MBA végzettséggel, nyelvtudással.

Nem velük van bajom, hanem azzal, hogy a köztük levő stabil, középszint lassan lecsúszik. Tudásban, műveltségben, életminőségben. Hiába van szakmája, esetleg diplomája, a társadalmi státusza, az anyagi helyzete egyre kevesebbet ér. A technikai fejlődésnek, no meg ilyen rendeleteknek köszönhetően nincs szükség rájuk.

Csak olyanra, aki a bulvárlapokat olvassa, és Győzikét nézi.
Biztosan nem véletlenül.

Állásbörzék

2009-08-12T17:11:00.003+02:00

Engem is meglepett annak a felmérésnek az eredménye, amelyben az idén tavasszal megrendezett HVG állásbörze 67 kiállítóját kérdezték arról, vajon milyen eszközöket használnak a toborzásra.

A tanulságos válaszok a következők:

Állásbörzék: 70%
Munkatársak, ismerősök, partnerek ajánlása: 66%
Online állásközvetítő oldalak: 57%
Újsághirdetések: 45%
Személyzeti tanácsadók, fejvadászok: 34%
Egyetemi, főiskolai kapcsolat: 34%
Campus rendezvények: 25%
Felsőoktatási karrier irodák: 25%
Munkaügyi központok: 7%
Egyéb: 5%

Soha nem gondoltam volna, hogy az állásbörzék ilyen népszerűségnek örvendenek. Persze ne feledjük, hogy a kérdőívet ott, helyben kellett kitölteniük a cégek képviselőinek.
Az is torzíthatja az eredményeket, hogy csak a legnagyobb cégek vonulnak fel ilyen helyen, és nem egyszer – szintén az adatfelvétel során derült erre fény –, elsősorban az imázsuk növelésére használják ezeket a rendezvényeket. De az tény, hogy a legnagyobbak mindig mutatják a trendeket.

Hogy kiket keresnek? A rendezvény munkaadói többségében pályakezdőket (23%), már 1–3 éves szakmai tapasztalatot szerzett fiatalokat (29%) és gyakorlott, diplomás szakembereket
(27%) kerestek.
A kiállítók 42%-a gazdasági, pénzügyi szaktudást igénylő pozíciókra várta a jelentkezőket, ezután a legkeresettebbek az informatikai (19%) és a műszaki, mérnöki (16%) szaktudással rendelkező álláskeresők voltak. Bölcsész végzettségűeknek a kiállítók 12%-a kínált álláslehetőséget.

Rég nem látott munkanélküliség

2009-08-01T10:41:00.005+02:00

Nyáron valamelyest csökkent az álláskeresők száma, ám így is több mint 400 ezren keresnek munkát.
A lehetőségekről az RTL Klub Fél Kettő című műsorában kérdeztek a minap.
A bejátszást érdemes megnézni, mert sok, azonnal hasznosítható tanácsot kapsz az álláskeresésedhez.

A felvétel ideje: 6.48 perc

Ügynökösdi

2009-07-30T13:12:00.001+02:00

Több ismerős, ügyfél keresett meg az elmúlt hetekben személyesen vagy online, adjak tanácsot, bele merjenek-e vágni biztosítási ügynökösködésbe.
Különböző nemű, korú, végzettségű emberek, akiknek egyetlen közös jellemzőjük van: hetek, hónapok óta nem találnak állást, gyakorlatilag csak az a lehetőség marad számukra, hogy vállalkozóként belekezdjenek egy olyan területbe, amiről idáig fogalmuk sem volt, de így legalább halvány lehetőséget kapnának munkára és pénzkeresetre.

Óva intek mindenkit, hogy kényszerből vállalkozzon: azaz akinek se pénze, se kedve ezt az életformát felvállalni, az nagyon hamar abba fogja hagyni. Önbizalma a porba hullik, és anyagilag is ráfizet.
Mielőtt valaki vállalkozna erre a munkára, gondolkodjon el, hogy rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, amik alkalmassá teszik arra, hogy jó ügynök legyen? Rossz ügynöknek kár lenni, mert aki alkalmatlan, az a hideg vízre valót se keresi meg.

Hogy milyen a jó ügynök? Szívós, kitartó, bátor, jó a kommunikációs képessége, kezelni tudja a frusztrációt, jó emberismerő, elviseli a kudarcot és a bizonytalanságot, és legfőképp nagy ismeretségi körrel rendelkezik.

Tulajdonképpen itt van a bibi. Aki ilyen, az már rég belevágott valamilyen vállalkozásba, esetleg már értékesítési igazgatóságig vitte egy biztosító társaságnál. Az a pedagógus, pénzügyi asszisztens, vagy nyomdaipari technikus, aki 25 éve egy munkahelyen dolgozott, majd egyik napról a másikra – kényszerből – belecsöppent az értékesítési munkába, az – véleményem szerint – alkalmatlan erre a munkakörre.

Ezt úgy látszik, nem tudják a biztosító társaságok. Százszámra veszik fel a munkanélkülieket, kényszerítik őket a vállalkozói igazolvány azonnali kiváltására, gyorsan megkötnek velük egy nyugdíjbiztosítást, pár nap alatt megtanítják őket a biztosítási termékekre, majd bedobják őket a mélyvízbe. Amibe sokan belefulladnak. De ez úgy látszik, nem számít. Majd csak fennakad a rostán száz kezdőből néhány elszánt, élelmes ügynök, aki tényleg sokra viheti.

Feltéve, ha van jelene és jövője a biztosításnak. Nem tudom, így van-e, csak azt, hogy Magyarországon nagyon hiányos a pénzügyi kultúra, amibe a biztosítási kultúra is beletartozik. A statisztikákból kiolvasható, hogy mire költi a magyar ember a pénzét. Biztosításra elenyésző százalékban. Egy gazdasági válság során az emberek pedig ott spórolnak, ahol lehet. Ennek egyike a biztosítás, mert az evésen, közlekedésen nem lehet kurtítani, a villanyszámlát is ki kell fizetni.

Mégis, mit lehet tanácsolni ezeknek az embereknek?
Sajnos tudomásul kell venniük, hogy nem tudnak a régi módon élni. A világ nagyot változott. Ahhoz, hogy valakinek jó állása legyen, sokat kell beleinvesztálni: pénzt, időt, energiát. A csoda nem jön pár hét alatt.

Természetesen lehet megoldás egy MLM rendszer vagy egy pénzintézet által kínált állás.
De csak az arra rátermetteknek.

Hozd magad helyzetbe!

2009-07-29T15:45:00.002+02:00

Több éves tapasztalat, hogy az ún. munkaerő-piaci mozgások szeptemberben felerősödnek. Magyarul, sokan ekkor kezdenek/kezdenének új munkahelyen, vagy ekkor határozzák el, hogy váltanak. Nagyjából ekkor állnak munkába a pályakezdők, a friss diplomások is, tehát ősszel fokozottan jelen van a munkavállalók részéről az igény érdekes, izgalmas, jól fizető állások iránt. Vagy csak egyszerűen egy fix munkahelyet és fix fizetést szeretnének.
A választék pedig köztudottan kicsi.

Hogyan érheted el, hogy ne olvadj bele a szürke tömegbe? Hogy felfigyeljenek rád az állásinterjún! Neked ajánlják fel az óhajtott állást vagy előléptetést!

Lehetetlennek érzed? Pedig nem az.

Hozd magad helyzetbe! Ezt ajánlom neked, azaz fogadd el és tanuld meg, hogy ne színjátékot játssz a munkahelyeden, hanem ismerd meg magad, és hozd ki magadból a legtöbbet.

Hozd magad helyzetbe! címet viseli az új tréningem, amivel most, a nyár végén jelentkezem. A kétnapos tréning tematikáját az önismeretedre, az esetleges pályakorrekciód alakítására, a tudatos karrierépítésedre alapoztam.

A tréning során megvizsgáljuk, melyek azok a tulajdonságaid, amelyeket például egy álláskeresés vagy egy jobb pozíció elérése, de akár egy új munkahelyre való beilleszkedés során érdemes alkalmaznod.

Egyéni és csoportos feladatok feldolgozása keretében elemezzük a kompetenciákat, a helyes viselkedést, és olyan technikákra tanítalak meg, amellyel ki tudsz tűnni a többezres szürke tömegből.

Tudnivalók a „Hozd magad helyzetbe!” tréningről.

Időpont: 2009. augusztus 29, szombat, 10.00-16.00 és augusztus 30, vasárnap 10.00-16.00 között.

Helyszín: Budapest, Belváros, jó tömegközlekedés mellett (a pontos helyszínről a jelentkezőket később tájékoztatom)

Tréner: Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó

Ár: Ha 2009. augusztus 19-ig jelentkezel, és kifizeted a részvételi díjat, akkor 12.000 Ft, az ezt követő jelentkezés után 15.000 Ft.

A részvételedet jelezd minél előbb, mert a létszám limitált (15 fő), valamint ne maradj le a 20%-os kedvezményről!
A jelentkezési lapot ide kattintva találod.

Arra kérlek, ha Te – szerencsére – nem vagy érintve ebben a témában, de van ismerősöd, akire ráférne a segítség, küldd tovább neki ezt a linket.

45+

2009-07-27T21:41:00.002+02:00

Nem értem, a munkáltatók miért írják le a 45 felettieket. Ne szépítsünk: egyszerűen diszkriminálják őket.
Kelet-Európából nincs tapasztalatom, de azt tudom, hogy Nyugat-Európában korántsem mellőzik ezt a korosztályt, ott a munkahelyek számítanak a tapasztalatukra, emberismeretükre, tudják, hogy megbízhatóak, lojálisak.

Nem így nálunk. Ugyan álláshirdetésben nem tüntethetik fel az életkori korlátokat, de a gyakorlatban – néhány kvalifikált munkakörtől eltekintve – a középkorúaknak szinte lehetetlen elhelyezkedniük.
De ma fény derült az igazságra. A lehetséges megoldást Miguel Sarabia tréner adta, aki a hazánkba érkező külföldiek számára tart interkulturális tréningeket. Aki nem tudja, mi az, ne szégyenkezzen. Ezeken készítik fel a külföldieket a magyarok szokásaira. Például arra, hogy egy külföldi vezető, mit várhat/mit várjon el a magyar dolgozóktól.

A kanadai szakember éles különbséget tesz a 45 alatti és feletti magyarok között. Nem a nyuszira, hanem a szocializmusra fogja rá, hogy egy 45 év feletti magyarnak mindig a családja az első, és azért dolgozik ez a korosztály, hogy megéljen. Nem így a fiatalok! Ők azért élnek, hogy dolgozzanak. A fiatalok motiváltak, hajtanak, és személyes áldozatokra is hajlandók, úgy, ahogy azt egy multinacionális cég elvárja.

Szerinte a 45 felettiek a régi rendszerben szerzett tapasztalatok miatt nem szívesen kezdeményeznek, és nehezen hoznak döntéseket. Sokszor árnyaltan fogalmaznak, nehéz kihámozni az üzeneteikből, mit is akarnak. Az ifjak már a nyugati mintákat követik: egyenesek, szókimondók, könnyen kommunikálnak, az életüket ők akarják irányítani.

Természetesen – és ezt már én teszem hozzá – nem lehet általánosítani. Azok a középkorúak, akik, a rendszerváltáskor ráéreztek az új lehetőségekre, ugyanúgy viselkednek, mint a mai fiatalok. Illetve a nem-sikerorientált fiatalok is szép számmal megtalálhatók a munkahelyeken, akik nem akarnak napi 10-12 órát dolgozni, és akik számára szintén nagyon fontos a párkapcsolat, a család.

Nekem viszont lenne egy jó tanácsom mind a 45 felettieknek, mind az alattiaknak.
Azt hiszem mindkét generáció túlzásokba esik. A középkorúaknak szembesülniük kellene azzal, hogy még legalább 15-20 évig dolgozniuk kell, (és a nyugdíj akkor sem lesz biztos). Tehát képezzék magukat, váltsanak szakmát, tanuljanak nyelvet, azaz ne írják le magukat teljesen.
A fiatalok pedig gondolkozzanak el, érdemes-e güzülni a munkahelyen, hétvégéket, szabadságokat beáldozni azért, hogy a nyugati főnökök elégedett legyenek velük. Nyugat-Európai kollégáik ugyanis hazamennek a munkaidő lejártakor, és nem akarnak bizonyítani sem maguknak, sem a cégüknek.

Visszavár-e a régi főnököd?

2009-07-20T11:34:00.002+02:00

Hm… Az attól függ.

A józan ész azt mondja, két alapeset van: vagy örült, hogy megszabadult tőled, és esze ágában nincs, hogy visszavegyen, vagy sajnálta, hogy elmentél, és bármikor szívesen lát újra.
Persze az élet soha nem fekete-fehér, tehát itt is számtalan variáns lehet, de előbb nézzük az alapeseteket.

Honnan lehet tudni, hogy szívesen visszavár? Elsősorban a távozásod körülményeiből.
Ha idáig nem tetted, akkor innentől fogva figyeld ezeket az árulkodó jeleket.
Mik lehetnek ezek? Például többször marasztal, újabb lehetőségeket, esetleg fizetésemelést ígér, szívesen ad referenciát. Ezek mind azt jelzik, meg volt veled elégedve, és tudja, hogy nehezen talál olyat, aki téged pótolni tud. Különösen akkor igaz ez, ha bizalmi viszonyban voltatok.

Ám ha az előbb felsoroltak egyikét sem tapasztalod, akkor „persona non grata”, azaz nem kívánt személy vagy a szemében.

Bár az is lehet – és ez indokolja a számtalan variánst –, hogy éppen egy nehéz időszakot fogtál ki nála, nagy volt rajta akkoriban a nyomás, nem mérte fel, mit jelent téged pótolni. Talán te voltál meggondolatlan, és érzelmi alapon hoztál gyors döntést.

Igen, az érzelmeknek nagy szerepük van még a munkahelyen is. És lehet, hogy most is érzelmi alapon állsz a helyzethez, és azt hiszed, már nem szeretnek a régi munkahelyeden. Különösen a nők hajlamosak így gondolkodni.

Jobb, ha tudod, a munkahelyen a (jó)vezetők nem az érzelmeikkel foglalkoznak, hanem a teljesítménnyel és az eredményekkel. Lehet, hogy a felmondásod idején épp feszült volt a hangulat közöttetek, de ha megvolt az a fentebb említett bizalmi viszony, az már elpárolgott.

Természetesen kényes a helyzet. Jobb, ha biztosra mész. Ezért informatív úton próbálj meg tájékozódni a viszonyokról. Kérd régi kollégák segítségét. Tudod, mindenhol van egy pletykafészek, aki a főnök minden gondját-baját ismeri.

Csak bátorítani tudlak, hogy ezekben az időkben használj ki minden lehetőséget, amit a munkakereséshez használni lehet.

Középkorú, tanárember

2009-07-13T12:27:00.002+02:00

Majd negyedszázada tanít. Soha nem is csinált mást.
Tanított, nevelt, iskolát épített. Az iskola volt a családja, az élete, a mindene.
Igaz, az utóbbi nyolc évben, már úgy érezte, elege lett. Évről-évre egyre jobban elege.
A legutóbbi időben már a hányinger kerülgette, amikor reggelente átlépte az iskola kapuját.

És a tanév végén megfogalmazódott benne, hogy a következő tanévet nem kezdi el.
Gyors döntést hozott: a tanév utolsó napján felmondott.
Majd másnap vett egy újságot, hogy állás után nézzen.

Gondolom, nem lep meg, hogy diplomás férfiember számára csak az MLM rendszer, vagy a pénzügyi szolgáltatók, elsősorban a biztosító társaságok jöhettek szóba.
Szerződött is az egyikkel. Valószínűleg a naivitása és a tájékozatlansága miatt azonnal belement, hogy kiváltsa a vállalkozói igazolványt annak ellenére, hogy nyíltan megmondták neki, csak hónapok múlva lesz (ha eredményesen dolgozik) bevétele.
De úgy látszik, rájött, hogy nem minden klappol.

És a felmondása utáni harmadik héten eljött hozzám, a karrier tanácsadóhoz.
Hüledezve hallgatta, hogy legalább 8-10 hónap, míg valaki állást talál, és hogy milyen közterhei vannak egy vállalkozónak. El kezdett számolni, hány hónapnyi tartaléka is van – a lakáshitelével együtt – és a helyzet reménytelennek tűnik számára.

Mi ebből a tanulság? Egyrészt, hogy ezekben a vérzivataros időkben csak akkor mondj fel, ha biztos állásod van.
A másik, hogy vállalkozói tevékenységet csak akkor kezdj el, ha havonta minimum bruttó párszázezer forint bevételed biztosan bejön, mert a közterheket akkor is fizetned kell, ha nem kerestél semmit. Egyébként ezt hívják kényszervállalkozásnak.
És egyáltalán: tájékozódj jó ügyvédnél, könyvelőnél. Olvass vállalkozói fórumokat, beszélj hús-vér vállalkozókkal, ők hogyan csinálják, nehogy egyik cseberből a másik vederbe ess.
Mint ahogy a középkorú tanárember járt.

Life coach képzés

2009-07-08T12:27:00.002+02:00

Mind karrier tanácsadói tevékenységem, mind a NőTárs Alapítványban végzett vállalkozónői képzések során tapasztaltam, hogy egyre nagyobb az igény az ún. segítő szakmák iránt.

Egyrészt sokan gondolják, hogy szívesen végeznének olyan munkát, amivel embereken segítenek, mert végzettségük, tapasztalatuk, motivációjuk efelé tereli őket. Másrészt a potenciális kliensek is egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a különféle segítő szolgáltatásokat, köztük egyre többen a life coachingot.

Ezt az igényt szeretném kielégíteni, amikor 2009. őszén elindítom a Karrieriskola life coach képzését.

Kiknek ajánlom?

Különösen azoknak a vállalkozóknak vagy leendő vállalkozóknak, akik idáig is az alábbi területek valamelyikén dolgoztak/dolgoznak:

pedagógus
tanácsadó
tréner
szupervizor
HR menedzser/vezető
mentálhigiénés szakember
pszichológus
cégvezető.

A segítő szakmák közül nem csak az egyik divatos, hanem tapasztalatom szerint az egyik legeredményesebb módszer. Valószínű, hogy ez okozza egyre nagyobb népszerűségét.

A life coaching abban segíti az embereket, hogy a jelenlegi, magánéleti problémáikat meg tudják oldani, és ennek eredményeképpen lelkiekben megerősödjenek, eredményeket érjenek el, önbizalmuk megerősödjön, és a jövőben hatékonyan kezeljék a felbukkanó akadályokat.

Ehhez természetesen a life coachnak kellő önismerettel rendelkező, érett személyiségnek kell lennie, aki nyitott, empatikus, ugyanakkor képes vezetőként is fellépni.

Ha érdekel, vagy szívesen ajánlanád ismerőseidnek, a bővebb tudnivalót és a jelentkezés itt találod.

Vezető vagy vezetett?

2009-06-30T22:25:00.002+02:00

Közel egy évtizedet töltöttem el általános iskolai tanárként. Mint osztályfőnök többször iskoláztam be nyolcadikosokat, és mindig meglepődtem a gyerekek és szüleik tanácstalanságán. Megvallom, nekem ez érthetetlennek tűnt, mert én 12 éves korom óta tudtam, hogy tanár leszek, és ettől a pillanattól kezdve ebben a hitben kelt fel és nyugodott le számomra a Nap. Abban az időben nem tudtam megérteni, miért nem látják maguk előtt a jövőjüket a gyerekek. Nincsenek céljaik? Nincsenek álmaik?

Ma már tudom, hogy nagyon ritka képességgel áldott meg a sors. Történjen velem bármi, halljak bármilyen ötletet, én azt azonnal látom magam előtt a végeredményt. Pontosítok. Inkább érzem. Ha pedig sötét a kép, akkor abban a dologban nem hiszek, nem tudok azonosulni vele, és ha bele is kell kezdenem, kétséges az ügy kimenetele.
Bár a katedrán állva fogalmam sem volt arról, hogy egyszer karrier tanácsadó leszek, de már akkor megfogalmazódott bennem egy gondolat, amiért az egyenlőséget hirdető szocializmusban kiátkoztak volna. Leghamarabb és legfrappánsabban kamaszkorú lányomnak summáztam évekkel később, már többéves cégvezetői múlttal a hátam mögött.

Mindegy, mi akarsz lenni, milyen területen akarsz felnőttként dolgozni.
Most, 13-14 évesen azt döntsd el, vezető akarsz-e és tudsz-e lenni, vagy vezetett. Egyik sem rosszabb a másiknál, csak egyszerűen más. Mindkét terület egészen más iskolai végzettséget, időbeosztást, felelősséget vár el tőled, és egészen mást ad anyagilag.
Ha vezetett leszel–- másképp beosztott–-, akkor nem kell hosszú éveket az iskolapadban töltened. Szerezz egy érettségit vagy egy szakmát, és azzal neki is indulhatsz a világnak. Délután négykor felállhatsz a munkahelyeden, és másnap reggel nyolcig gondolnod sem kell rá. Nem kell folyton bizonyítanod, viszonylag stresszmentes életet élhetsz. A délutánjaidat tévénézéssel töltheted vagy a barátokkal. Igaz, jövedelmed csak arra lesz elég, hogy a hónap elejétől a végéig megélj.
Ha viszont vezető szeretnél lenni, éveken át kell tanulnod, rengeteget magolnod, vizsgáznod. Vezetőként állandóan felelősség nyomja a válladat, nem csak 8 órát dolgozol, hanem jóval többet. A munkát hazaviszed, és hétvégére is jut belőle. Magánéletre szinte nem marad időd. Ennek ellentételezéséül a jövedelmed négyszerese, sőt akár tízszerese lehet a beosztottjaidnak.
Ezt kell most eldöntened. Eszerint kell ráállnod arra az útra, amin már nagyon nehezen lehet változtatni. Foglalkozást, szakterületet bármikor cserélhetsz a későbbiekben, akár negyven évesen is, de ha vezető szeretnél lenni, azt most kell célul kitűznöd, és aszerint kell iskolatípust választanod.

Ezt mondtam a lányomnak 1998-ban.
Most, 2009-ban mást mondanék. Pontosabban, sötétebb képet festenék mind a vezetők, mind a vezetettek sorsáról.

A vérmérséklet szerepe a karrierépítésben

2009-06-22T09:09:00.002+02:00

Talán nem is gondoltál még idáig arra, hogy kvalitásaidat nemcsak örökölt képességeid, kifejlesztett jártasságaid és készségeid, valamint megszerzett tudásod és tapasztalataid minősítik, hanem egy megváltozhatatlan tulajdonságod: a vérmérsékleted is meghatározza.

Sajnos, két rossz hírem van ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy vérmérsékletünket nem tudjuk alakítani, az ezzel járó tulajdonságokon nem tudunk változtatni sem pozitív, sem negatív irányban.

Ha pedig mi magunk nem tudunk változni, hogy lennénk képesek másokat, például a beosztottjainkat, a főnökeinket (hát még a partnerünket!) megváltoztatni?

Ismerkedjünk meg tehát a legfontosabb vérmérséklet jellemzőkkel!

A kolerikus vérmérsékletű ember született vezető:

A génjeiben hordozza az irányítás vágyát, a vezetés rajongó szeretetét. Határozott egyéniség, rögtön átveszi a parancsnokságot. Sokak által irigyelt tulajdonsága, hogy minden lépés közben látja a célt, azonban nem látja be, hogy az övétől eltérő intelligencia is létezhet.
Az ilyen ember nem akarja kikényszeríteni a neki tetsző dolgot, csupán gyorsan megtalálja az adott helyzetben logikus megoldást, és vezetőként nem érti, a többiek miért nem látják, milyen egyszerű az egész.
Nem mindig népszerű egy ilyen ember, főleg akkor, ha mások érzelmeire való tekintet nélkül azonnal kiböki, ami az eszébe jut, és ezzel gyakran megsérti a többieket.
A kolerikus ember józan és gyakorlatias. Gyerekkoruktól kezdve meg vannak győződve saját igazukról. Meglepő módon azonban a kolerikusok képesek a legtöbb ösztönösen helyes döntést hozni.
Az erőteljes kolerikus sokszor minden erejét kiadja a munkában, otthon aztán vagy moccanni sem tud a fáradtságtól, vagy nem tartja elég fontosnak ezt a területet, hogy energiát pazaroljon rá.

A flegmatikusok a legkellemesebb természetű, legfesztelenebb emberek:

Ennek ellenére kézzelfogható segítséget igényelnek a cselekvéshez. Az ilyen beosztottak igénylik leginkább a cél megjelölését, a feladatok listába szedését, a jutalmakat.
Nem foglalkoznak hosszú távú gondolatokkal, ezért közép- vagy hosszútávú stratégiai tervezést ne várjunk tőlük.
A békés flegmatikus nemigen izgatja fel magát, nem ugrál örömében, lehetőleg elkerül mindent, ami összetűzéshez vezet.
Ezek az emberek húzódoznak minden irányító funkciótól, pedig könnyen szót értenek mindenkivel, és rendelkeznek szervezőkészséggel. Vezetőnek összhangteremtő képességeik miatt valók, de sokszor mások azt hihetik el velük, hogy alkalmatlanok a feladatra.

A szangvinikusak imádják az újszerű terveket, ötleteket:

A végrehajtás azonban nem erős oldaluk. A munka folyamatában állandó felügyeletet, ellenőrzést igényelnek. Addig teljesítenek jól, míg az egyformaság el nem lankasztja őket. Szeretik a változatosságot, és kerülik a merevséget. Akkor vannak elemükben, ha elég vidám a légkör. Egy közösségben nagyon nagy népszerűségnek tudnak örvendeni.
Sokszor túlvállalják magukat, ám készségesen csatlakoznak minden mozgalomhoz. Ám ha összecsapnak a fejük felett a hullámok, megfutamodnak.
A pontosság nem az erényük, és ezt sem egy vezetőnek, sem egy beosztottnak nem nézzük el szívesen. A dicséret ugyanakkor létszükséglet számukra. Rajonganak az ajándékért, minden új ötlettől lázba jönnek.
Soha ne várjuk el tőle, hogy adatnyilvántartással töltse a munkaidejét, mert nemcsak ő, hanem környezete is szenvedni fog tőle. Ha ilyen vérmérsékletű vagy, próbáld meg életedet és idődet rendszerbe szervezni, sokkal hatékonyabbá válhatsz.

A melankolikusak igen érzékenyek:

Igazi nebántsvirágok, nagyon könnyű őket megbántani. De érzékenységük egyúttal pozitív vonás is lehet, mert ennek köszönhetik gazdag, mély érzelemvilágukat, bár szélsőséges esetekben emócióik sértődéshez vezetnek.
Lényükből fakadóan borúlátóak, beléjük van oltva a pesszimizmus. Képzeljük el őket egy brain stormingon! Sajnos, sok esetben depresszióssá válnak. Soha nem biztosak mások szeretetében, és állandóan hátsó szándékot keresnek.
Az ilyen emberek életének legfontosabb része a napirend. Tudniuk kell: mikor, miért és hova mennek.
Szeretik a csendet, az egyedüllétet, ezért ne várjuk el tőlük, hogy lelkes csapatjátékosok legyenek.
Akár vezetők, akár vezetettek, perfekcionisták, azaz a tökéletességre törekednek. Ez gyakran túlzásokra ragadja őket. Az ilyen vezetők húzódoznak a nyilvános szerepléstől, nem sztárnak valók.

A végére hagytam a jó hírt: tiszta típusok nincsenek. Általában 2-3 típus keverékéből állunk össze. De fontosnak tartom, hogy tudjuk, vérmérsékletünk alapján mik az erősségeink és gyengeségeink, mert például a karriertervezés során, vagy egy munkahelyváltáskor fontos tudnunk, hogy mi és a környezetünkben levők a fentiek alapján hogyan tudnak (vagy nem) hatékonyan együtt dolgozni velünk.

Lehet-e belőled milliomos?

2009-06-13T14:52:00.004+02:00

Dr. Thomas J. Stanley amerikai kutató éveket szánt arra, hogy olyan milliomosokat faggasson sikereik titkáról, akik nem öröklés vagy nyeremény során lettek milliomosok, hanem saját maguknak köszönhették sorsuk ebbéli alakulását. A szerző olyan ötletek, magatartásformák után kutatott, amely magyarázatot ad arra, hogyan tud valaki önerőből tekintélyes méretű vagyonokat felmutatni.

A kutatás során 733 milliomossal töltetett ki teszteket, illetve vette fel interjúikat. A következtetéseket A milliomos agy c. művében foglalta össze (kiadta az Alexandra Kiadó).

A milliomossá válás legfontosabb 20 feltételét, azaz a sikertényezőket szeretném veled most a kutatás eredményeiből megosztani.
Kérlek, ne zavarjon, hogy a felmérés amerikai, és döntő többségében férfiak töltötték ki. A lényeg az a sorrend, amit 733 milliomos állított fel:

Becsületesség másokkal szemben
Fegyelmezettség
Jó kapcsolatteremtő képesség
Jó házastárs
Átlagosnál jobb munkabírás
Foglalkozás/vállalkozás szeretete
Jó vezetői képességek
Erős versenyszellem/jellem
Összeszedettség
Képesség jól eladni önmagamat és a termékemet
Okos befektetéseket tenni
Észrevenni a lehetőségeket
Önmagam főnökének lenni
Megtérülést ígérő kockázatvállalást felvállalni
Jó mentorok segítségét igénybe venni
Köztiszteletet kivívni tudó személyiség példája
Saját cégbe történő befektetés
Meglátni a piaci rést valamely területen
Átlagon felüli energiával rendelkezni
Jó testi erőnlét

Ha áttanulmányoztad nagyon alaposan, légy őszinte magadhoz:

1. Fontosnak érzed-e ezeket a tulajdonságokat te is a karrierépítés, az előmenetel és az anyagi függetlenség elérése céljából?

2. Ha igen, akkor az egyes tulajdonságok esetében egy százfokú skálán Te most hol állsz?

Ha van kedved tovább folytatni, és szívesen megosztod velem a válaszaidat, akkor kérlek, töltsd ki ezt az űrlapot. Klikk

Természetesen a kitöltés anonim, nem tudom beazonosítani a küldőt.

Az első tíz olyan válaszoló, aki megadja a nevét és az e-mail címét, megkapja a „Tuti Tippek Álláskereséshez” című e-Könyvemet.
(A Google űrlapkitöltő rendszere másodpercre pontosan jelzi a beérkezés idejét, így azonnal beazonosítható a sorrend.)

Az EQ fontosabb, mint az IQ

2009-06-10T09:53:00.003+02:00

Az oktatási rendszerünk a szükségletek figyelembevétele nélkül képez munkavállalókat – ezt mutatják ki a tanulmányok, és ezt támasztják alá a cégvezetők és HR vezetők.
Attól, mert valaki végigjárta a poroszos magyar oktatási rendszert, még nem biztos, hogy megfelel a munka világa támasztotta jövőbeni követelményeknek.

Mik ezek a követelmények? A kulcsszó: az érzelmi intelligencia.

Az életben elért sikerekhez fontosabb az emocionális intelligencia, az EQ, mint az, amit az iskolában és az egyetemeken tanulunk – állítja dr. Daniel Goleman, amerikai pszichológus és publicista. Érzelmi intelligencia c. könyvéből kiderül, hogy az iskolai teljesítménynek nincs sok köze a későbbi sikeres életúthoz. Csupán jegyet ad a vonatra. Az iskola nem készít fel az életre, így az érdemjegyek arról már nem adnak eligazítást, hogy az évek során ki válik ki a többiek közül. Az az intelligenciafajta, amelyet az iskola és a felsőoktatási intézmények támogatnak, nem garantálja a sikert.

Szintén Golemantól való az idézet: „A tanárok nem igazán tudnak előrejelzéseket adni a diákok leendő produktivitását illetően, hiszen ők maguk nem tartoznak a gazdaságilag produktív emberek közé.”

A mai pedagógusoknak az a tanuló a vágyálma, aki, mint a szivacs, úgy szívja magába a tananyagot, ahelyett, hogy képességeket fejlesztene.

De nézzük, milyen képességekre is van leginkább szüksége a ma emberének.
A Brunel University (UK) pár éve az alapvető készségek rangsorát az alábbiakban adta meg:

kommunikatív készség,
matematikai készség,
csapatmunka,
problémamegoldó készség,
technológiák alkalmazására való készség,
társadalmi, gazdasági és indusztriális érzék,
a megbecsülés és személyes integritás,
a formatervezés és kreativitás,
rugalmasság.

Fontos megjegyeznem, hogy az idegen nyelvek ismeretét az angol anyanyelv miatt nem szerepeltették a listában, de Magyarországon én az elsők közé tenném.

Mit mond mindez számunkra?
Szerintem azt, hogy ezért felesleges diplomákat halmozni, mert nem készségeket fejleszt, hanem csak elméleti tudást ad.
Viszont nagyon fontos lenne tanfolyamokra, tréningekre, képességfejlesztő táborokba járni már kora gyerekkortól.

Ha úgy érzed, már nem fogod az iskolapadot koptatni többet, legalább gyermekeid és unokáid nevelésekor ne feledd: ezen képességek elsajátítására a serdülőkor, illetve az ifjúkor első szakasza az első igazán alkalmas időszak. Ekkor az agy még el van foglalva az érzelmi reakciók eredendő beidegződésével.
Azok a fiatalok, akik valamilyen szakmát tanulnak, sportolnak, zenekarban játszanak, klubok tagjai, akik csapatban működnek, akiknek van alkalmuk csiszolni előadói, szereplési képességüket, olyan neurológiai képletre tesznek szert, amely életük későbbi szakaszaiban jelentősen segítheti őket vezetői tevékenységük során.

Ez a korai tanulás megalapozhatja például az önszabályozás, az érvényesülési vágy, az együttműködési készség és a meggyőzőerő kompetenciáit, amelyek elengedhetetlenek az életpálya tudatos építéséhez.

Öltözködés és megjelenés a munkahelyen

2009-06-01T12:45:00.002+02:00

A kutatók nemrégiben ezer felnőtt magyar állampolgárt faggattak arról, mennyire elégedettek külsejükkel, illetve a megjelenésük mennyire határozza meg emberi kapcsolataikat, munkahelyi előmenetelüket.
Az eredményekből megtudható, hogy csupán minden ötödik magyar elégedetlen a külsejével, 40 százalék néha elégedett, néha elégedetlen, míg körülbelül ugyanennyien vannak, akik elégedettek azzal, amit a tükörben látnak. Az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig.

Ha nemekre is lebontjuk, a férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedett önmagával, míg a magyar nők közül csak minden harmadik.

De ami a nőket frusztrálhatja, az a férfiak önbizalmát erősítheti. Míg a férfiakat kifejezetten magabiztosabbá tesz néhány kiló plusz, addig a nők kétharmada nincs megelégedve testsúlyával, amik akár pszichés tüneteket is okozhatnak.

A karrier-tanácsadó szempontjából még egy fontos adat: a magyarok 22 százaléka vallotta be, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék.

A külsőnek egyébként főként Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyással volt szakmai pályafutására. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így. Ennek oka – ahogy a kutatás vezetője, Kopp Mária rámutatott –, korunk társadalmában egyre nagyobb jelentőséggel bír a jó megjelenés, különösen a nagy presztízsű állásokat és társadalmi köröket felvonultató fővárosban.

Ám nem mindegy hogyan, mert a ruha, a viselet, és ahogyan hordjuk, sokkal többet elárul rólunk, mint a státuszunk, a végzettségünk vagy az anyagi helyzetünk. Olyan tudatalatti üzeneteket közvetíthet, amire álmunkban sem gondolnánk.

Mivel leginkább a nők elégedetlenek magukkal, nagyobb önbizalomhiánnyal rendelkeznek és egyértelműen őket sújtja az üvegplafon jelenség, nekik készítettem el egy 22 oldalas e-Könyvet, aminek címe:

Hogyan befolyásolja az öltözködésed és megjelenésed az álláskeresés és a munkahelyi érvényesülés sikerét?

A könyv ingyenesen letölthető a diplomás nőknek szóló www.eva-karrier.hu oldalra történő regisztrációval.
Természetesen nem diszkriminálom a férfiakat. Letölthetnek ők is!

Ne menj fiam, villanyszerelőnek!

2009-05-27T21:56:00.003+02:00

Van egy frappáns meghatározása a statisztikai átlagnak.
Mert statisztikailag mit is nevezünk langyosnak? Ha csupasz fenékkel a forró kályhára ülsz, miközben a lábadat a jeges vödörbe lógatod.
Mindig ez jut eszembe, amikor az átlag fizetésekről olvasok, mint ahogy most is.

A KSH a napokban adta ki az első negyedévről szóló nemzetgazdasági jelentését.
Eszerint 2009 első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 195 800 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 193 300 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 205 000 Ft.

Mitől langyos? Hát attól, hogy például a feketegazdaságot teljesen eltünteti. Amikor a vállalkozások 95%-a mikrovállalkozás (1-5 fővel), és szinte mindenki minimálbérrel van bejelentve, akkor a versenyszféra bére biztosan torz. És ez a tény az országos átlagot is teljesen torzítja. Tehát ehhez az adathoz viszonyítani a saját bérünket, annak alakulását teljesen felesleges.

Azért nézzük nettóban is, mert ebből élünk: országos átlagban 120 600 Ft, a versenyszférában 119 630, a költségvetési szervezetekben 124 318 Ft. A vezérigazgatótól a segédmunkásig. Arcpirítóan kevés.

Felhívnám még a figyelmet a jól ismert regionális különbségekre is. Míg az országos átlag az előbb említett bruttó 195 800 Ft volt, addig Budapesten ez a szám 251 700 Ft-ot jelentett. Tehát több mint 28%-kal lehet átlagban többet keresni a fővárosban.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mely területeken fizetnek a legtöbbet. Nem nehéz kitalálni, hogy a pénzügyi-biztosítási tevékenység a listavezető havi bruttó 439 301 Ft-tal. Jelenleg hazánkban kb. 70 ezer ember visz haza ennyit átlagban a borítékban, ennyien vannak alkalmazásban ebben a szektorban. Itt jegyzem meg, hogy mellettük 150 ezer (hitel, befektetési, biztosítási, stb.) ügynök tevékenykedik idehaza a statisztikák szerint.

További fontos információ, hogy mekkora a különbség a fizikai foglalkozásúak (88 700 Ft) és a szellemi foglalkozásúak (153 400 Ft) nettója között.

Azt hiszem, ezért nem akar senki villanyszerelőnek vagy kereskedőnek menni, inkább beiratkozik az ELTÉ-re szociológia szakra.

Megváltás-e a részmunkaidő?

2009-05-20T17:02:00.003+02:00

Nemcsak a szakemberek, de a munkavállalók jelentős része is állítja, hogy a 4 vagy 6 órás munkaidő jelentősen megkönnyítené az életét.
Elsősorban gyermekes anyák a hívei ennek az atipikus foglalkoztatási formának, akik úgy vélik, a naponta megmaradó 2-4 óra sokat segítene a gyerekekkel való foglalkozásban, a család és a munkahely közötti egyensúly megőrzésében.
De nemcsak ők dolgoznának így, hanem például diákok, nyugdíjasok, leszázalékoltak, hátrányos helyzetű emberek, fogyatékosok – azaz mindenki, aki nem tud(na) utazással együtt teljes napot munkával eltölteni, de még az érte kapott csekélyebb fizetés is jól jön(ne).

Hogy miért ódzkodnak nálunk a munkáltatók távmunkában vagy részmunkaidőben alkalmazni a dolgozókat, arra több kutatás is választ keresett. Most ebbe nem szeretnék mélyebben belemenni, a lényeg az eredmény, pontosabban szólva az eredménytelenség: a munkavállalók pár százaléka dolgozik nálunk egyelőre így.

Atipikus az, ami nem konvencionális, azaz nem a hagyományos 8 órás, nem munkaszerződéssel, hanem határozott időre, és szociális juttatások nélküli foglalkoztatás.
Aránya a fejlettebb országokban 40-60% között van.

Az EU-ban az utolsó 7 évben létrehozott munkahelyek 50%-a kifejezetten atipikus foglalkoztatáson alapul. Célja egyrészt az olcsóbb foglalkoztatás, másrészt rugalmas munkavégzést tesz lehetővé a munkáltató számára, és nemzetgazdasági szinten csökkenti a munkanélküliséget.

De mielőtt hozsannát zengenénk róla, érdemes az árnyoldalait is megismerni.
Veszélye, hogy akik évek óta így dolgoznak – azaz határozatlan időre szóló munkaszerződés és szociális jogok nélkül – nehezen, szinte soha nem tudnak ebből kitörni, és nehezen lesznek tipikusak.

Mindezt saját szememmel és fülemmel tapasztaltam meg Németországban járva. Egy szakmai rendezvényen – amely elsősorban a nők munka-erőpiaci reintegrációjával foglalkozott –, hallottam az adatokat, amelyek szerint náluk magasabb a női részmunkaidő aránya, mint az Uniós átlag, és jelenleg olyan projekteken dolgoznak, amelyek a részmunkaidő visszaszorítására irányulnak.

Miért rossz szerintük a részmunkaidő vagy a megosztott munka?
Mert hiába töltenek kevesebb időt a dolgozók a munkahelyükön, de a bejárás költségeit ugyanúgy meg kell fizetni. Ha kevesebb a fizetés, kevesebb a táppénz, a nyugdíj, (Németországban a válás esetén a tartásdíj), ami a nők általános elszegényedéséhez vezet.
Ráadásul, aki részmunkaidőben dolgozik, soha nem fog szerepelni a karrier-fejlesztési tervekben.
Azaz szakmailag, anyagilag tartósan hátrány éri, ami az önbecsülés gyengüléséhez, frusztrációhoz, elkeseredettséghez vezethet.

Ez mind igaz lehet. Tehát jól gondolja meg mindenki, aki ehhez a formához ragaszkodik. Rövid távon hozhat megoldást, de közép- és hosszútávon szerintem is csak hátrányai vannak.

A világ legjobb állása

2009-05-08T14:29:00.003+02:00

Tegnap azon keseregtem, hogy milyen nehéz állást, hát még jó állást találni.

Mit jelent nekem a jó?

Változatos
Sokat lehet utazni
Vezetői beosztás
Népszerűséget hoz
Sokat lehet vele keresni

Neked is ezt jelenti? Sajnos, már lekéstél. Mint ahogy én is.
35 000 jelentkező közül a brit Ben Southall nyerte el az álomállást. Hogy milyen feltételekkel?
Kattints és ámulj!

Állásajánlatok diplomásoknak

2009-05-08T14:21:00.004+02:00

Ha te regisztrált munkanélküli vagy, jól ismered – vagy legalábbis ismerned kellene – az állami pénzből finanszírozott Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. Nem dolgom, hogy itt most részletesen bemutassam, ha esetleg nem ismernéd, menj fel a honlapjukra, mert néhány hivatalos információt beszerezhetsz onnan. www.afsz.hu

Az egyik szolgáltatásuk, hogy állásajánlatokat is közzé tesznek.
Gondoltam, ma megnézem, mit tudnak a Közép-Magyarországi Régióban diplomásoknak kínálni.

42 találatot dobott ki a kereső. Nem sok. Viszont meglepő állásokat is kínáltak. Na nem hiányszakmákra gondolok, hanem olyanokra, amikben – állítólag – nagyon nehéz elhelyezkedni, mert nincsenek üres állások. Így például több óvodapedagógust, középiskolai tanárt is keresnek. Az asszisztensi állás, mint ahogy a mérnöki végzettség sem lepett meg, de a művezető, a gazdasági igazgató, a szociális intézmény vezetője annál inkább. Azt hinné a karrier-tanácsadó ezeket a posztokat nem egy állami intézmény közvetítésével keresik.

A dolog érdekessége, és ezért is érdemes oda ellátogatnod, mert az esetek 90%-ában a kereseteket is közlik. Még ha nem is keresel állást, tanulságul szolgálhat a mai magyar fizetési kategóriák ismeretéhez.

Gondolom nem lep meg,hogy a legkevesebbet a középiskolai tanároknak kínálnak, általában bruttó 120 ezer körül. Legtöbbet egy művezető kaphat: 500-800 ezer forintot, bár szerintem túl nagy a különbség az alsó és a felső sáv között.

Magyarul, érdemes szemezgetni az ajánlatok között.
Hogy eredménnyel járnál-e, ha jelentkeznél? Nem tudom. Nekem mindenesetre gyanús, hogy friss álláshirdetések nincsenek közöttük, 4-6-8 hetesek a felrakott anyagok.
Lehet, hogy nincs azóta új, hiszen tombol a munkanélküliség, de azt sem hiszem, hogy éppen ezért ne keltek volna el nagyon gyorsan a diplomás állások.

Mi újság külföldön?

2009-04-30T19:54:00.002+02:00

A Karriertanácsadó Blogja ugyan a hazai munkaerő-piaci helyzettel foglalkozik elsősorban, de azért ne hagyjuk ki a külföldi lehetőségeket sem, mivel a karrierépítéshez ez is szorosan hozzátartozik.

Mi a helyzet a legkedveltebb országokban, így az Egyesült Királyságban?
Londonban mindenki depis – summázta a hangulatot magyar származású, jelenleg Londonban élő és dolgozó ausztrál barátnőm. Neki egy rendezvényszervező cégnél van még munkája, de egy fejvadásznál dolgozó dél-afrikai barátja már hónapok óta állás nélküli. Hja, ha nincsenek állások, a fejvadásznak sincs munkája. A srác most egy pubban mosogat hetente egyszer.
A hangulat az egész szigetországra átragadt, már a turisták is érzik, hogy „valami van a levegőben”.

Témánk szempontjából különösen az nehezíti a helyzetet, hogy a rohamosan növekedő brit munkanélküliség következtében nő a külföldi álláskeresőkkel szembeni ellenérzés. Az angol munkás önvédelmi reakciója, veleszületett nacionalizmusa gyakran megközelíti az idegengyűlölet határát. Várható tehát, hogy a munkanélküliség által leginkább sújtott vidékeken nőni fog a külföldiek alkalmazása ellen tiltakozó sztrájkok száma. Annál is inkább, mert szakértők szerint a jövő év végére a hatvan millió lakosú szigetországban hárommillióra emelkedhet az állás nélkül maradtak száma – hallottam az Inforádió egyik műsorában.

Mégis minek?

Ha azon gondolkodsz, hogy állást keresel az Egyesült Királyságban, akkor fontos információ lehet, hogy továbbra is jelentős az orvoshiány, ápolóból és ápolónőből sincs elég, az építkezéseken még mindig tízezrével dolgoznak szakmunkások, például lengyel vízvezeték- és villanyszerelők.

Magyarok főleg au pair lánynak mennek, esetleg gyermekgondozónak, takarító háztartási alkalmazottnak. Pincérként, mosogatóként is sok magyar fiatal dolgozik, az ő állásuk is biztosnak mondható.
Viszont több, diplomás ügyfelem tért vissza az elmúlt hónapokban. Elmondásuk szerint kifulladtak a lehetőségek, még a nagy lehetőséggel kecsegtető vendéglátásban is.

Van másik!

Viszont kinyílt két új ország munkaerő-piaca: Dánia és Belgium teszi lehetővé a korlátlan munkavállalást május elsejétől a magyar állampolgárok számára - közölte a Külügyminisztérium a napokban.
Nehézséget továbbra is a magyarok által igen kedvelt két ország, Ausztria és Németország jelent majd, mert ez a két ország továbbra is élni kíván bizonyos korlátozó intézkedésekkel.

Barátok nélkül

2009-04-24T09:58:00.004+02:00

1,5 millió magyarnak nincs barátja, a felnőttek 60 százaléka egyetlen közösséghez sem tartozik – derült ki a Független Hírügynökség szerint a Béres Egészség Hungarikum Program felméréséből. A kutatást Béres József vezette, és a cél az volt, hogy felmérjék: milyen hatással van a válság a magyar lakosság egészségére, egészségtudatosságára.
Az egyik fontos megállapítás az volt, hogy a megkérdezettek mindössze15 százaléka gondolta azt, hogy a gazdasági válságból való kilábalásban a közösség szerepe fontos lenne. Pedig jól tudjuk, akinek barátai vannak, sokkal egészségesebbnek érzi magát, mint az, aki nem tartozik senkihez. Béres József elmondta a magyar társadalom nemcsak testileg, hanem lelkileg is beteg, ráadásul ez ellen nem tesznek semmit.

Én már évek óta ismerem ezt az arányt, és értetlenül állok előtte. Minden ügyfelemtől, aki egyéni tanácsadásra vagy karrier coachingra érkezik hozzám, megkérdezem:

Hány barátja van?
Mekkora a távolabbi ismerősök köre?
Kik állnak legközelebb hozzá?
Tagja-e valamilyen nagyobb – szervezett vagy spontán – közösségnek?

Az eredmények számomra – magánemberként és szakemberként is – döbbenetesek. Különösen a férfiaknak nincsenek közeli barátaik. Nagyobb közösségnek az ügyfeleim csupán 1-2 százaléka tagja.

Pedig ezek az emberek (több)diplomások, kvalifikált, városi értelmiségiek, akik vinni szeretnék valamire az életben.
De társak, barátok, közösség nélkül nem lehet. Nem véletlenül említettem egy korábbi blogbejegyzésemben (Networking, 2009.03.26.), hogy mennyire fontos lenne ápolni a barátságokat, ismeretségeket, például elhelyezkedés, álláskeresés miatt is.

Egy trénertársammal pont a napokban beszélgettünk arról, hogy az önismereti tréningek legrázósabb feladatai közé az érintéses, és a szemkontaktusos feladatok tartoznak.
Nem csaoda, ha sok ügyfelemet arra kell megtanítom karrier-tanácsadás alatt, hogyan kezdjen megszólítani vadidegen embereket, hogyan nyisson, és kezdjen barátkozni emberekkel.

A hatalmas egó, a kényelem, a félelem, a felmagasztosított individum így teremti meg a magányt, ami az élet minden területén súlyos károkat okoz.

A létszámleépítés nyertese

2009-04-21T18:05:00.002+02:00

Tegnap egy csodalény járt nálam tanácsadáson. Pontosabban egy csodalány. Azzal hívott fel telefonon, hogy épp most küldik el csoportosan az egyik bankból, és emiatt keres karrier-tanácsadót.
Ilyenkor mindig összeszorul kicsit a gyomrom, mert félek, hogy túl sokat várnak tőlem: az azonnali csodát.
Ez a lány azonban másképp állt a helyzethez.

10 éve dolgozik ennél banknál, 3 éve egy új területen, ami tetszik neki. A fizetésével elégedett, (kivételesen még az összeget is elmondta), valamint nem győzte sorolni azokat a juttatásokat, amiket ezen felül kap. „Tulajdonképpen kár, hogy ennek vége” – sóhajtott, de mégis örül, állította.

És elkezdte sorolni, miért is győztese ennek a helyzetnek.
Először is, kap három havi végkielégítést. (Azért ezt nem sokan mondhatják el hazánkban.) Három hó a felmondási ideje, amit úgy oszt be, ahogy akar. Ha akar, dolgozik, ha akar, állásinterjúkra megy, vagy akár hozzám. Sokat mindenesetre már nem várnak tőle.

A három éves főiskolai képzését tanulmányi szerződéssel támogatta a cége. Mivel ők mondtak fel neki, nem kell visszafizetni a tandíjat. Ha ehhez hozzávesszük a tanulmányi szabadságok számát is, több millióra jött ki az az összeg, amit megkapott, de visszafizetnie soha nem kell.

Ez a lány azonban nem ezért volt boldog. Hanem azért, mert azt érezte ki ebből az esetből, hogy ez lendíti ki onnan, ahol esetleg még évekig maradt volna, esetleg beleragadva, belefásulva, kiégve.
A pohár számára abszolút félig tele van: eljött a nagy lehetőség ideje a váltásra.

Van-e még valaki, aki ugyanígy érez a csoportos létszámleépítés során?

A vállalatok majd egyharmada tervezi a létszámleépítést

2009-04-09T16:30:00.003+02:00

A Napi Gazdaság tegnapi számában jelent meg a Hay Group legfrissebb felmérésének rövid kivonata.

Az adatok elkeserítőek: A magyarországi vállalatok egyharmada tervez létszámleépítést a válság hatására annak dacára, hogy 2008 decemberében a cégeknek csak 17,7 százaléka tervezett leépítést. Szintén egyharmad azok aránya, ahol befagyasztják a 2008-as létszámot, létszámnövelést viszont mindössze 1,3 százalék tervez az idén.

Az ismerőseim közül egyre többen váltak munkanélkülivé az elmúlt hetekben. Budapesti, diplomás, nem egy esetben többdiplomás, nyelvet beszélő, tapasztalt munkaerők. Médiában dolgozók, banki alkalmazottak, tanácsadók, hirdetésszervezők, HR-esek, rendezvényszervezők, kiskereskedelmi alkalmazottak. Akik azt hiszem, nem gondolták volna, hogy piacképes tudásuk és múltjuk miatt valaha is utcára kerülnek, és akikről én – a karrier-tanácsadó – is elhittem, hogy biztonságban vannak. Az élet fura fintora, hogy mindnyájan jól keresnek, és épp ezért tőlük vált meg legelőször a cégük.

Amikor a gazdasági válság első pofoncsapásait kaptuk tavaly októberben, és a média egymás után keresett meg, mondjam meg, mely iparágakat fogja érinteni a válság, már akkor sejtettem, hogy ez nem iparág specifikus. Ugyanis ha bezár egy autógyár, akkor bezár a részegység gyártó is. Nem fog többet hirdetni, újságra előfizetni, tréninget tartani. Tehát azok a cégek is tönkre mennek, akiknek semmi közük nincs az autóiparhoz. Mert minden mindennel összefügg.

Folytatom az elemzést. A Hay Group által megkérdezett vállalatok több mint fele számít arra, hogy üzleti eredménye 2009-ben a tervezettnél rosszabb lesz, szemben a decemberi jelentésben szereplő 29 százalékkal, ráadásul az akkori öt százalékot kitevő, jobb eredményt váró kör teljesen eltűnt.
A negatív kilátások következtében a társaságok 52,7 százaléka egyelőre a 2008-as szinten tartja a béreket - decemberben mindössze 16 százalék kényszerült erre a döntésre. A bértömeget 11,8 százalék tervezi csökkenteni, 31,6 százalék pedig növelni. A béremelési elképzelések azonban a korábban tervezetthez képest sokkal karcsúbbak lettek áprilisra.

Hogyan lehet lebukni már az álláskeresés elején?

2009-03-28T19:28:00.003+01:00

Az internet korában nagyon könnyen. Gyakorlatilag ami felkerül rólad a közösségi oldalakra, az ott is marad, bárki megtalálhatja, letöltheti, elmentheti magának.
Talán kevés ilyen elvetemült akad, de az szinte bizonyosra vehető, hogy jó néhány kiválasztással foglalkozó szakember él ezzel a lehetőséggel.

Ahogy a CarrierBuilder nevű álláskereső oldal friss felméréséből kiderült, a megkérdezett 3100 munkaadó 22 százaléka használja a társadalmi hálózatot építő (közösségi) oldalakat (MySpace, Facebook) arra, hogy ellenőrizze a meghirdetett állásra jelentkezők hátterét. Az e módon adatokhoz jutók száma 2006 óta 11 százalékkal nőtt.

A munkaadók további 9 százaléka bevallotta, hogy eddig ugyan nem folyamodott az ellenőrzésnek e módjához, azonban tervezi azt. Azoknak, akik közösségi oldalakon böngésznek, hogy informálódjanak leendő alkalmazottaikról, 34 százaléka ismerte be, hogy talált olyan adatot (képet, hozzászólást, megjegyzést), ami arra késztette, hogy a jelentkezőt elutasítsa.

Ha az adatlapokról, vagy a csatolt fotókról sugárzik, hogy a jelölt szabadidejében féktelenül bulizik, esetleg drogozik, alkoholmámoros állapotára büszke, szinte nullára csökken annak a lehetősége, hogy egy jónevű cég felvegye.

Ugyanez a helyzet, ha az látszik, hogy felelőtlenül viselkedik: motorral vagy autóval száguldozik, az életét kockáztatja. Ha nem felel meg a szakmájából adódó elvárásoknak, elbúcsúzhat az állástól, amit már a magáénak érzett. Szintén kizáró tényező lehet, ha valaki erotikus képeket tölt fel magáról, miközben egy vezető cég alkalmazottja. Csapdába kerülhet az is, aki családi állapotára utaló fotókat tár a nyilvánosság elé. A melegek szinte biztos, hogy hátrányos megkülönböztetés áldozatai lesznek, ha ezt nyíltan - fotóval - vállalják.

Melyek tehát a leggyakoribb kizáró okok?

A felmérésben résztvevők véleménye szerint a jelentkezők 41 százaléka azért esett ki a potenciális jelöltek közül, mert kiderült, hogy hajlamos a lerészegedésre, vagy drogozik.

40 százalékuk közölt magáról provokáló/kompromittáló képet vagy adatot
29 százalékról kiderült, hogy kommunikációs képességei nem felelnek meg az elvártnak
28 százalékuk nyilvánosan becsmérelte előző munkaadóját, munkahelyét
27 százalék hazudott végzettségéről
22 százalékuk rasszista/szexista megjegyzéseket tett közzé
22 százalékuk olyan nicknevet választott, ami egy professzionális cég munkatársaként megengedhetetlen
19 százalék közölt bizalmas információkat előző munkaadójáról/fecsegett ki céges híreket.

A közösségi oldalakon való böngészésnek azonban vannak előnyei is: a „nyomozás” nemcsak elrettentheti a munkaadókat, meg is erősítheti őket. A vezetők több mint húsz százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adta meg a végső lökést a munkaerő-felvételhez, hogy „lecsekkolta“ a jelöltet és a feltüntetett információk, képek alapján is alkalmasnak találta.

Mi újság a magyar iwiwen?

Hazai felmérésről nincs tudomásom. Én évek óta karrier-tanácsadóként is nézem ismerőseim iwien közölt fényképeit. Van közöttük kifogásolni való. Sokszor feltűnnek a fürdőruhás (férfiaknál félmeztelen) képek, a bulizós, csókolózós képek. Aztán a becenevek is sokat elárulnak. Ügyvezető igazgatókról derülnek ki nagy meglepetések!

Azt javaslom, nézd át most még egyszer az adatlapodat ilyen szemmel: mit lát, illetve mit lásson leendő főnököd rólad?
Ha álláskeresés előtt állsz, feltétlenül szelektálj! Ha ilyen veszély nem fenyeget, lehet kicsit lazább képeket is felrakni. Bár ne feledd, ami egyszer felkerült a netre, az gyakorlatilag eltüntethetetlen.

Ahhoz, hogy a magánjellegű adataidat, információidat ne lássa illetéktelen – ha mindenképpen közölni akarod – állítsd be a célközönséget, akik hozzáférhetnek ezekhez, legyen szó családtagokról, barátokról. A kompromittáló képek, adatok eltávolítása azonban mindenkinek ajánlott, aki olyan pozícióért száll síkra, amellyel összeegyeztethetetlen a nyilvános kitárulkozás.

Networking

2009-03-26T13:53:00.004+01:00

Statisztikák sora mutatja, hogy a világon mindenhol – így hazánkban is –, a jó állásokhoz, a sikeres megbízásokhoz, munkák megszerzéséhez legnagyobb, majdnem fele részben ismeretségek révén lehet jutni.
Ha most azt hiszed, hogy ez azt jelenti, hogy az ismerőseidet álláskeresés miatt kell nyaggatni, akkor nagyot tévedsz.
Azt hiszem, itt van a kutya elásva. Mert nem ezt jelenti. Hanem azt, hogy az ismerőseid révén kerülhetsz olyan információkhoz, amit soha, egyetlen újság, portál vagy hírlevél sem ír meg.
Mik lehetnek ezek? Például: hol indul egy új projekt? Melyik osztályt bővítik? Hol várható leépítés? A jelenlegi vezető meddig marad? Milyen konstrukcióban fizetnek annál a cégnél? Írnak-e ki pályázatot? … és a sort folytathatnám.

Ja, hogy ez fontos? Igen! Ha ennek nem voltál idáig a tudatában, akkor kérlek, a saját érdekedben tudatosítsd.

Életfontosságúak az ilyen vagy ehhez hasonló információk. Különösen most, a nehéz gazdasági körülmények között. Ugyanis most is vannak felvételek, csak éppen jobban megnézik és megválogatják, kit vesznek fel. És egy kis hátszél soha nem vált senki kárára.

Hogyan is kell hálózatot építeni?

Azzal kezdem, ahol nem: a szobádban kuksolva egy könyvvel, vagy a tévé előtt ropizva. De ha már akár egy emberrel is találkozol, bárhol hozzájuthatsz, még a műkörmösnél és a játszótéren is … feltéve, ha rákérdezel.

És ez egy sarkalatos pont. Merj kérni és kérdezni! Szívd magadba az információkat, láss a színfalak mögé! Hidd el, nagyon könnyen rá lehet erre szokni. Kevesebb felesleges témát érints egy-egy barátokkal, barátnőkkel történő cseverészésen, inkább osszátok meg a mindenki számára hasznos és építő információkat, és máris létrejött egy mini-hálózat.

A férfiak – mióta világ a világ – old boys klubokba járnak, ahol a világ nagy dolgait megbeszélik. Azt sejtem, valószínűleg leginkább a sportról, a nőkről és az autókról beszélnek. De a zsíros üzletek is ott köttetnek. Ha nem is papíron, de elméletben levajaznak mindent. Hogy hol vannak ezek a klubok? Hát a kocsmában, az öltözőben, a golfpályán, tekézés közben.

Hogy te nem jársz ilyen helyekre?
Két választásod van. Vagy azonnal odaindulsz, vagy keresd meg ismerőseiddel, barátaiddal azokat az alkalmakat, amikor kifejezetten egymás támogatására, megsegítésére jöttök össze.

El tudsz képzelni egy olyan vacsorát, vagy teázgatást, ahol direkt azzal a céllal jöttök össze viszonylag rendszeresen, hogy megosszátok információitokat mondjuk egy iparágról, egy multicégről vagy a diplomások fizetéséről?

Én igen. További javaslatom, hogy hívjatok meg különböző korosztályból embereket, esetleg vezető beosztásúakat is. Vigyázzatok, nem panaszáradatnak kell folynia, hanem adjátok át a háttér információitokat.
Ha csak egy fontos tényt vagy adatot hallasz, már az sokat jelenthet a karrier-építésedben.

Mi a teendő gazdasági válság idején?

2009-03-18T22:48:00.005+01:00

Az elmúlt hetekben számtalan médium keresett meg, ugyan megmondanám-e, mit kell tennie a munkavállalónak, hogy túlélje a recessziót.

Konstatálnom kellet, ez a téma most a sláger, bár szomorú dalként fütyülgetjük.

Arra azonban jó, hogy újragondoljunk dolgokat, mert lehet, hogy ezek visznek minket előre.

Mi a teendő válság és recesszió idején?
Másképp kell-e állást keresni ezekben az időkben?
Lehet-e karriert építeni ilyenkor?
Változik-e a prioritáslista?

A kérdéseket természetesen folytathatnám, de talán ennyi is elég, hogy a legfontosabb dolgokkal szembenézzünk.

Arra jó ez a válság, hogy aki ideig nem mert szembenézni a ténnyel, most tudomásul vegye: nincs többé bombabiztos munkahely. Mindenkinek úgy kell leélnie a következő 10-20-30 vagy még több évet, hogy minden kiszámíthatatlan, hiába rendelkezik álmokkal, tervekkel és célokkal. Kiszámíthatatlan a nemzetközi és a hazai gazdaság, a törvények, az iparágak, a cégstratégiák, a főnökök és mindazon körülmények, amelyek hatnak a munkahelyünkre. Akinek nincs tartaléka, hogy átvészelje az álláskereséssel töltött időt, az nagyon nehéz helyzetbe kerül a családjával együtt.

Minden adandó alkalommal elmondom, hogy legalább fél, de inkább egy évnyi likvid pénzügyi tartalékkal kellene mindenkinek rendelkeznie ahhoz, hogy az állásvesztés után is tudja fizetni a hiteleit, és az életszínvonalában vagy szebben szólva az életminőségében ne legyen visszaesés.

Hogyan kell állást keresni ezekben az időkben?

Természetesen másképp. Illetve úgy, ahogy elméletileg normális időkben is kellene, csak éppen nagyon kevesen teszik.

Egyrészt a legfontosabb a kapcsolati tőke szisztematikus építése és folyamatos ápolása.

Hogy ez nagy munka? Hogy erre senkinek nincs kedve vagy ideje?

Hátha könnyebb az újságok vagy az internet álláshirdetéseit hónapokig olvasni, 30-50 pályázatot elküldeni olyan helyekre, ahonnan még egy fikarcnyi válasz sem jön, akkor továbbra is azt kell csinálni.

Szerintem közép és hosszabb távra kifizetődőbb ápolni kapcsolatainkat a barátainkkal, régi iskolatársakkal, kollégákkal, volt tanárainkkal. Az internet, a skype és az iwiw korában szinte alig kerül pénzbe és időbe.

Természetesen nem azt javaslom, hogy rohand le a tíz éve nem látott munkatársadat, tud-e neked valami jó állást. Inkább arra kellene ezeket a kapcsolatokat felhasználni, hogy háttér-információkat szerezz. Hol, melyik iparágban, cégnél bővítenek? Hol épül új gyár? Mikor megy el szülni valaki a cégtől? Vesznek-e fel a helyére valakit? Mikor vezetnek be egy új szolgáltatást, amihez bővítik a csapatot? Elment a főnök és magával vitte a legjobb embereit? Akkor most ki dolgozik a helyükön?

Aranyat érnek az ilyen és ehhez hasonló információk.

Az újságok természetesen ezekről nem írnak, de azért én buzdítanálak a gazdasági - illetve a szakmai újságok olvasására. Azokra gondolok, amelyekben szó esik a várható trendekről, piackutatási adatokról, elemzésekről és az ezekben közvetetten rejlő lehetőségekről. Már megint csak az internetet hozom fel, hiszen kiapadhatatlan információforrás, ráadásul ingyenes.

De érdemes könyvtárakba is járni, ahol számtalan folyóirat megtalálható, és az sem kerül pénzbe.

Honnan fogod tudni, hogy merre válts, mit tanulj, hova indulj, ha nem vagy tájékozott?

Lehet-e karriert építeni ilyenkor?

Az attól függ. Ha olyan iparágban dolgozol, amely a hitelválság ellenére is töretlen dinamizmussal fejlődik, akkor ott igen. Ahol megtorpanás vagy visszaesés van, ott tudomásul kell venned, hogy egy időre parkolópályára kerülsz.

Ezt a fogalmat is meg kell tanulnunk, és fel kell ismernünk életünk egyes szakaszaiban. De a legfontosabb, hogy megtanuljuk türelmesen kivárni azt az időt, amíg újból eljön a nagy lehetőség.

Tehát ne most akard elvégezni a master képzést, és ne most iratkozzál be másoddiplomás képzésre se.

Több okból se. Egyrészt ki tudja, szükség lesz-e ilyen végzettségre pár év múlva, másrészt ne verd magad nagy költségekbe, sőt inkább tartalékolj.

Ne most kezdj bele új vállalkozásba se – az előbb említett okok miatt.

Várj türelmesen! Viszont legbelül, csöndesen figyelj és készülj, mikor jön el a te időd. Gyűjtsd az információkat, a régi kapcsolataidat elevenítsd fel, és autodidakta módon képezd magad. Rengeteg jó könyv, szakkönyv kapható (könyvtár!). Iratkozz fel szakmai hírlevelekre, böngészd az internetet. Aki már rég tanult nyelvet, az most frissítse fel a nyelvtudását, de mindenki jól teszi, ha nem hagyja megkopni és minimum szinten tartja.

Foglalkozz a belső értékeiddel, iratkozz be önismereti kurzusokra. Nagyon fontos, hogy tisztába legyél önmagaddal, rendezd a kapcsolataidat. Lehet, hogy ez az alkalmas idő a gyermekvállalásra, vagy hogy bekapcsolódj önkéntesként egy civil szervezetbe.

Amint látod, vannak időszakok, amikor nem kell, és nem lehet a karrierépítéssel foglalkozni, de annyi mindent lehet ilyenkor is csinálni! Nosza, nézz körül!

Ha eddig figyelmesen olvastál, akkor talán már nyilvánvaló számodra is, hogy nehéz gazdasági helyzetben törvényszerűen megváltozik a prioritáslistánk. Nem lehet a régi módon élni, az új pedig még nem forrta ki magát, tehát átmeneti időben élünk.

Van, aki a túlélésre játszik, van, aki a kedvező időszakot várja. De mindenkinek érdemes a listájába beépíteni, és szem előtt tartani az alábbiakat:

Építeni és ápolni a kapcsolatokat
Folyamatosan gyűjteni a háttér-információkat
Teljesen új dologba nem érdemes most belekezdeni
Képzés, önképzés autodidakta módon
Elengedhetetlen a pénzügyi tartalék képzése az álláskeresés időszakára

És végül…

Természetesen több ezer emberrel előfordul, hogy hosszú hónapokra elveszti az állását, és végzettségéből adódóan esélye sincs arra, hogy egyhamar elhelyezkedjen. Ilyenkor lép életbe a „B-terv”, azaz az átmeneti időre szóló munka. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb végzettséget igénylő, esetleg kevesebb pénzt hozó munkát is el kell vállalnunk. Ha erre kényszerülsz, azt javaslom, úgy állj hozzá, hogy ez csak átmeneti. Lélekben maradj erős, továbbra se mondj le az álmaidról és a céljaidról. Nézz körül a környezetedben, és keress olyan támogatókat, akik segítenek ebben az átmeneti helyzetben.